Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1863-01-29 / 4. szám
A lengyel fölkelés. Az orosz kormány hivatalos lapjai egy idő óta folyvást jövendölgeték, hogy Lengyelországban legközelebb forradalom fog kiütni. Egyik távirati tudósítás a másikat érte, és senki sem magyarázhatta meg, hogy miért kürtölteti az orosz kormány oly nagy mohósággal az oly híreket, miket ha alaposak is, más kormány inkább elpalástolni vagy legalább szépíteni igyekszik. Mondták, hogy az orosz kormány az ily játékkal csak azt akarja elérni, hogy ezen mondvacsinált indok következtében a birodalom délnyugati részén erős hadcsapatokat vonhasson egybe. Következett erre azon császári parancsolat kihirdetése, mely Lengyelországban oly modorban eszközlendő ujonczozást rendel el, amilyet a mivelt világ még nem hallott. A hatóságokhoz érkezett utasítások, az ujonczozás végrehajtását illetőleg, még a kiadott hirdetmények szabályait is túlhaladók, szigorúságukban. Ezen utasítások szerint az újonczozás czélja, nem annyira a hadsereg kiegészítése, mint inkább azon terv, hogy az összes lengyel ifjúság tömegesen kivitessék az országból, s ezáltal a forradalmi erők előre gyökeresen megsemmisíttessenek. Egy bécsi lap erre azt mondja : „Ez már nem repressio, nem oly rendszabály, mely a rend érdekében történik, ez már proscriptio a legnagyszerűbb mérvben, aminőt csak Rómában, Marius és Sulla idejében, vagy Párisban, a convent korában tapasztaltunk. Csak Varsóban egy éj alatt több mint kétezer ifjat fogtak el, s elhurczolták őket, mint megszökött s újra hurokra került gályarabokat; bezárták a várba, s jó és könynyen emészthető ételekhez szokott vagyonos és művelt ifjúságot az ismert földfekete orosz katonakenyérre szorították. Itt várták, hogy a muszkaországi januárban száz és száz mérföldre északra hurczoltassanak; a szülök, rokonok, barátok a vár kapuja elé gyülekeztek; keserves jajjaik felhatottak az egekbe, panaszaikra azonban csak kardlappal vagy szuronydöféssel kaptak feleletet. Három éjjel és nappal tartott e borzasztó látvány, és amit Varsóban elkezdtek folytatni, fogják az egész országban. Itt és ott csak kevesen menekedhetnek meg ezen véradótól, mely, mint fennebb írtuk, nem annyira ujonczozás, mint az ország tetterős ifjainak másura áthurczoltatása. A csapatokra osztott katonaság a gazdag és szegény lakása előtt megállott, s követelte áldozatát. Ha a családja köréből kiragadandó fiú elrejtőzött, vagy már előre elutazott, a katonák az apát, a bátyát, a rokont vivék el kezesül. Hogy ily bánásmód következtében a szerencsétlen lengyel nemzet újra valamely kétségbeesett védeszközhöz fog folyamodni előre látható volt. 2000 ifjú már megszökött Varsóból. Bizonyos kocsigyárból 14 munkás volt felírva, kiket éjjel el kellene hurczolni; ezek szelét kapván a dolognak, kettőn kívül mind megfutamodtak. Az ily boldogtalan menekvők a tél kellő közepén az erdőkben gyűlnek össze, s a kozákoktól folytonosan háborgattatnak. Ezek voltak előjelei egy újabban ismét kitörendő átalános fölkelésnek. A lengyel mozgalmakról következő távirati sürgönyök érkeztek : Berlin, jan. 24. Épen most érkeztek a külügyminisztériumban Thorn on át tudósítások, melyek jelentik, hogy Orosz-Lengyelországban kitört a forradalom, hogy Varsó környékén a távírdák szétromboltattak és hogy a felkelők Plock mellett megütköztek az orosz katonasággal. Szent Pétervár, jan. 25. A mai „Journal de Pétersbourg“ Varsóból következő jelentéseket hoz : Csütörtökön 1000 embernyi fölkelő csoportok keltek át a Visztulán a madheloki erdőségek felé. Az erdőkben kémszemlék eszközöltettek, mely