Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1866-11-21 / 47. szám

ismételve kikérjem magamnak kegyes elnézésük azon túláradó mértékét, melylyel a lefolyt tanács­kozások alatt boldogítani méltóztattak.“ A bemutatott kir. leiratot elnök t­aálsága Majthényi László b. által véleményező a képvise­lőházhoz átküldendőnek. Elfogadtatott. Majthényi b. távozik a kir. leirattal. Cziráky János gr. a mai napot nemcsak az országgyűlés megnyitásánál fogva, hanem azért is örömnapnak vallván, hogy Császárné Ő Felségé­­nek ma nevenapja van, — miután az idő rövid­sége miatt nem lehet a háznak küldöttség által nyilvánítani hódoló üdvözlését, felkéri a ház el­nökét , hogy a ház hódoló szerencsekivonását juttassa el a trón zsámolyához. (Éljen.) Elnök: Kedves kötelességének ismeri a mél­­tóságos főrendek megbízását teljesíteni. Az erre bekövetkezett szünet jó egy óráig tartott, végre visszaérkezett Majthényi László­­, s nemsokára utána a képviselőház jegyzője Tóth Vilmos visszahozz a királyi leiratot, melyet Szlávy biharmegyei főispán felolvasott. A főrendek gyülésteremében oly mély csen­det még nem tapasztalunk, a milyennel végig hallgatták a kir. leiratot, s annak felolvasása után hazaindultak. _______ A képviselőház ülése nov. 19-én. A képviselőház az elnapolás után ma délelőtt tartotta első ülését. Az elnök Szentiványi Károly a következő be­széddel nyitotta meg az ülést: T. ház! Az elnapolt országgyűlés nagy hord­erejű működésének folytatása végett a mai napra van összehíva. A feladat jelenleg is az, a­m kez­detben volt: sikert szerezni az országgyűlés két feliratában foglalt törvényes kívánalmaknak; esz­közölni a valódi alkotmányosság életbeléptetését (Helyeslés); megnyitni a törvényhozhatás útját, s az által a hazának egy jobb jövőt eszközölni. (Úgy van, helyes!) Ámítás lenne azt állítani, hogy a múlt idők sebei egyszerre begyógyulhat­nak; de ha a fenforgó nevezetes kérdések a haza önállóságának megőrizése mellett (helyeslés) meg lesznek oldva, ha czélszerű törvények és intézke­dések a szellemi és anyagi haladást elő fogják mozdítani, ha a szellemi haladás erőt meríthet a gyarapodott anyagi jóllétből, s ez viszont a szel­lemi haladást emelheti, akkor egy jobb jövőnek alapja le lesz téve. A közös haza boldogítása közös czél lévén, szabad legyen hinnem, hogy ha egyben másban netalán véleménykülönbségek mutatkoznának is, ezek a haza érdekében oly annyira szükséges testvéri hangulatot csorbítani nem fogják. (He­lyeslés). Ezek szerény megemlítése után üdvözlöm a ház tagjait és a mai ülést megnyitottnak nyil­vánítom. (Éljenzés.) Az elnök erre a jegyzőkönyv vitelére felszó­lítja Tóth Vilmost, a szólók jegyzésére pedig gr. Ráday Lászlót, s folytatólag megemlékezik azok­ról, mik a ház körében történtek. Meleg szavakat szentel Klauzál Gábornak, s a ház helyeslésével nyilvánította beleegyezését azon indítványába, hogy e veszteségből szárma­zott fájdalomnak a jegyzőkönyvben adassék ki­fejezés. Továbbá bejelentette b. Löwenthal Samu, Budai Lőrincz és Szemző Nándor képviselők elhunytét. Az illető választó­kerületek fel fognak szólit­­tatni új választások eszközlésére. Gr. Pálffy István bazini és b. Nikolics Fedor zsombolyai képviselők állásaikról lemondottak. Az elnök mindezek után figyelmezteti a há­zat arra, hogy Császárné Ő Felségének ma neve­napja van. A ház akaratát, érzelmeit véli tolmá­csolni akkor, midőn nyilvánítja, hogy a ház hosz­­szas életet és boldogságot kíván Ő Felségének. (Éljenzés.) Az elnök felszólítására a háznagy bevezeti b. Majthényi László felsőházi jegyzőt, ki leteszi a ház asztalára