Politikai Ujdonságok, 1859 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1859-01-13 / 2. szám
s ha valamivel javult is, de az előbbi napok elkedvetlenítő hatásától még meg nem menekedhetett.“ Mert hiába! Daczára e cáfolatoknak, igaz marad a tény, hogy a francziák császára 1 szőr a létező jó viszonyok megváltozott állapotáról beszélt, 2-szor ... a francziák császára idején valónak találta e változást köztudomásra juttatni, habár igen is jól tudta , hogy ezen egyetlen szavával Európa összes pénzüzéreit a legnagyobb zavarba hozondja. A szerb mozgalmak. A Kapu magatartása Szerbia irányában. Január 3-án fontos hírek érkeztek Konstantinápolyból Belgrádba. A belgrádi török várparancsnok egymásután két távirdai utasítást kapott a nagy vezrétől. — Az első szerint : a kapu kinyilatkoztatta , hogy Milos herczegnek Szerbiába jövetelét egyátalában nem fogja megengedni. Azonban alig telt el 24 óra, s már más utasítások érkeztek. — Ez utóbbiak szerint : a Kapu nem ellenzi ugyan, hogy Milos legyen Szerbia fejedelme, hanem kívánja, hogy a választás egy ezen czélra összehívott nemzetgyűlés által eszközöltessék. — Azonban a szerbek egyátalában követelik , hogy a Kapu a megtörtént választást szentesítse, mert a jelen szkupstina a szerb nép akaratát híven képviseli. A lapok véleménye szerint a kapu vonakodása komoly következéseket vonhatna maga után. Sándor volt szerb fejedelem Zimonyban. Jan. 3-án, délután 3 óra után, Karagyorgyevics Sándor herczeg, a „Bátor“ nevűteherszállító) gőzösön, a belgrádi várból átjött Zimonyba. A volt fejedelmet kisérők : gróf Giorgi, ausztriai főkonzul és követségi tanácsos, s ennek titkára, Muhafiz Ozmán basának egy fia s egy magasabb rangú török tiszt. — Környezete hadsegédjéből s nehány szolgából állott. — A kikötőnél a herczeget a katonai parancsnok s dandár tábornok, több törzs és főtisztek s hivatalnokok fogadák. Sándor herczeg halavány és szenvedő színben volt. Első szavai, midőn a hajóból kiszállott, ezek : „Tizenhat évig szolgáltam hűségesen és becsületesen Törökországot, és ime, ez a köszönet.“ A franczia főkonzul a szerb nemzeti gyűlésben. Des Essards franczia követ látogatást tön a nemzetgyűlés teremében. — Igaz ugyan, hogy a látogatás perczében az ülés még nem volt megnyitva, de a követek már nagy számmal valának jelen. — A főkonzul, vonatkozva egy általa elömutatott sürgönyre, tolmácsa által beszédet intéze a jelenlevőkhöz, mellyben a többi között mondá: „Napoleon császár nagy megelégedését sőt méltó csodálkozását nyilvánítja a szerb nemzet irányában; dicséri a gyűlés férfias és mérsékelt magaviseletét, melly szerint képes volt minden vérontás nélkül illy nagy dolgokat végbevinni.“ Des Essards úr ezután, hogy a szerb nemzet iránti rokonszenvének annál nagyobb jeleit adja, beszéde végén még hozzá téve : „Én szeretem a szerbeket, de nem a Száva balpartján lakókat. Annyira szeretem és becsülöm őket, hogy én magam is szerb tudnék lenni s vallásukat felvenném.“ — Más tudósítások szerint Des Essards úr ezen utóbbi nyilatkozatát csak feltételesen téve „ha franczia nem volnék — stb.“ Világbiró Nagy Sándor is azt mondta valaha : Ha Sándor nem volnék, Diogenes szeretnék lenni.“ Egy belgrádi, jan. 3-ról kelt levélben olvassuk : Sándor herczeg Konstantinápolyból kapott nagyvezéri meghagyás következtében, a belgrádi vár parancsnokának, Ozmán basának átadta lemondási oklevelét. — Ugyanezen helyről származó intés folytán elhagyta a török várat s átment Zimonyba, hová a volt fejedelmet, neje s egy kis fia is követte. A nagyvezér, a szerb eseményekről vett tudósítás után a szerb ügyviselő (kapukihajó) előtt hivatalosan odanyilatkozott, hogy a fényes kapunak semmi kifogása sem lehet Sándor herczeg letétetése ellen, s meghagyja belgrádi biztosának (Kabuli effendi), hogy a fejedelmet lemondásra s Szerbia elhagyására birja. Ami azonban Milos herczeg megválasztását illeti, a kapu nem adhatja rá helybenhagyását, de mégis kész a szerb nép kívánaténak eleget tenni, ha az öszes nemzet még egyszer és újból határozottan Milos mellett fogna nyilatkozni. — A Milos herczeghez indított küldöttség Kladován van. Belgrádon hite volt, hogy a kapu az oláhországi kormánynak meghagyta volna, ne engedjék meg a küldöttségnek az oláh földre kiszálni. Turnu-Szeverinben a helybeli hatóság vonakodott az egész küldöttséget fegyverzetien átbocsátani, hatot azonban a küldöttségi tagok közöl átereszteni ígérkezett. Távirdai tudósítások szerint Milos herczeg a küldöttség elé biztos emberét küldé, azon utasítással, hogy ahol ezzel találkoznak, álljanak meg, (ha lehetséges, mégis inkább a szerb parton valahol) mert a helyet, hol a küldöttséget ünnepélyesen elfogadhatja, maga akarná kijelölni. A franczia s az orosz ügynökök már kinyilatkoztaták, hogy illető kormányaik a szerb nemzeti gyűlés határozatait törvényeseknek s maradandóknak tekintik.