Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1866-11-21 / 47. szám
ismételve kikérjem magamnak kegyes elnézésük azon túláradó mértékét, melylyel a lefolyt tanácskozások alatt boldogítani méltóztattak.“ A bemutatott kir. leiratot elnök taálsága Majthényi László b. által véleményező a képviselőházhoz átküldendőnek. Elfogadtatott. Majthényi b. távozik a kir. leirattal. Cziráky János gr. a mai napot nemcsak az országgyűlés megnyitásánál fogva, hanem azért is örömnapnak vallván, hogy Császárné Ő Felségének ma nevenapja van, — miután az idő rövidsége miatt nem lehet a háznak küldöttség által nyilvánítani hódoló üdvözlését, felkéri a ház elnökét , hogy a ház hódoló szerencsekivonását juttassa el a trón zsámolyához. (Éljen.) Elnök: Kedves kötelességének ismeri a méltóságos főrendek megbízását teljesíteni. Az erre bekövetkezett szünet jó egy óráig tartott, végre visszaérkezett Majthényi László, s nemsokára utána a képviselőház jegyzője Tóth Vilmos visszahozz a királyi leiratot, melyet Szlávy biharmegyei főispán felolvasott. A főrendek gyülésteremében oly mély csendet még nem tapasztalunk, a milyennel végig hallgatták a kir. leiratot, s annak felolvasása után hazaindultak. _______ A képviselőház ülése nov. 19-én. A képviselőház az elnapolás után ma délelőtt tartotta első ülését. Az elnök Szentiványi Károly a következő beszéddel nyitotta meg az ülést: T. ház! Az elnapolt országgyűlés nagy horderejű működésének folytatása végett a mai napra van összehíva. A feladat jelenleg is az, am kezdetben volt: sikert szerezni az országgyűlés két feliratában foglalt törvényes kívánalmaknak; eszközölni a valódi alkotmányosság életbeléptetését (Helyeslés); megnyitni a törvényhozhatás útját, s az által a hazának egy jobb jövőt eszközölni. (Úgy van, helyes!) Ámítás lenne azt állítani, hogy a múlt idők sebei egyszerre begyógyulhatnak; de ha a fenforgó nevezetes kérdések a haza önállóságának megőrizése mellett (helyeslés) meg lesznek oldva, ha czélszerű törvények és intézkedések a szellemi és anyagi haladást elő fogják mozdítani, ha a szellemi haladás erőt meríthet a gyarapodott anyagi jóllétből, s ez viszont a szellemi haladást emelheti, akkor egy jobb jövőnek alapja le lesz téve. A közös haza boldogítása közös czél lévén, szabad legyen hinnem, hogy ha egyben másban netalán véleménykülönbségek mutatkoznának is, ezek a haza érdekében oly annyira szükséges testvéri hangulatot csorbítani nem fogják. (Helyeslés). Ezek szerény megemlítése után üdvözlöm a ház tagjait és a mai ülést megnyitottnak nyilvánítom. (Éljenzés.) Az elnök erre a jegyzőkönyv vitelére felszólítja Tóth Vilmost, a szólók jegyzésére pedig gr. Ráday Lászlót, s folytatólag megemlékezik azokról, mik a ház körében történtek. Meleg szavakat szentel Klauzál Gábornak, s a ház helyeslésével nyilvánította beleegyezését azon indítványába, hogy e veszteségből származott fájdalomnak a jegyzőkönyvben adassék kifejezés. Továbbá bejelentette b. Löwenthal Samu, Budai Lőrincz és Szemző Nándor képviselők elhunytét. Az illető választókerületek fel fognak szólittatni új választások eszközlésére. Gr. Pálffy István bazini és b. Nikolics Fedor zsombolyai képviselők állásaikról lemondottak. Az elnök mindezek után figyelmezteti a házat arra, hogy Császárné Ő Felségének ma nevenapja van. A ház akaratát, érzelmeit véli tolmácsolni akkor, midőn nyilvánítja, hogy a ház hoszszas életet és boldogságot kíván Ő Felségének. (Éljenzés.) Az elnök felszólítására a háznagy bevezeti b. Majthényi László felsőházi jegyzőt, ki leteszi a ház