Ő Felségének az országosan egy­­begyült főrendek és képviselők utóbbi feliratára érkezett kegy. kir. leiratát, azon kérelemmel, hogy az felolvastatván, a mélt. főrendekhez visz­­szaküldessék. Tóth Vilmos jegyző erre felolvassa a leiratot, mely igy hangzik: Kedvelt híveink! Az isteni gondviselés és népeink hű ra­gaszkodása iránt meg nem ingatott bizalom­mal veszszük fel az országgyűlési értekezé­sek fonalát, melyeknek kiindulási pontját trónbeszédünkben körvonalaztuk, s melyek­nek magasztos és előttünk változatlan czél­­ját a birodalom egyes részei közötti kapcso­latnak alkotmányos rendezése és kedvelt Magyarországunk közjogi önállásának mie­lőbbi helyreállítása képezi. A hadjáratnak déli seregünk és hajóha­­dunk­ fényes diadalai által ki nem egyen­líthetett kedvezőtlen fordulata meghiú­­sítá ama reményeket, melyeket az Elle­nünk szövetkezett hatalmak túlnyomó ere­jének ellenére is ügyünk szentségében és hősies kitartásban törhetlen hadseregeink vitézségében fektettünk. A balsors csapásaival szemben, miknek helyreütése egyedül népeink feláldozó kész­ségének, szellemi és anyagi erejének végső megfeszítésével lett vala eszközölhető, nem késtünk, habár súlyos feltételek alatt visz­­szaadni nektek a béke áldásait, miket szá­mukra biztosítani atyai szivünk leggyengé­­debb, uralkodói tisztünk legfőbb kötelmei­hez soroztunk mindenkoron. A múltnak viszontagságai s a változott nemzetközi viszonyok iránti tekintetek im­már még inkább és valóban elutasíthatlanul követelik, hogy a birodalom beszervezésé­nek függőben lévő ügyét azon alapon, me­lyet népeink alkotmányos jogai és érzületé­nek általunk őszintén óhajtott kielégítése czéljából kijelöltünk, tőlünk telhetőleg siet­tessük. " Már a folyó évi szent István hava 24-ik napján kelt királyi leiratunkban méltányol­tuk volt ama munkásságot,melylyel kedvelt Magyarországunk országosan egybegyült főrendei és képviselői fejedelmi czélzatainkat elsajátítva, a közös feladat reájuk eső részé­nek megoldásához járulni indultak. Annál inkább kell­ sajnálnunk, hogy ép azon időpontban valánk kényszerülve elna­polni a magyar országgyűlést, midőn e mun­kásság a képviselők közös ügyi bizottságá­nak előkészítő tárgyalásai folytán oly javas­latot eredményezett, melynek kiindulása és végirányzata felett Mi — daczára annak, hogy az még a n­yilvános megvitatás és or­szággyűlési megállapodás törvényes fokoza­tain át nem haladt — elismerésünket ezút­tal már előlegesen kijelenteni nem tartózko­dunk, mert hivatásunkban fekvőnek hiszszük, éber figyelemmel kisérni az ellentétes irány­zatok kiegyeztetése körüli mindazon mozza­natokat, miknek fejlesztése a végfeladat mi­előbbi jogos és méltányos megoldásához vezethet. Megnyugvással látjuk Mi e javaslatban kifejezve országaink együvé tartozásának élénk öntudatát, és vezérelvül felkarolva ama legfőbb tekintetet, hogy a monarchia fennállása legfontosb érdekeiben biztosít­­tassék. A miért is viszonzandók az őszinte nyiltsá­got és bizalmat, mit az országosan egybegyűlt Főrendek és Képviselők hozzánk intézett legalázatosabb felirataikban irányunkban kifejeztek, eleve biztosakká tenni kívántuk, hogy az érintett javaslatnak a közös ügyek tárgyalására és kezelésére vonatkozó módo­zatait olyanoknak tekintjük, melyek az al­kotmányos kiegyezés létesítésére alkalmas csatlakozási pontul szolgálhatnak. Hogy az e részbeni tárgyalások gyors és kedvező eredményét mindinkább biztosít­suk, czélra vezetőnek véljük kijelölni ama főbb szempontokat, mikre nézve szükséges, hogy az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők a közös ügyek tüzetes