“ Belgrádon, janu - án azon vélemény terjedt el, miszerint megtörténhetik, hogy a fényes kapu nem fog késedelmezni, Sándor fejedelemnek kellőleg történt lemondása után, az öreg Milos herczeg megválasztatását elfogadni. Beszélik, hogy Milos herczeg e czélból Konstantinápolyba fog utazni. Némellyek azt mondják, hogy ezen utazás azonnal meg fog történni, mert a török kormány kívánja. A nemzeti párt azonban inkább szeretné, ha ezen utazás tavaszra maradna, mert e párt érdekei kívánják, hogy az uj fejedelem minél elébb elfoglalhassa székét. HETI KRÓNIKA. Ausztria. —0 cs. kir. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Erdélyi Vazul cs. kir. titkos tanácsost és nagyváradi görög-egyesült püspököt, mint a Sz. István rend lovagját az austriai birodalom bárói rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. — O cs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 27-ki legfelsőbb határozata által Werbőczy István praemonstráti rendi áldozárt és leleszi lelkészt, koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. — O cs. kir. Apostoli Felsége m. é. dec. 23-ki legfelsőbb határozata által Greissing József orvostudort, brassai városi orvost, az egészségügy körüli sokévi érdemteljes működése elismeréséül császári tanácsos czimével dijelengedés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. — A bel- és igazságügyminiszterek Rosemberszky Antal úrbéri törvényszéki segédet, ülnökké és előadóvá az eperjesi első folyamodásu úrbéri törvényszékhez kinevezték. — A magyarországi cs. k. Főkormány Duschek Ferencz és Szalyházy György beszedőket az eperjesi és ungvári gyűjtőpénztárnál ugyanezen szolgálati minőségben végleg kinevezte. — A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Rzetyeki József és Gross József ellenőröket az eperjesi és ungvári gyűjtőpénztáraknál ugyanezen minőségben, továbbá Herzog Ferdinánd és Eigner Jenő III. oszt. hivataltiszteket szintezem pénztáraknál II. oszt. hivataltisztekké ugyanott, végre Laczkovich Józseft, oszt. irodai segédet és Mayer Ferenczet a magyar államkönyvvivőség járulnékát III. oszt. hivataltisztekké, és pedig az elsőt az eperjesi, az utóbbit a munkácsi gyüjtőpénztárakhoz végleg kinevezte. — A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Knapp Ferencz és Leviczky György 1. oszt. adóhivatali tiszteket III. oszt. adóhivatali tisztekké kinevezte. — Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására Szabó Balázs a pesti országos főtörvényszéki területen hivatalhelylyel Egerben; Styomárkay József az eperjesi országos főtörvényszéki területen, hivatalhelylyel S. A. Ujhelyben, kineveztettek. — Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a nagyváradi orsz. főtörvényszéki területen Keresztes István kineveztetett. (B. P. H.) — (A birodalmi hivatalos „W- Ztg.” az orosz sajtó ellen.) A felnevezett hivatalos lap egyik szentpétervári levelét orosz részről igen megtámadák. A „W. Ztg.“menti magát, s végül e sorokat iktatja hasábjai közé : „Alkalmunk van látni, hogy Oroszország részéről teljes készséggel szállnak szembe mindenkivel, ki Oroszországban a törvényes rend állandó létezése felett kételkedni mer. Látjuk, hogy Oroszország nem marad érzéketlen, ha valaki ezen állam ügyeinek felfogásában tévedést követ el. — De méltán kérdhetjük : mért nem teszi fel Oroszország, hogy más államok is csak azok ezen helyzetben saját ügyeikre nézve ? Mint történhetik az, hogy ezen maga iránti jogos követelés mellett, az igazságosságnak semmi értelmével nem bír? Napról napra látjuk, hogy az orosz sajtó egy kézre dolgozik azokkal, kik Ausztria fenálló rendszerének ellenségei. Az orosz sajtó naponként megsérti azon legmagasabb államérdekeket, mellyek pedig a monarchiával mindenütt közösek. Az orosz sajtó, Ausztria európai helyzetét folyvást lealacsonyítja, minden tekintet nélkül az igazságra; a nélkül hogy figyelmébe venné vitái által előidézett cáfolatunkat; a nélkül hogy még saját öntudatát is tolmácsul venné. Azon hatás, mellyet az orosz sajtó magatartása Ausztria irányában gyakorol, nem olly természetű, hogy ránk nézve közönyös lehetne. Az orosz sajtó táplálja és fentartja az orosz népben az ellenségeskedés értelmét; az orosz sajtó állításait soha sem bizonyítja be, de azért ezen eljárása Ausztriában viszonzásra még sem talál.“ — (Az olaszországi helyőrségek megerősítése) A tuJCS altCIGSséggel biró „Oest. Corr.“ szerint : 6 cs. kir. Felsége a lombard 14