Politikai Ujdonságok, 1868 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1868-04-08 / 15. szám

ott Torda város hasonirányu kérvényével combi­native tárgyaltassék. (Helyeslés.) — Át fog tétetni a vasúti bizottsághoz. Napirenden van a kérvényi bizottság jelen­tése, a nemzetiségi bizottság hiányzó tagjainak megválasztása s néhány igazolási eset elintézése. Halmosy, Boros Bálint, Cseh Sándor és Hor­váth Döme előadók felváltva olvassák a kérvényi bizottság jelentését.­­ Olvasás közben Madarász József indítványozza, hogy a fiumei vasútra vonatkozó kérvények ne a közle­kedési minisztériumhoz, hanem a vasúti bizott­sághoz utasíttassanak, mely összes vasutaink el­készítésével van megbizva. (Általános nevetés. Felkiáltások. Dehogy van az elkészítéssel meg­bizva!) Szász Károly pártolja a bizottság vélemé­nyét. (Helyeslés.) A ház a bizottság véleményezéseit úgy a vas­úti, mint csekély kivétellel a többi kérvényekre nézve is magáévá tévén. Elnök a nemzetiségi bizottság hiányzó tag­jainak megválasztása végett a szavazatok beadá­sára kéri fel a házat. Madarász József előbb az igazolási bizott­ság jelentését kívánja tárgyaltatni, mert köztudo­mású dolog, hogy a szavazások végeztével nagyon üresek szoktak lenni a ház padjai. (Derültség.) Elnök, azt hiszi, hogy előbb a szavazásnak kell megtörténnie, miután hamarább volt napi­rendre kitűzve, és mert a nemzetiségi bizottság a kiegészítés előtt nem működhetik. (Helyeslés.) Az igazolások holnap is el lesznek intézhetők. A ház többsége ez értelemben nyilatkozván az igazolási bizottság jelentése holnapra tűzetik ki napirendre s a szavazás azonnal kezdetét veszi. A beadott íveken a következő képviselők nevei voltak feljegyezve: Kuba János, Maniu Aurél, Paczolay Ján., Hunfalvy Pál, Berzeviczy Tivadar, Justh Kálmán, Fehdenfeld Frigyes, Glatz Antal, Ivácskovics György, Szilágyi István, Gajzágó Salamon, Teleky Domokos gr., Urházy György, Bohoczel Sándor, Mihályi Péter, Madocsányi Pál. Ülés vége : 1­­/2 órakor. A képviselőház ülése ápril 4-dikén. (Kezdete d. e. 10 órakor.) Elnök: Szentiványi Károly. A kormány részéről jelen vannak: Gorove István és Mikó Imre gr. miniszterek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után: Elnök a következő kérvényeket terjeszti elő: Liptómegye közönsége a nemzetiségi kérdés elintézését s a dohányegyedáruság megszünteté­sét kéri. Somogymegye közönsége a nemzetiségi és honvédelmi kérdés minél előbbi megoldása, s a köztörvényhatóságoknak a felelős miniszteri rend­szerrel összhangzásba hozatala iránt folyamodik. Kemény Lajos Hunyadmegye dévai lakos Makray László orsz. képviselő ellen vádakat emel, s intézkedéseket kér tétezni aziránt, vájjon képvi­selői állását megtarthatja-e? Makray László képviselő az ellene tett fel­adást, Hunyad megye törvényszéki elnökének erre vonatkozó nyilatkozatával együtt rágalomnak nyilvánítja. Mindezek a kérvényi bizottsághoz utasít­­tatnak. Ezután kihirdettetett a nemzetiségi bizottság kiegészítő tagjaira beadott szavazás eredménye. A szesz- és c­ukorkiviteli adó iránti törvény­­javaslat harmadszori felolvás után egyhangúlag elfogadtatott, a felsőházba átvitelével Radich Ákos jegyző megbizatott. Napirenden volt ezután az állandó igazoló bizottság jelentéstétele, olvassa Lázár Dénes elő­adó. Első: id. Kossuth Lajos pécs városi megválasz­tott képviselő. Neve említésénél a szó­bal éljenez, valamint a bizottsági jelentés végeztével, midőn Kossuth Lajos minden észrevétel nélkül végleg igazolt orsz. képviselőnek jön