megha­tározása körül kiváló figyelmet fordítsanak. Mit múlhatlanul megóvni tartozunk, az a hadsereg egysége, mihez a vezénylet és a szakszerű belszervezet egységén túl még a szolgálati időnek meghatározására s a had­sereg kiegészítésére vonatkozó elvek ősz hangzása okvetlenül megkivántatik. Szintoly elkerülhetlenül igénylik a nem­zetközi forgalomnak ez idő szerint fejlett­sége, és az iparnak létfeltételei, hogy a vám­ügy és ezzel kapcsolatban az iparos terme­lésre lényeges behatással bíró közvetett adók s az állami egyedáruság ügye előleges kiegyezés útján kijelölendő azonos elvek alapján rendeztessék. És végre szükséges, hogy az államadós­ságok és az ezekkel oly szoros kapcsolatban levő államhitel ügye belső lényegénél fogva egységesen kezeltessék, hogy a pénzforgalom érdekei, melyek a birodalom minden részé­ben egyaránt életbevágók, az e téren oly válságos ingatagságtól megóva legyenek. Óhajtjuk, miszerint ez alapokon megin­dult tanácskozásaik eredménye Minket mi­előbb ama helyzetbe juttasson, hogy a ne­hézségeket, melyek a birodalmi kapcsolat­nak magából a pragmatica sanctioból folyó s Általunk bármi körülmények közt fel nem adható biztosítékaira nézve fenforognak, elv­ben megoldottakul tekinthessük ; és viszont Mi is az országosan egybegyűlt Főrendek és Képviselők legalázatosb felirataiban elő­térbe állított kívánalmak teljesítéséhez já­rulva, felelős minisztérium kinevezésével s a helyhatósági önkormányzás helyreállításá­val kedvelt Magyarországunk népeinek al­kotmányos igényeit kielégíthessük. Minthogy pedig el vagyunk határozva , a felelős kormányzati rendszert nem egye­dül Magyarországban, hanem átalánosan érvényre emelni,fentartjuk magunknak, hogy a közös ügyekre nézve megállapított elvek részletes kivitelét és foganatosítását, úgy az 1848-as törvények ama szabványainak módosítását, a­melyek iránt aggályainkat I. évi bőjt máshava 3-ik napján kelt királyi le­iratunkban elősoroltuk, kinevezendő felelős minisztereink útján az országosan egybe­gyült Főrendek és Képviselőkkel egyetértő­­leg eszközölhessük. Reméljük, hogy kedvelt Magyarorszá­gunk országosan egybegyült Főrendei és Képviselői minden elfogultságtól ment ér­zéssel fogadandják atyai szándékaink is ez őszinte nyilvánítását, s az általunk kiemelt szempontokat szintoly beható, mint az idő­nek intő szavára ügyelő tanácskozásaik tár­gyává teendik, mi­által birodalmunk alkot­mányos belszervezetének életbeléptetésére irányult legbensőbb vágyaink valósulását részükről siettetni fogják. Küszöbén áll immár az ország óhajai teljesülésének. Érzelmeink, melyek által in­díttatva eszközölni kívántuk, hogy helyesen felfogott önérdekében határozhasson saját jövője felett, nem változtak. Hinni szeretjük, hogy a jó akaratnak üdvös találkozása képes leend­ő jövőt oly alapokra fektetni, melyek a múltnak kegye­­letes hagyományait a jelen helyzet követel­ményeihez idomítva, azoknak újabb felvirág­zását tartósan biztosítandják.“ Az igy kihirdetett leiratot ugyancsak Tóth Vilmos jegyző viszi át a főrendekhez. A leirat ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétoszlatni, s ennek megtörténte után a ház ki fogja tűzni a tárgyalás napját. Az elnök bemutatja még Széles Dénesi abrud­­bányai és verespataki képviselő megbízó levelét, mely az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik. Ezzel az ülés 123/4 kor véget ért. 574 orosz-osztrák hírlapi versenygés.­ ­ (A félhivatalos orosz k­ónyomatu ,,Russ. Corresp.“ a többi közt igy ir.) „Orosz­ország mindig megemlékszik azon kötelékre, mely­et összecsatolja Gácsország orosz nép­

Next