Politikai Ujdonságok, 1859 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1859-01-06 / 1. szám

városok sorában, valamint eddig, úgy ezután is — bár­mit írjanak némelly vidéki levelező urak — méltó helyet foglalani. De lássuk a tényeket. Megnyitván az elnök a gyűlést, olvastatott a pénztárnoki és gazdai számadások megvizsgálására kinevezett bizottmány jelentése, melly szerint mindkét számadás kielégitőnek találtatott. — Tárgyaltatott a helybeli cs kir. járáshivatalnak a casino szabályait újbóli átnézésére és — ha lehet — az évi részvény alább-szállitására vonatkozó, átirata. — Szóba hozatott az­után, mikép még 1848 előtt megvettetett volt alapja egy, városunkban léte­sítendő kisdedóvodának, mire az indítványt és első áldozatot tette az akkori casino; de a kisdedóvó-intézet — a közbejött események miatt — akkor nem létesülhetett, s — a­mi fájdalmasabb — az egybegyűlt ajánlatok azután is mind a mai napig kellő czélra nem fordittattak.­­ Ezen ügy átalános érde­keltséggel karoltatván föl, határozattá vált, hogy a jelenlegi casino úgy is mint elődjének méltó utóda, de főleg mint a nép mivelődésének egyik leg­buzgóbb óhajtója, barátja, a kisdedóvó-intézet számára begyült összeg hol­létének, hová lett fordításának megtudhatására a szükséges lépéseket meg­tegye. Hogy pedig az üdvös czélhoz még közelebb lehessünk, a casino javára adandó négy bál mellett — a közelebbi farsangon — egy ötödiket a kisded­óvoda számára rendezend; mire előre is figyelmeztetjük a helybeli és vidéki közönséget, s legyen szabad remélnünk, hogy az üdvös czélhoz kisorsolandó női munkákkal is járuland városunk lelkes hölgykoszoruja! A politikai és szépirodalmi lapok közöl, a következő 1859-ik évre, meg­hozatai határoztattak : 1) Buda-Pesti Hírlap, 2) Pesti Napló, 3) Magyar Sajtó, 4) Vasárnapi Újság, 5) Politikai Újdonságok, 6) Magyar Futár, 7) Kolozsvári Közlöny, 8) Délibáb, 9) Hölgyfutár, 10) Nővilág, 11) Szépiro­dalmi Közlöny, 12) Kétgarasos Újság, 13) Üstökös, 14) A.­Allgemeine Zei­tung, 15) Ostdeutsche­ Post, 16) Siebenburger Bote, 17) Fliegende Blätter, továbbá : 18) Gazdasági Lapok, 19) Kerti Gazdaság, 20) Borászati Lapok. Tehát 16 magyar és 4 német lap. — Ezeken kivül, ha csak a pénztár meg­­bizandja : Budapesti szemle, Hazánk, M. Természet-barát, Prot. Egyházi és Iskolai lap és Tanodai lapok, igen! Prot. Egyházi és Iskolai lap és Tanodai lapok! — A részvénydij egy évre 8 ft. 40 kr., a foglalkozási dij egy hóra 90 kr. ujpénz. A részvényesek száma 80, és itt megjegyzem azt, hogy az itteni casinóban minden felekezet és minden rang képviselve van, mert an­nak tagjává lehetni, az illető részvényen kivül nem kivántatik egyéb, mint egyenes jellem, tiszta erkölcs.­­ — A casino hivatalnokai a mostani válasz­tás után is többnyire a tavalyiak. És most, mintha hallanám, miként jegyzi meg szerkesztő és olvasó egy­aránt derült arczczal : „Csakhogy már N.­Enyedről is olvashatunk egyszer valami örvendetest!“ de kérem s bátor vagyok atyafiságos szeretettel figyel­meztetni mindnyájukat : ne tessék azt hinni, hogy mi valósággal olly rész­vétlenek vagyunk, mint némelly !. levelező urak magukkal és másokkal el­hitetni szeretnék! Vannak biz itt, valamint egyebütt is mindenütt hiányok, de van remény, hogy mindinkább jóra fordulnak a dolgok. Mi nem szeretjük az érdemet kikürtölni, mert tudjuk, hogy „ha mind azokat megcselekeszszük is, mellyekkel tartozunk , csak haszontalan szolgák vagyunk,é­s épen azért hallgatunk is sok dologról, mellyek inkább a köve­tendők, mint a megrovandok sorába tartoznának.