Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1857-01-14 / 2. szám

foglaltak el a cserkeszek s a 150 kozák közül, kik a szállítmányt kisérték, egy sem menekült meg. Az orosz- cserkesz háború tehát, melly 30 év óta az orosznak minden hét évben 100,000 emberébe kerül most is folyton foly. Perzsiára nézve napról napra valóbbszinüvé válik, hogy Oroszország itt a sah részére avatkozni fog. A Kaspi-tengeren levő orosz flotta a Terek folyó torkolatánál (tehát jó darabbal Asztra­­hán alatt, hol rendes állomása van) horgonyt vetett s igy Perzsiá­hoz közelebb áll. Az avatkozásra semmi egyéb sem hiányzik, csak fölmutatható ürügy s már ez is kínálkozik. A perzsa sah uralko­dása ellen t. i. hatalmas párt keletkezett, mellynek feje Murat Mirza herczeg s mellynek a katonák, papok és tartományi kormányzók közt is sok hive van. A sah látván az ellene tornyosuló veszélyt, az udvaránál lévő orosz ügyvivőt Anitskoff­ot Sándor czárhoz küldte egy levéllel, melly­ben segítséget kér s ő felségét emlékezteti atyja Miklós czár azon ígéretére, hogy a sahot és családját gyermekei gyanánt fogja tekinteni. Ez tehát jó alkalom lesz az avatkozásra. Hiszen az orosz had­erő majd csupán a bellázadás elfojtása végett s nem a herati érdek védelmére megy Perzsiába. Ez azonban nagyobb háborúnak lehet magva. Törökország, mellynek kormánya a semlegességet nem rég csak azon föltétel alatt ígérte meg Perzsiának, ha Oroszország is semleges mar­ad, Ígérete alól feloldva bizonyosan az angolokhoz fog csatlakozni s igy — az afghánokat nem is számítva — két félre oszlott négy hatalom állhat nem sokára egymással szemközt Ázsiában. Törökország. Konstantinápolyból jött legújabb tudósítások szerint a Fekete tengeren lévő hajóhad utasítást kapott, készüljön a visszaindulásra. A főváros Pera nevű részének főutczája, hol az európai követ­ségek laknak, a múlt év vége óta légszeszszel vannak világítva. A Dunafejedelemségek átszervezése ügyében értekezleteket tartanak a Konstantinápolyban lévő biztosok. Az oláh­ és moldován országgyűlés egybehívása iránt élénk vita foly. Ausztria és Anglia azt kívánta, hogy a bizottmány azonnal a hely­színére induljon, de az orosz követ kijelenté, hogy az orosz biztos tapodtat sem mozdul addig, míg a Fejedelemségekben egyetlen ausztriai katona s a Fe­ketetengeren egyetlen angol hajó van. A szervezési munka tehát csak márt. 30-a után fog kezdődni, föltéve, hogy addig a kivonulás megtörténik. A porta több angol bankárral 12 millió f. sterling kölcsönt kötöttt. Svájcz. A Neuschâtel miatti porosz-svájczi viszály a kiegyenlítés pont­ján áll, habár néhány porosz lap szörnyű harczias húrokat penget s emlegeti, hogy jan. 15-re, melly napon a porosz sereg mozgósittatni fog, közelget. A kiegyenlítés műve Párisban készül; Napoleon császár örö­mest felhasználja az alkalmat, hogy tekintélyes közbenjárásával va­­lamelly ügy neki köszönje az elintézést. A svájczi követ Bärmann utasításokért menvén haza, visszatéret dr. Kern, mint a svájczi kor­mány rendkívüli küldötte, jött vele, kik azután a franczia kormány­nyal értekezvén, a következő kiegyenlítési javaslatban egyeztek meg : Svajcz elbocsátja a foglyokat; a vádlottak mind elhagyják Svajczot s csak akkor térnek vissza, ha az ügy végkép el van intézve. Neuschâtel teljes függetlensége ellen a részletes föltételekben sem­minek sem szabad előfordulni; Poroszország megszünteti hadkészü­leteit s a foglyok szabadon bocsátása után nem háborgathatja Svájczot. E javaslatba Anglia és Ausztria is egyezését adta s ezzel Bernbe küldetvén, ott a szövetségtanács azt elfogadhatónak találta. A szövetséggyülés 14-én ül össze s több mint valószinü, hogy e kiegyenlítési módot szintén jóváhagyja, annál inkább, mert — mint Párisból írják — Poroszországnak sincs kifogása ellene. Így hangzanak a minden oldalról érkező tudósítások, minél­fogva nem sok hitelt tulajdoníthatunk azon porosz lap állításának, melly a franczia-angol-ausztriai közbenjárás létezését egyszerűen tagadja. Továbbá azt sem tartjuk hiteles hírnek, hogy az öt nagy­hatalom, mint a londoni jegyzőkönyv aláírója és Svájcz Londonban új értekezletet tartani szándékoznak a neufcháteli kérdés végelinté­zésére, valamint a kiegyenlítés perezében az is elveszti fontosságát, hogy Ausztria Svajcz déli határain a tessini szorosok előtt 10,000 embert készül öszpontositani.