alkalommal Ploch, Plonsch, Radzin, Siedlce mellett komoly ütközetek fordultak elő. Pénteken a csoportok a Visztula jobb partján szaporodtak. Egy ezred üldözi őket. 22-én éjjel a felkelők Varsóban majdnem mindenütt megtámadták az elkülönítve táborozó csapatokat, egyes katonákat megöltek s a házakba betörtek. A csapatok mindazáltal egyesülhettek s a fölkelőket visszaverhették. A csapatok vesztesége 30 halott (közöttük 1 ezredes) 90 sebesült (köztök 1 tábornok.) A fölkelők vesztesége nagy. Átalános csapatöszpontosítás rendeltetett el, az egész királyság ostromállapotba helyeztetett. Vilnából 23-ról jelentik . Egy nagyszámú csapat, a lengyel királyságból jőve, Suratzban a helyőrséget megtámadta. A századparancsnok, körülvézetéstől tartva, Zablondowba visszavonult. Különben az egész környék nyugodt. Varsóban a forradalmi párt a 22-es 23-a közti éjt Bertalan éjszakává jelölte ki. Éjféltájban az egész tartományban egyszerre megkezdődött a támadás a városok s a csapatok ellen. A katonák meglepettek s az ágyakban legyilkoltattak; a fölkelők elégették a katonák által erőteljesen védett falvakat. A fölkelők nagy veszteséggel mindenünnen visszaverzettek, a vésztörvényszék az egész királyságban proclamáltatott. A fennebb jelzett eseményekre vonatkozólag némi felvilágosítást nyújtanak a következő rendes tudósítások : Varsóból jan. 21-kéről írják: „A város tele van a legmesésebb hírekkel. Akik sorozás alá esnek, megszöktek és barangolnak a tartományban. Czezstoban, Serok Blonne táján több rendbeli szökevényeket fogtak be, s ekkor összeütközések történtek a katonasággal, mivel a foglyokat ki akarták szabadítani : ütközetről beszélnek, mely néhány száz ily szökevény és a kiküldött kozákosztályok között a kampinosi erdőkben történt (5 mérföldre Varsótól a Visztula balpartján e folyó és Bruzra között) mint mondják a kozákokat megrohanták, részben lefegyverezték, sokan már is igen jól voltak fegyverkezve. Azt beszélik hogy egy tiszt és mintegy húsz kozák súlyosan megsebesült. A „Dziennik“ szerint a varsói újonczok, és a Radom, Plock, Augusten kerületekből valók, a Nagyoroszországban szállásoló ezredekhez osztatnak be, a Lublin kerületből valók pedig a kisoroszországi ezredekbe soroztatnak. Ezek a császárság azon részei, melyek legközelebb feküsznek Lengyelországhoz ami nagy megnyugtatást fog okozni, mert leginkább attól tartottak, hogy a lengyeleket messze Oroszországba, sőt talán Ázsiába viszik. Az itteni főiskola tanulóinak nagy része szombaton esti 6 óra táján egy nagy tanácskozmányra gyűlt össze az egyetemhez tartozó boncztani színteremben a Zgoda utczában. Ki hitta őket össze? azt tulajdonkép senki sem tudja, egyik a másiknak szájról szájra adta, s így jöttek össze. Czéljuk volt tanácskozni, hogy részt vegyenek-e a forradalmi központi bizottmány mozgalmaiban; miután ez egyenesen felszólitá erre a tanú- 4-ik szám Pest, január 28-án 1863 a Vasárnapi Újság Egész évre (január—december) . . . Előfizetési föltételek 1803 - ik évre, és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva : ............................. . 10 ft. Fél évre (január—június)....................................... Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre (január—december)......................................................6 ft. Fél évre (január—június) ...............................................................3 ft. Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre (január—december)................................. Fél évre (január—június).......................................... 5 ft. 6 ft. 3 ft.