asztalára Ő Felségének az országosan egybegyült főrendek és képviselők utóbbi feliratára érkezett kegy. kir. leiratát, azon kérelemmel, hogy az felolvastatván, a mélt. főrendekhez viszszaküldessék. Tóth Vilmos jegyző erre felolvassa a leiratot, mely igy hangzik: Kedvelt híveink! Az isteni gondviselés és népeink hű ragaszkodása iránt meg nem ingatott bizalommal veszszük fel az országgyűlési értekezések fonalát, melyeknek kiindulási pontját trónbeszédünkben körvonalaztuk, s melyeknek magasztos és előttünk változatlan czélját a birodalom egyes részei közötti kapcsolatnak alkotmányos rendezése és kedvelt Magyarországunk közjogi önállásának mielőbbi helyreállítása képezi. A hadjáratnak déli seregünk és hajóhadunk fényes diadalai által ki nem egyenlíthetett kedvezőtlen fordulata meghiúsítá ama reményeket, melyeket az Ellenünk szövetkezett hatalmak túlnyomó erejének ellenére is ügyünk szentségében és hősies kitartásban törhetlen hadseregeink vitézségében fektettünk. A balsors csapásaival szemben, miknek helyreütése egyedül népeink feláldozó készségének, szellemi és anyagi erejének végső megfeszítésével lett vala eszközölhető, nem késtünk, habár súlyos feltételek alatt viszszaadni nektek a béke áldásait, miket számukra biztosítani atyai szivünk leggyengédebb, uralkodói tisztünk legfőbb kötelmeihez soroztunk mindenkoron. A múltnak viszontagságai s a változott nemzetközi viszonyok iránti tekintetek immár még inkább és valóban elutasíthatlanul követelik, hogy a birodalom beszervezésének függőben lévő ügyét azon alapon, melyet népeink alkotmányos jogai és érzületének általunk őszintén óhajtott kielégítése czéljából kijelöltünk, tőlünk telhetőleg siettessük. " Már a folyó évi szent István hava 24-ik napján kelt királyi leiratunkban méltányoltuk volt ama munkásságot,melylyel kedvelt Magyarországunk országosan egybegyült főrendei és képviselői fejedelmi czélzatainkat elsajátítva, a közös feladat reájuk eső részének megoldásához járulni indultak. Annál inkább kell sajnálnunk, hogy ép azon időpontban valánk kényszerülve elnapolni a magyar országgyűlést, midőn e munkásság a képviselők közös ügyi bizottságának előkészítő tárgyalásai folytán oly javaslatot eredményezett, melynek kiindulása és végirányzata felett Mi — daczára annak, hogy az még a nyilvános megvitatás és országgyűlési megállapodás törvényes fokozatain át nem haladt — elismerésünket ezúttal már előlegesen kijelenteni nem tartózkodunk, mert hivatásunkban fekvőnek hiszszük, éber figyelemmel kisérni az ellentétes irányzatok kiegyeztetése körüli mindazon mozzanatokat, miknek fejlesztése a végfeladat mielőbbi jogos és méltányos megoldásához vezethet. Megnyugvással látjuk Mi e javaslatban kifejezve országaink együvé tartozásának élénk öntudatát, és vezérelvül felkarolva ama legfőbb tekintetet, hogy a monarchia fennállása legfontosb érdekeiben biztosíttassék. A miért is viszonzandók az őszinte nyiltságot és bizalmat, mit az országosan egybegyűlt Főrendek és Képviselők hozzánk intézett legalázatosabb felirataikban irányunkban kifejeztek, eleve biztosakká tenni kívántuk, hogy az érintett javaslatnak a közös ügyek tárgyalására és kezelésére vonatkozó módozatait olyanoknak tekintjük, melyek az alkotmányos kiegyezés létesítésére alkalmas csatlakozási pontul szolgálhatnak. Hogy az e részbeni tárgyalások gyors és kedvező eredményét mindinkább biztosítsuk, czélra vezetőnek véljük kijelölni ama főbb szempontokat, mikre nézve szükséges, hogy az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők a közös ügyek