Politikai Ujdonságok, 1861 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1861-05-23 / 21. szám
változtatásában is segítségükre lenni akarunk. Teljes mértékben osztom az indítványnak a menekültek vagy a hazájukhozi hűségükért— törvénytelen eljárással hozott, magukban semmis ítéletek folytán bármely más módon sújtott honfitársainkra vonatkozó követelését. Lehetetlen az önkény erészbeni hagyományainak megsemmisítése nélkül a birodalom megújulására csak gondolni is, s ha megsemmisíttetik is mindaz, mi még megsemmisíthető, marad elég, mit helyrehozni többé nem lehet. Vértanúink drága életét, a száműzött vagy bezártak elrablóit életörömeit, többé vissza nem adhatja senki. Hasonlóan osztom mindazt, mi a mindennemű adók törvénytelenségéről s különösen a törvénytelen adónak jelen erőszakos módoni behajtásáról, az indítványban foglaltatik, de óhajtom ezeken felül figyelmeztetni mindazokat, kik ez eljárásnál segédkezet nyújtanak, az ily esetekre vonatkozólag törvényeinkben kifejezett felelősségre. A trónróli lemondásokat illetőleg is alig van mit mondanom. Tökéletesen áll azoknak forma és lényegbeni törvénytelensége, de részemről e tárgyban bővebben nyilatkozni , tanácsokat adni s ezek folytán kötelezettséget vállalni, nem tartom helyesnek addig, míg országunk minden részei itt képviseltetve nem lehetnek. Átmegyek most arra, mi második szempontom szerint, az indítványból teljesen kimaradt. Érdekében van Európának és a civilisatiónak az alkotmányosan szabad s törvényesen független Magyarország tétele? az itt a kérdés, és én határozottan igennel felelek. Hazánk elhunyt nagy fiának — kit neveznem nem szükséges — beszéde kezeink közt van, ez oly bőven s alaposan kimeríti a tárgyat, hogy nekem ezúttal elég lesz csak röviden érintenem. A törvényesen független Magyarország fennállása érdekében van elsőben is az osztrák örökös tartományoknak, mert egyfelől az lesz az ő valóban nemcsak mint most szó szerint alkotmányos életüknek — már saját biztossága érdekénél fogva is — legnagyobb előmozdítója, és másfelől nyugodt lehetvén aziránt, hogy többé tudta, akarata és beleegyezése nélül nem lehetene rá új meg új terheket róni, nem lesz kénytelen szorosan ragaszkodni a joghoz, hanem anyagi tekintetben is méltányos lehet a vele személyes unió kapcsában élő országok és tartományok érdekei irányában. De érdekében van az a német szövetségnek is, mert ha biztosíttatnék némely osztrák államférfiak lidércte, az egységes osztrák birodalom, annak a szövetséghez nem tartozó részei is részt vennének a birodalmi tanácsban, s így Ausztria azoknak súlyával is nehezednék a német szövetség ügyeire, holott aziránti kötelezettségei csak az ahhoz tartozó részek után lennének. Sőt föltéve, hogy a jelenleg tervezett képviseltetési arány méltányosabb által váltatnék föl, megeshetnék az is, hogy a szövetséghez nem tartozó részek túlsúlyra vergődnének a birodalmi tanácsban, sőt határoznának Ausztriának a német szövetségbeni politikája fölött, holott attól semmi függésben s aziránt semmi kötelezettséggel nem lennének. Érdekében van ez végre Európának és a civilisatiónak is. Magyarország volt hajdan saját romlásával védbástyája mind akettőnek a török uralom ellen , Magyarország terjesztette újabb időben, rajta kívül is annyi milliók hasznára,a szabadelvű eszméket kelet felé, s egy szabad és törvényesen független Magyarország lehet egyedüli biztosítéka egy szabadelvű osztrák külpolitikának s ha majd, minek nemsokára be kell következnie, a keleti kérdés szőnyegre kerül, ez biztosíthatja a török birodalomhoz tartozó határainál levő nemzeteket aziránt , hogy Ausztria irányukban nem fogja az elnyomó szerepét játszhatni. Magyarországnak ily módoni kielégítése az egyedüli mód arra, hogy Ausztria azon kötelességeknek, melyeket fekvésénél fogva a civilisatios európai egyensúly érdekében teljesítenie kell, megfelelhessen, mert ha ez nem történik, ha sikerülhet is Magyarországot fegyveres erővel magához lánczolnia, csak a most elmúlt 12 év története is bizonyítja, hogy az e miatti folytonos erőlködés úgy kiszobíta minden erejét, hogy a világ eseményeiben tevőleges résztvenni képtelenné lesz. Ezen itt röviden előadottakat is kívánom én első felszólalásunkban kifejtetni. A harmadik szempontból indulva ki : „Vannak több kérdések, melyeket meg kell említenünk mind azért, hogy bebizonyítsuk, miszerint mi egy valóban szabadelvű politikát óhajtunk követni, mind