­ ­ A­z Államszervezetek és alkotmányok. I. A svájczi szövetség 1848-ki alkotmánya. Első szakasz. Átalános határozmányok. (Folytatás.) 19. A szövetségi sereg, melly a kantonok illetékeiből képezte­­tik, a következő részekből áll: a) egy szövetségi hadtestből, mellybe minden kanton 100 lakos után 3 embert tartozik állítani; b) a tar­talékból, mellynek létszáma a szövetségi hadtest felét teszi. Veszély idejében a szövetség valamennyi kanton egyéb haderejével, a hon­védekkel (Landwehr) is rendelkezhetik. 20. A szövetségi seregben kellő egyformaság végett szövetségi törvény határozza meg a szövetségi sereg szervezetét; a szövetség viseli a katonaiskolák és csapatgyakorlatok költségeit, a hadi kész­letek egy részét maga adja, s a kantonok által szállítottak fölött ellenőrködik. Valamennyi csapatosztály kizárólag szövetségi lobogó alatt áll. 21. A szövetségnek joga van közmunkákat közköltségen s tel­jes kártalanítás mellett kisajátítást is elrendelni. A szövetséggyű­­lés e munkákat , ha a szövetség hadi érdekeivel ellenkeznek, betilt­hatja. 22. A szövetség egyetem-, eszmetani és tanító­képző iskolák építéséről fog gondoskodni. 23. A vámügy a szövetség dolga. 24. A szövetség kártalanítás mellett minden vámot eltörölhet, ellenben be-, ki- és átviteli vámokat húzhat. 25. A beliparra szükséges anyagokat, úgy­szintén az életszük­­ségi tárgyakat lehető legkisebb­, a kérelmi tárgyakat ellenben leg­nagyobb vámmal kell terhelni; a ki- és átviteli vámok csak mérsé­keltek lehetnek. 26. A be-, ki és átviteli vámok jövedelméből minden kanton, a 7 A. község és egyes kártalanittatik. A jövedelem fenmaradt része a szövetség pénztárába foly. 27. A kártalanitás ügyéből támadó kérdéseket a szövetségi tör­vényszék dönti el. 28. Az átviteli vámok iránt a már­­megkötött szerződésekben foglalt intézkedéseket e határozat sértetten hagyja. 29. E vámokon kívül még svájczi határvámok fognak szedetni, mellyeknek tarifáját a szövetségi törvényhozás határozza meg. 30. A szövetség területén szabad az adás, vevés ki-, be- és át­vitel egyik kantonból a másikba. 31. A szövetséggyűlés jóváhagyása nélkül se új vámokat ki­vetni, se a meglevőket emelni nem szabad. 32. A kantonok szeszes italoktól fogyasztási vámot szedhetnek, de csak azon kikötéssel, hogy e vámszedés a forgalmat ne hátrál­tassa; hogy e fogyasztási vám, ha a behozott tárgy ismét kivitetik, visszaadassék. S hogy a vámszedési rendszabályok jóváhagyás vé­gett a szövetségi hatóság elé terjesztessenek. 33. A postaügyet, mellyet 1848-ig minden kanton külön ke­zelt, ezentúl az egész területen a szövetség veszi át, egyenlő tarifá­val midenütt s a kantonok teljes kártalanitása mellett. 34. Erczpénzt ezentúl csak a szövetség verethet s a törvény­­hozás svájczi pénzlábat állapit meg. 25. A szövetség egész területén egyenlő legyen a folyadék- és súlymérték. 36. Lőport csak a szövetség gyártat­ és árulhat. 37. A szövetség kiadásait a hadi alap kamatjai, a határvámok­, posta-, érczpénzverés és lőporkezelés jövedelmei fedezik. Közvetlen adalékot a kantonokra csak szövetséggyűlési határozat vethet. 38. A hadköltségekre szükséges pénzmennyiség mindig lega­­lább­ kétszeresen feküdjék készen a szövetség pénztárában. 39. Minden svájczi, ki a keresztyén hitvallások egyikéhez tar­tozik, bármellyik kantonban megtelepedhetik, feltéve, hogy szüle­

Next