tüzetes meghatározása körül kiváló figyelmet fordítsanak. Mit múlhatlanul megóvni tartozunk, az a hadsereg egysége, mihez a vezénylet és a szakszerű belszervezet egységén túl még a szolgálati időnek meghatározására s a hadsereg kiegészítésére vonatkozó elvek ősz hangzása okvetlenül megkivántatik. Szintoly elkerülhetlenül igénylik a nemzetközi forgalomnak ez idő szerint fejlettsége, és az iparnak létfeltételei, hogy a vámügy és ezzel kapcsolatban az iparos termelésre lényeges behatással bíró közvetett adók s az állami egyedáruság ügye előleges kiegyezés útján kijelölendő azonos elvek alapján rendeztessék. És végre szükséges, hogy az államadósságok és az ezekkel oly szoros kapcsolatban levő államhitel ügye belső lényegénél fogva egységesen kezeltessék, hogy a pénzforgalom érdekei, melyek a birodalom minden részében egyaránt életbevágók, az e téren oly válságos ingatagságtól megóva legyenek. Óhajtjuk, miszerint ez alapokon megindult tanácskozásaik eredménye Minket mielőbb ama helyzetbe juttasson, hogy a nehézségeket, melyek a birodalmi kapcsolatnak magából a pragmatica sanctioból folyó s Általunk bármi körülmények közt fel nem adható biztosítékaira nézve fenforognak, elvben megoldottakul tekinthessük ; és viszont Mi is az országosan egybegyűlt Főrendek és Képviselők legalázatosb felirataiban előtérbe állított kívánalmak teljesítéséhez járulva, felelős minisztérium kinevezésével s a helyhatósági önkormányzás helyreállításával kedvelt Magyarországunk népeinek alkotmányos igényeit kielégíthessük. Minthogy pedig el vagyunk határozva , a felelős kormányzati rendszert nem egyedül Magyarországban, hanem átalánosan érvényre emelni,fentartjuk magunknak, hogy a közös ügyekre nézve megállapított elvek részletes kivitelét és foganatosítását, úgy az 1848-as törvények ama szabványainak módosítását, amelyek iránt aggályainkat I. évi bőjt máshava 3-ik napján kelt királyi leiratunkban elősoroltuk, kinevezendő felelős minisztereink útján az országosan egybegyült Főrendek és Képviselőkkel egyetértőleg eszközölhessük. Reméljük, hogy kedvelt Magyarországunk országosan egybegyült Főrendei és Képviselői minden elfogultságtól ment érzéssel fogadandják atyai szándékaink is ez őszinte nyilvánítását, s az általunk kiemelt szempontokat szintoly beható, mint az időnek intő szavára ügyelő tanácskozásaik tárgyává teendik, miáltal birodalmunk alkotmányos belszervezetének életbeléptetésére irányult legbensőbb vágyaink valósulását részükről siettetni fogják. Küszöbén áll immár az ország óhajai teljesülésének. Érzelmeink, melyek által indíttatva eszközölni kívántuk, hogy helyesen felfogott önérdekében határozhasson saját jövője felett, nem változtak. Hinni szeretjük, hogy a jó akaratnak üdvös találkozása képes leendő jövőt oly alapokra fektetni, melyek a múltnak kegyeletes hagyományait a jelen helyzet követelményeihez idomítva, azoknak újabb felvirágzását tartósan biztosítandják.“ Az igy kihirdetett leiratot ugyancsak Tóth Vilmos jegyző viszi át a főrendekhez. A leirat ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétoszlatni, s ennek megtörténte után a ház ki fogja tűzni a tárgyalás napját. Az elnök bemutatja még Széles Dénesi abrudbányai és verespataki képviselő megbízó levelét, mely az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik. Ezzel az ülés 123/4 kor véget ért. 574 orosz-osztrák hírlapi versenygés. (A félhivatalos orosz kónyomatu ,,Russ. Corresp.“ a többi közt igy ir.) „Oroszország mindig megemlékszik azon kötelékre, melyet összecsatolja Gácsország orosz nép