Politikai Ujdonságok, 1855 (1. évfolyam, 1-51. szám)

1855-01-10 / 1. szám

angol katonákká álljanak stb. A javaslat végre még­is törvény­­nyé vált 38 szótöbbséggel, a­mi ott, hol a szavazók száma az 500-t meghaladja, nem igen nagy s a minisztérium gyöngeségére mu­tat.­­ Az első törvény ellenben foganatosnak bizonyul, mert a polgár­ katonaságból már­is 89.000 egyezett a külszolgálatba. Az újságok tele vannak panaszokkal és vádakkal nemcsak a rosz ellátás miatt, mellyben az angol tábor Szebasztopol alatt részesül, hanem arra nézve is, hogy az egész krimiai háborúvi­­selés igen ferdén volt intézve. E vádak részint a fővezért lord Raglant, részint a minisztériumot illetik; az elsőnek letételét már sokan sürgetik is, s a minisztériumból aligha még a parlia­ment összeülése előtt ki nem lép a két hadügyminiszter, kikre a vád legnagyobb súlya hárul, névszerint Newcastle herczeg és Sidney Herbert (Nyukaszi és Szidny Herbrt), mi ha megtörté­nik, alkalmasint a miniszterelnök Aberdeen (Ebrdín) és a pénz­ügyminiszter Gladstone (Gledszton) is benyújtja lemondását. Viktória királynő a franczia udvar látogatását várja s bár ennek ideje még igen bizonytalan és távol is lehet, a windsori királyi kastély szobái e czélra már készen állanak. Oroszország. Szintén nagy mértékben készül további háborúra s nemcsak Krimiába küld folyvást erősítéseket, nem csak a Dunafejedelem­­ségekkel határos Besszarábiában van serege herczeg Gortsakoff (a bécsi követ testvére) parancsnoksága alatt, hanem Lengyel­­országban is, az ausztriai határokkal szemközt hatalmas had­erőt gyűjt. A Visztula jobb partján egy egész gyalog hadtesten kívül, már több gránátos ezred és tüzér osztály áll. — Herczeg Paskiewits, kiről Szilisztria ostroma óta alig lehetett hallani, Sz. Pétervárra a czárhoz hivatott meg, hova múlt hó 30-án rög­tön el is utazott. A czár manifesztuma, mellyről fenebb tettünk emlitést, kivonatban igy hangzik : Mi I. Miklós Isten kegyelméből min­den orosz czárja és uralkodója stb. ezennel közzé tesszük, hogy a jelen háború oka sem dicsvágy , sem uj birtokszerzés vágya, hanem egyesegyedül a czél, hogy az igazhivő egyház ’szabadsá­gait és keleten lévő hitfeleinket védelmezzük. Több idegen kor­mány azonban egyéb czélokat fogva ránk, szövetkezett ellenünk s országunkat minden ponton megtámadta, de alattvalóinkban rettenthetlen harczosokra találtak, kiket ellenségeink maguk is kénytelenek bámulni. De mi a további vérontást nem óhajtjuk és a békét nem utasítjuk vissza, ha e béke az ország méltóságá­val és alattvalóink boldogságával összefér. De egy más szent kötelesség parancsolja nekünk, hogy minden áldozatra készen legyünk; s ti ha gyermekeim, oroszok, ha Isten szent munkára szólít, ne kíméljetek se vagyont, se életet, se vért, se gyerme­keiteket. Mi mindnyájan, karddal kezünkben s kereszttel szi­vünkben, szembeszállunk ellenségeinkkel, hogy a föld legbecse­sebb két javát,a haza biztosságát és becsületét, oltalmazzuk. — Költ Gazsinában, dec. 14-én, Krisztus urunk 1854-ik — uralko­dásunk 30-ik évében. Miklós. Hirszerint a vallásháborús lelkesedés Oroszországban s ki­váltkép Sz Pétervárott igen nagy, honnan — legutóbbi hírek szerint — az ausztriai követ az év elején elutazni készül. Törökország. A török hadseregből 12,000 ember Krimiába szállíttatván, Eupatoria mellett szerencsésen partra szállott; a gyalogsági tartalék 6-ig szinte megérkezik, valamint Omer basa is, ki, ha valósul a hír, dec. 29-én Várnából Krimiába indult.