­­ Mi nem neheztelünk, ha hibáinkat őszintén megmondják, és azokra barátságosan figyelmeztetnek, sőt a nemzet érdekét szem előtt nem tévesztő sajtó egyik feladatának tartjuk : a hibát megróni barátban épen úgy, mint nem barátban. — De mikor azt olvassuk, hogy nálunk az irodalom iránt semmi részvét nincsen, hogy mi lel­kesülni nem tudunk; mikor azt olvassuk, hogy városunkban önmérgezés, — tolvajság történik világos nappal, miről pedig az illető felügyelők mit se tudnak; amikor ama megszokott nótát annyiszor halljuk hangoztatni, hogy a vidéki nép azért vallástalan, azért erkölcstelen, mert a papok a népre hatni — szellemileg és anyagilag (?) — elmulasztják : lehetetlen, hogy egy fájó érzés ne vonuljon át lelkünkön; lehetetlen, hogy föl ne szólaljunk . Tisztelt­­. levelező urak! legyenek önök szívesek, több megfontolással, több átgondo­lással írni meg tudósításaikat, és higgyék el, hogy azok a lelkészek, kiket önök annyit korholnak, kikbe önök annyiszor találnak és fedeznek fel újabb meg újabb megrovandót, nem olly roszak; vannak azok között ollyanok is, kik örömmel használják fel befolyásukat a népre, s ha nem hathatnak akkora si­kerrel arra, mint ők maguk is óhajtanák, annak sok egyebek mellett az is lehet az oka, hogy a mindennapi élet gondjaitól nagyon is el vannak fog­lalva, mig másfelől a’gyakorlati téren sok ollyan nehézségekkel kénytelenek találkozni, küzdeni, mellyeket önök közöl némellyik talán még elméletileg sem ismer! — S ha vannak, kik tetteikkel igazolják ama mondat igazságát : „A legtöbb ember külszín után szeret ítélni,“ — önök ne legyenek azok kö­zöl valók! — De bocsánat hosszúra terjedt levelemért! A jövő alkalommal, ha Isten éltet rövidebb lesz tudósításom! Incze János: Komárom-vidéke, dec. 24-kén. (Tagosítás. Faiskolák és magtárak, irodalompártolás s községi­ könyvtárak. Vasárnapi­ iskolák. Nehány őszinte szó egy népiskoláról.) Vidékünkön a tagositás már majd mindenhol megtör­tént, de vannak mégis egyes helyek, hol erről még hallani sem akarnak, s volt egy helység még ollyan is, hol a tagosítást fegyveres erővel foganatosí­tották. — Ezen idegenkedést a tagosztálytól egyes kemény fejű háborgók okozták, kik felbujtogatták sorsosikat az ellenszegülésre. De míg ez így van, addig a faiskolák s magtárakról csak örvendetesen szólhatni, mert mond­hatni, hogy azok kivétel nélkül mindenütt jó karban vannak, különösen a magtárak már mindenütt szép összeg pénz s gabonával rendelkezhetnek; egy illy magtárt, ha szerk. úr helyt ad becses lapjában, bátor leszek bőveb­ben megismertetni. (Kérjük. Szerk.) Az irodalompártolás környékünkön, nem mondhatni ugyan, hogy teng, de azt se lehet mondani, hogy virágzik, mert vajmi sokan vannak még a főbbek közt is, kik még a magyar irodalmat, különösen a lap­irodalmat nem pártolják, vagy ha pártolják, nem úgy, mint kellene; a pártolásban első a közép­osztály. A népnél pedig még csak csirájában is alig van az irodalom­pártolás, és ez az oka, hogy vidékünk még egy községi­ könyvtárt sem bír fel­mutatni; ezen elmaradásnak részben ugyan az elöljárók az okai, kik nem iparkodnak, a különben, (tapasztalás után mondom) olvasni szerető népet serkengetni, és­­az irodalompártolás dicső útjára vezetni, sőt szégyennel mondom, hogy találkoznak ollyan is, kik azt mondják, minek a parasztnak a miveltség, tán azért, hogy azt mondja, többet tudok, mint a pap. Ezekhez szólva, kérdem, kikkel foglalkoznak szívesben, várjon a miveletlen vagy sor­sukhoz mérve elég növeltekkel? — Bizonyosan az utóbbiakkal, azért hát ser­kentsétek őket, az ezt eszközlő irodalom pártolására, s ha lehet, alapítsatok könyvtárakat, mit ha egy helység nem tehet, álljanak össze többen, s igy egyesült erővel az bizonyosan eszközölhető lesz. A vasárnapi­ iskolák ugyan már eddig is, némelly falvakban léteztek, de átalánossá csak most lettek, és minden 15 évet meg nem haladott suhancz és leányzó köteles lesz azokat látogatni. Egy népiskolában pedig, hol egész a legújabb korig, tán mindig a ma­gyar nyelv szolgált tanitási nyelvül s a tót nyelv mellette csak mellékesen szolgált; most a tanítónak tetszett, mert szerinte szláv nyelven könnyebb a tanítás, azt a magyar fölé emelni, sőt a magyart úgyszólván végkép mel­lőzni, mi hogy micsoda igazságtalanság és természetellenes dolog, azt min­den igazán érző magyar átláthatja; mi, kik itt lakunk azt már most is tapasztaljuk, mert az uj nemzedék már alig vagy épen nem is tud magyarul. Azért óhajtandó volna, hogy e baj orvosoltatnék. Kunhalmi Gábor: Ipar, gazdaság, kereskedés.