Politikai Ujdonságok, 1862 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1862-02-26 / 9. szám
A Politikai Újdonságok netenkint egyszer két nagy tömött ivén jelennek meg. — Előfizetési díj 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy posta után elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 5 ft., külön a Politikai Újdonságokra félévre 3 ft. 50 kr. nj pénzben. — A Politikai Újdonságok kiadóhivatala (Pest, egyetem-utcza 4-dik szám alatt. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) A görög felkelés. Most, a midőn a törökországi szláv tartományok nyugati része nyilt felkelésben van, a midőn a szerb kormány nemzeti hadserget szervez, a midőn Kuza fejedelem Romania név alatt hivatalosan proclamálja a Duna-fejedelemségek egyesítését; minden mozgalom, mely Törökország épsége ellen intéztetik, oly jellemet vesz fel, hogy abból a régóta fenyegetőző keleti kérdés, egész fontosságában napirendre kerülhet. Görögországban felkelés tört ki , azonban a tudósítások eddigelé jobbára csak rövid távirati jelentésekre szorítkoznak, ezek pedig majd nagyítani, majd kisebbíteni szokták az események fő fontosságát, amint a híreket az egyik vagy másik fél táborából szórják a világ elé. Alább (lásd Ausztria) egy bécsi túl-konservatív lap okoskodásait ismertetjük meg : nem azért vettük fel e czikket, mintha magunk is hasonló véleményben volnánk a felmerült eseményeket illetőleg, hanem mert sok igen tanulságos dolgot találtunk abban. A körösök nem szeretik az uralkodóházat, nem mintha ellenszenvvel viseltetnének a bajor királyi ház görögországi ága iránt, hanem mert Otto királyi félvén, nehogy a görög nemzetiség előnyomulása, a keleti kérdés erőszakos szőnyegre hozatala által. Európa is megrázkódtassák, minden áron csillapítani akarja a görögök terjeszkedési vágyát. Néha ugyan, az ellenzéknek kormányra jutása által kénytelen ezen párt nézete szerint kormányozni, de amint teheti, elbocsátja a népszerű minisztériumot, s másokat, akik a béke feltétlen barátai, nevez ki helyükbe. Athénben, az ország fővárosában, febr. hó közepén még senki sem sejtette, hogy a kitörés ily hamar bekövetkezik , azonban egy levél a kormány kezébe kerülvén, a felkelési terv nyilvánosságön. A vezetők tehát kényszerülve voltak munkához fogni, hacsak nem akarták, hogy egyenként börtönbe hurczoltassanak. így történt, hogy a támadás zászlaját Naupliában kitűzék, s a nemzeti párttal tartó helyőrség a forradalmiakhoz csatlakozott. Nauplia, ősrégi görög város, a hasonló nevű tengeröböl partján, s egy keskeny földszoroson fekszik. A szárazföldtől erősített sánczok választják el, s csak bástyakapukon át lehet a városba jutni. A közel fekvő szikladomb tetején fekszik az igen erős Palamide vár. A keresztes háborúk idejében a latinok már az egész bizánczi birodalmat elfoglalták, de a görögök Palamide falai közt még 40 évig tarthaták magukat. Később a vár a velenczések birtokába került, s ezek vitézül védék azt, míg csak II. Szulejmán török császár ostrommal be nem véve. 1686-ban a vár ismét Velencze uralma alá került, s csak 1715-ben sikerült azt a törököknek újra elfoglalni. A szabadsági harczban a görögök e várat oly erélylyel védelmezék, hogy a midőn Ibrahim basa egész Moreát meghódította, Palamide mégis a nemzet kezében maradt. A béke aláírása után Nauplia lett az új Görögország fővárosa, miglen a kormány később a romjaiból újra feltámadt Athénbe költözhetett. Ily történeti nevezetességű, s másként máig is híres erősségű vár az, mely e pillanatban a felkelés színhelyévé tétetett. A támadás a városban véve kezdetét, s Palamide várparancsnoka néhány óráig keményen lődözteté a várost: ekkor, mint mondják, a parancsnok azon álhírre, hogy Athénében is kiütött a forradalom, s a király elhagyta az országot, megnyitá a vár kapuit, s erre az őrizet csatlakozott a felkelőkkel. A várban mintegy 800 politikai és nem politikai fogoly lévén, ezek azon feltétel alatt, hogy hadi szolgálatot vállaljanak, szabadlábra helyeztettek. Athénben feb. 17-ig még csend uralkodott, habár a kedélyek az események hírére igen ingerültek. A király Karinth városába szándékozik menni, s élére állandó csapatoknak. A királyi párt három tábornoka Kolokotronis, Mavromichalis, és Hadsi-Petros, ha igaz, a föld népét szándékoznak felfegyverezni a felkelők ellen. Athénben 15 ifjat, többnyire tanulót elfogtak. A felkelők új minisztériumot, s az alkotmányt megváltoztató nemzetgyűlés összehívását követelik. Sokan azt remélik, hogy a király látva a veszedelmet, a mozgalom élére fog állani, s ekkor a harcz Törökországgal azonnal kezdetét venné. így történt ez a keleti háború alkalmával 1854-ben is, a midőn a görögök szintén fegyvert fogtak; azonban akkor Anglia és Francziaország Törökország mellett harczolván, 4000 embernek partraszállitása által a görög mozgalom tovább terjedése meggátoltatott. — A legújabb tudósítások Görögországból következőleg hangzanak. Naupliát a felkelők egészen elzárák, onnan semmi hir. Argosból három zsandárt küldtek oda recognoscirozásra, de ezek nem jöttek vissza. A kormány erélyes rendszabályokhoz nyúlt s reményű, hogy leverheti a forradalmat. Egy zászlóalj katonaság Argos felé indíttatott. Halm (bajor származású) tábornok 2.000 emberrel nyomul Nauplia felé. Athénben febr. 18-án a követkamara hűségi nyilatkozatot bocsátott ki az uralkodóház irányában. Naupliában ideiglenes kormány alakult Peturezas elnöklete alatt. Válaszfelirati viták a franczia szenátusban. * A Napoleon császár trónbeszédére adandó válaszfelirati viták, febr. 20. vették kezdetüket a franczia szenátusban. Azóta, hogy Napoleon herczeg múlt évi híres beszédét, mely négy óráig tartott, elmondá, a franczia szenátus vitái nem sok érdekes újsággal ajándékozák meg a világot. Azonban ma ismét ezen államtest tanácskozásai veszik igénybe figyelmünket, s a nap hőse ismét a szabadelvű Napóleon herczeg, aki tulajdonképen csak bátyjának legvalódibb érzelmeit szokta tolmácsolni. Sajnáljuk azonban, hogy e pillanatban ajtaj,zajt ütött beszédből csak egy kis távirati tudósítást