­­ A Mold­vában lévő török sereg s a Brailában feküdt 10,000 ember Dobrudzsa határszéleire ment, hogy e tartományt az oroszok által talán tervezett támadás ellen biztosítsa. A franczia és angol flotta admiráljai, Hamelin és Dundas visszatérnek hazájukba s most mindkettő Konstantinápolyban időz; az első helyett Bruat (Briá) a második helyett Lyons (Lárisz) veszi át a parancsnok­ságot. Cambridge (Kembridzs) angol királyi herczeg is, kinek egészsége Iírimiában megromlott, szintén Konstantinápolyban s már egészen javuló­félben van. Ellenben Napoleon herczeg (a franczia császár unokaöcscse) egészségi állapota iránti tudósítá­sok igen aggasztók s attól tartanak, hogy a herczeg nem fog többé Krimiába visszatérni. A török fővárosba folyvást érkeznek Angol- és Francziaor­­szágból hajók, mellyek Krimiába csapatokat szállítanak. Leg­újabban ismét 4 angol gőzös jött katonákkal és mindennemű hadkészlettel megrakva. A szövetségesek által eddigelé Krimiába küldött erősítések 50,000 embernél többet tesznek. Utóbbi időkben sohű­n rebesgették, hogy Riza basa a mi­nisztériumból ki fog lépni, mert a hadsereget nagyon elhanya­golta s ennek az lett a következése, hogy Ázsiában az oroszok előnyomultak s a török seregek állását rendkívül veszélyessé teszik. Omer basa e miatt panaszt tett ellene s ügye most van tárgyalás alatt. A kormány Oláh- és Moldvaországból sok görögöt kiuta­sítani volt kénytelen, minthogy ezek az orosz ügy mellett izgattak. Görögország fővárosában Athénben az országgyűlés dec. 16-án kezdődött el, még pedig igen orosz szellemben. Az orosz érzelmű párt a mi­nisztériumot, mellynek elnöke a nyugati hatalmakkal barátsá­gos lábon álló Maurokordátosz, megbuktatni akarja s a belügy­minisztert Riga Palamideszt már ki is túrta hivatalából; de már ebbe azután a franczia követ bele szólt s visszahelyezését kí­vánja, mert tudnivaló, hogy Görögország megegyezés folytán Anglia- Franczia- és Oroszország biztosító felügy­elése alatt áll s e hatalmak tudta nélkül a görög kormány életbevágó dolgo­kat nem tehet. Olaszország, Piemont vagy Szardíniában most az a kérdés van tárgya­lás alatt, hogy ezen ország is a nyugati hatalmak szövetségéhez csatlakozzék e ? Toskánában a nemzeti katonaságból 12,000 ember már fegyver alatt van. Carrarában (a modenai herczegségben) lázongás ütött ki, de hamar elfojtották. Többen elfogattak, kiket a kormány Ame­rikába akar küldeni. Nápolyban a kormány egy jezsuita kolostort bezáratott.­ ­ A csenn áj­ai csata. Bennünk is nagy pusztítást tett néha napján a tatár, de akkorát még­sem, mint legközelebb az európai újságokban, mik­kel valami tréfás tatár nyargon az elhiteté, hogy Szebasztopol be van véve. Azóta, ha valami hírben kételkedik az ember, csak azt kérdi, nem a tatár hozta-e ? Ez a tatárfutás sokáig emléke­zetes fog maradni a történetben. Bizonyára még Szebasztopol most sincs be­véve, s azóta, hogy hozzá fogtak, sok jó vitéz el­hullott már falain kivül és belől, sok nagy és nehéz harczot vív­tak körülötte s alkalmasint még nagyobbakat és nehezebbeket is fognak vívni. Egyike e nagy harczoknak volt a csernajai csata. Az ostromló angol franczia és török sereg az alatt, m­ig szemközt Szebasztopol falait döntögeté halomra, oldalvást Lip­­randi orosz tábornok seregei által volt fenyegetve. A legvesze­delmesebb oldalát, hol mély hegyszakadékok között vezet a Bakcsi Szerájból jövő út Balaklavához, három szögletsánczczal (reduttal) erősité meg a szövetséges tábor s ezen redutokat 32 ágyúval és öt zászlóalj török gyalogsággal látta el. October 25-én 1 órakor éjjel a sötétben előlappangó orosz sereg olly vé­letlenül lepte meg a török előőrsöket, hogy azok alig adhattak jelt, mire az oroszok már a redutoknál voltak. Tudnivaló, hogy magasan fekvő ágyuknak nagy közelségből semmi hasznát nem vehetni; a törököket fővezérük gyáván cserben hagyta, ők is ott hagyták az ágyúkat, s rohantak nagy zavarban a hátuk mögött felállított angol lovasság táborhelyére, a­hol lord Cardigan pa­rancsolt. Az angolok a veszély hírére rögtön lóra kaptak, a hegyi skótok siettek a hely­színére s ők voltak az elsők, kik az elfoglalt redutok közül előrohanó ellenségnek legelőször útját állták. Két ezred orosz lovasság jött rohanva ellenük; a derék skótok még csak arra sem méltaták a rohamot, hogy négyszö­get formáljanak ellene, hanem kiterjedt vonalban fogadták azt. Midőn kétszáz lépésnyire értek hozzájuk, akkor egyszerre sor­­tüzet adtak biztos minié puskáikból s az orosz lovasság jobbra

Next