­ ­ (A magyar répaczukorgyártás érdekében.) Leidenfrost, Ruprecht és dr. Neumann úr egy bizottmánynyá alakultak, e hazai iparág szükségeinek kipuhatolására s a sürgető nehézségek elhárításának előkészítése végett. Fő­­herczeg Főkormányzó úrhoz egy kérvényt és Császár ő Felségéhez egy em­lékiratot nyujtotak be. Főherczeg Főkormányzó úr mindkét iratot átvenni kegyeskedett. Az elsőben a folyamodók czéljuk elérésére a császári Fensége pártfogásáért esedeznek, a másodikban Császár ő Felségénél a magyar répa­­czukor-gyám­okok számára egy enquéte (polgári vizsgálat) legkegyelmesebb megengedését kérelmezik.­­ (A telepitvényi császári rendelet), kelt dec. 23-án, s kihat Magyar-, Horvát-, Tótországra, a Szerbvajdaságra és Erdélyre. Czélja a nevezett tartományok népesitését s puszta tévéinek mivelhetővé tételét előmozdítani. E törvény szerint azon telepitvényeseknek, kik uj község alapítására vállal­koznak, hogy a kedvezményekben részesülhessenek, egy népfajhoz és egy hitfelekezethez kell tartozniuk. Az így keletkezett telepítvényes községek a földadótól és pótlékaitól 6 évre, az épület-, személy-, kereset- s első osztályú jövedelemadó, a községhatáron kívüli út- és víziépítések stb. kötelessége alól 15 évre, a katonaszállásolás alól (kivéve a kikerülhetlen szükség esetét) 10 évre fölmentvék, továbbá az előfogati szolgálatokra csak kimélettel szo­­ritandók. Megjegyzendő, hogy községnek csak azon telepitvény tekintendő, mellyben legalább 80 önálló családi lakhely és 1000 hold (1600 □ öles) sajátul megszerzett földterületet mutathat fel. — Olly telepitvények pedig, mellyeknek községi minőség nem tulajdonítható, de mindamellett legalább 8 holdra menő tulajdonul megszerzett egyes gazdaságokból állanak, ezek a földadó­s pótlékai alóli fölmentésben csak 3, a többi a községeknek adott föl­mentésekben csak 6 évi időre részesülnek. A telepítvényesek átalán e két osztályba soroztatnak. Az előadott kedvezményeken kívül a települők átalán még következőkben részesülnek. A települést illető szerződések bélyegmen­tesek; az eddig miveletlenül kevert s általuk termékenyített földtől 15 évig nem fizetik a földadót s ennek pótlékait; továbbá a földadó ideiglenes ha­tályban léte alatt, az ő birtokukra nézve, az adóöszlet fölemelése nem állhat be. Azon külföldiek, kiknek a település meg lesz engedve, a fenebb elősorol­­takon kívül még következő előnyökben részesülnek: a települési szerződés megerősítésével az állampolgárjogot megnyerhetik ; ők s külföldön született gyermekeik a katonakötelezettség alól kivétetnek; a saját használatukra be­hozandó ingóságoktól vámot nem fizetnek.­­ Végül megjegyzendő, hogy a települé, szerződését a hatósághoz beadja megerősítés végett, melly egy­szersmind határoz a felett is, hogy részesülend­ e a fenn elősorolt előnyökben. A hatóság tehát őrködik a szerződéskötések felett s az olly szerződést, melly szolgálmányokat foglal magában, meg nem erősiti, hacsak világosan ki nincs jelentve, meddig tartnak a szolgálmányok, s hogy azok megválthatók. Ezek szerint tehát az uj telepitvények terén, a hajdanihoz hasonló alattvalói viszo­nyok nem alakulhatnak. , (vl patkányok ellen) igen jó szernek mondják a rendes kerti rutát (ruta hortensis), mellyet szabad levegőn árnyékos helyen megszárasztva, a pajta vagy magtár gerendáira kell aggatni. A patkány úgy fut ettől, mint ör­dög a tömjéntől. , (/I brassói bánya- és buta-részvénytársulat) dec. 18-án tartó második alakító közgyűlését, mellyen 86 részvényes volt jelen, kik egy millió rész­vénytőkét és 665 szavazatot képviseltek.­­ (A pesti újévi gyapjúvásár) az árakat illetőleg kielégítő, mivel má­zsája 5—6 fttal is magasabban kel, mint az elmúlt vásárok alatt. Mindemel­lett is nem sok kel, mivel az eladók nem hajlandók nagy hitelt nyitni.­­ (A pesti piacz) igen tetemesen érdekelve van Forchheimer prágai nagykereskedő bukása által, ugyannyira, miszerint e miatt kereskedőink

Next