pedig azért, hogy hazánk minden lakosait legnevezetesebb érdekeik irányában megnyugtathassuk. Kettő ezek közöl s talán a két legfontosabb az indítványban röviden bár, de igen helyesen említve van. Ugyanis a hazánkbeli nemzetiségeknek és hitfelekezeteknek a teljes jogegyenlőség alapján megnyugtatása s s ezzel ellenkező törvényeink megváltoztatása. Mindkét tekintetben pártolom én az indítványt, mert valóban alig lehet valami kívánatosabb, mint hogy hazánk minden lakója mind nemzetisége, mind vallása tekintetében tökéletesen egyenjogú legyen s ezek miatt semminemű politikai jogok gyakorlatából ki ne zárassák. De ezeken kívül óhajtom megemlíttetni, hogy mi hazai iparunkat minden nyűgtől fölmentve, szabaddá tenni szándékozunk, óhajtom megemlíttetni, hogy a szabad kereskedés nagy és európai érdekű elveinek hívei vagyunk, azt kívánjuk hazánkra nézve életbe léptetni, amelyekben lehet azonnal, amelyekben pedig ezt rögtön tenni nem lehetne; mentel előbb,szükségesnek tartom továbbá, hogy első teendőink között említsük meg ezeken kívül az örök időkre eltörlött urbériséggel rokon természetű bárminemű birtoklásoknak s a kisebb királyi haszonvételeknek mindkét fél iránti méltányosság, megváltás s illetőleg kárpótlás utjáni megszüntetését. — említsük meg egy országos hitelintézet felállitásását, említsük meg a vizen és szárazon való közlekedésnek czélszerű rendezését, hazánk minden részeinek, például a Királyhágón túli résznek, a felföldnek s Fiumének hazánk központjával összekötését. Említsük meg végre alkotmányos életünk védbástyáinak, a megyéknek, melyeket a parlamentáris kormányzat legbiztosabb alapjai gyanánt tekintünk, az 1848. XVI. t. ez- 1. §. értelmében népképviselet alapján rendezését. Ha így felfejthettük törvényes állásunkat s Európának és a civilisatiónak az általi érdekeltségét, ha kijelöltük többjeit azon teendőinknek, melyek egyfelől jövő politikánk szabadelvűségének bebizonyítására, másfelől honfitársaink megnyugtatására szolgálhatnak, nyugodtan várhatjuk el, mit a sors ránk mért s netalánt ideiglenes szenvedések közepett is vigasztalni fog azon tudat, hogy ügyünk szentségénél és helyzetünk erejénél fogva hazánk jobb sorsa közel van. Pártolom én tehát az előttünk levő indítványt mindazon pontokra nézve, melyek benne foglaltatnak, egyes észrevételeim indokolását, valamint az általam pótlólag befoglaltatni ajánlott kérdések kifejtését — ha ugyan elvileg azokat elfogadni méltóztatnak — a részletes tárgyalásra tartom fenn magamnak, s most áttérek arra , kinek és minő alakban mondjuk el azt, mit mondani akarunk. E két kérdésre én egyszerre felelek. Nem lehetek e tekintetben a mélyen tisztelt indítványozóval egy véleményen, mert alkotmányos szempontból nem látom, hogy kihez lehetne felírni, nem látom tehát a felrás lehetőségét, s épen azért mindazt, mit elmondanunk szükséges, határozatban kimondatni óhajtom. Nem akarok én a conjecturális politika terére lépni, ezen a legnagyobb tehetség is csak eltévelyedhetnék, törvényes szempontból akarom a dolgot tekinteni. Az országgyűlés mikénti összejövetelét illetőleg azt hiszem, senki sem tagadhatja meg a nemzettől azon jogot, hogy mihelyt neki a mód erre megadatott, országgyűlési képviselőket választhasson, országgyűlésbe összejöhessen, mert azt hiszem, hogy a fejedelmeknek adott összehívatási jog nem foglalja magában az országgyűlés-tarthatás jogának magadhatását, vagy felfüggeszthetését, hanem csak az ezen jog gyakoroltatása idejének kitűzését, sőt e tekintetben is átalánosságban a törvények intézkedtek. A jelen tényleges hatalom részéről szétküldött regálisokat nem tekinthetem az összejöhetési jog, hanem csak az összejöhetési lehetőség megadóinak és pedig nem csak azért, mert a hatóságok valamint szervezkedésüknél kimondák, hogy ezt nem a 20-ik oktoberi diploma, hanem mert az lehetővé tette, a törvényes alapon kívánják eszközölni, épen úgy nyilvánítok, midőn a képviselő választásokra szükséges előintézkedéseket megtették, hogy ezeket nem a regalis, hanem az 1848. évi törvények alapján teszik, sőt némelyek a regalisok szétküldését be sem várták, hanem főleg azért, mert mind 1790, mind az 1848 ki IV. t. sz. alkotásakor csupán törvényes fejedelem jogának tartották és tarthatták az országgyűlés összehívását, de e joggal egy még nem törvényes hatalmat fölruházni bizonyosan nem akartak, hogy a mai tettleges hatalom pedig mily messze áll még attól, hogy törvényes le- 323