kinyilatkoztatva. Hasonlóképen minden észrevétel nélkül iga­zoltattak: Nagy Péter Kolozsvár város, Gaál János Oláhfalu, Kopp Gusztáv Nagyszeben, Móricz Pál Báránd kerülete, Tokody Ágoston Nagyvárad vá­­­­ros és Berczenczey László Marosvásárhely városa­­ részéről megválasztott képviselők, s egyszersmind neveik az osztályokba leendő beosztás végett ki­­sorsoltatván, id. Kossuth Lajos és Móricz Pál a 8-dik, Gaál János a 9-ik, Kopp Gusztáv a 7-dik,­­ Tokay Ágoston a 4-dik, Nagy Péter az 5-dik , Berczenczey László az 1-ső osztályba soroztatnak.­­ Ülés vége: 103 . órakor. 175 A főrendiház ülése ápril 4-ik­kén. (Kezdete d. u. 2 órakor.) Elnök: Majláth György országbíró. A miniszterek padján Festetics György gr. és Eötvös József b. Elnök pár szóval üdvözli a hosszabb idő óta együtt nem ült főrendeket, és bejelenti a házhoz beérkezett beadványokat. Mindenekelőtt felolvas­­tatik a belügyminiszter átirata, mely a házat az ő felsége, a királyné szerencsés szülése alkalmából tartandó hálaisteni tiszteletre meghívja; elnök a ház tagjait minél számosabb megjelenésre kéri föl. Ezután jelenti, hogy a miniszterelnök a vörös könyvet 30, Somssich Pál, a delegáczió elnöke pedig a delegáczió jegyzőkönyveit 152 példány­ban a főrendeknek megk­üldé. Rudich Ákos, a képviselőház jegyzője, át­hozza a czukor és égetett szeszes italok után fize­­tett fogyasztási adó megtérítéséről szóló törvény­­javaslatot, úgyszintén átnyújtja a Horvát-, Tót- és Dalmátországok tartománygyűlési elnökének az alsóház elnökségéhez intézett átiratát. Az illető irományok felolvastatnak és kiosz­tatnak. A törvényjavaslat tárgyalását Cziráky János gr. indítványára a szokásos formalitásokat, tekintettel a javaslat sürgős voltára, ez­úttal el­mellőzve, ápril 6-án tartandó ülésre tűzi ki az elnök. Ülés vége: d. u. 3 órakor. A főrendiház ülése nor. (0-kán. (Kezdete déli 12 órakor.) Elnök: Majláth György országbíró. Napirenden volt: a képviselőház átirata a horvát küldöttség kiegészítésére vonatkozólag és a szeszadóról szóló törvényjavaslat. Az elsőt ille­tőleg a főrendiház Cziráky indítványára tudomá­sul vette azt, hogy a képviselőház hiányzó tagjait a horvát küldöttségbe kiegészítette, azon tagjait pedig, kik a felsőház részéről választottak a kül­döttségbe, annak idején fel fognak szólíttatni az összeülésre. A czukor- és szesz­adóról szóló törvényja­vaslatot Lónyay pénzügyminiszter röviden indo­kolta. Dr. Szapáry Antal az elfogadást ajánlván, a törvényjavaslat általánosságban, úgy részletei­ben elfogadtatott. Ülés vége 1 órakor. Hazai közügyek és események.­ ­ (Törvényjavaslatok feletti tanácskozások.) A képviselőház kilenczedik osztályában a napokban a törvények kihirdetése és a görög keleti egyházra vonatkozó törvényjavaslatok kerültek tárgyalás alá. Főleg a nemzetiségi képviselők vettek részt a vitában. A 7-ik osztály­ban a szerbek, románok és ruthének hevesen szólottak­ egymás ellen. Kíván­ták, hogy a törvények minden hazai nyelven hir­­dettessenek ki. Egy tag azt veti ellen, hogy Magyarország azt akkor fogja tenni, ha a külföld reá példát nyújt. Tisza Kálmán indítványa fogad­tatott el, miszerint csak a magyar szöveg kihir­detése szükséges a törvény érvényességére, hanem a minisztériumnak kötelességévé tétessék, hogy minden hazai nyelvre a törvényeket lehető gyor­san lefordíttassa. Ezen határozatot valószínűleg a többi osztály is követni fogja. A görög-keleti egyház tárgyában a szerbek és románok hevesen összetűztek, mert az egyház két részre osztásával, a kongressus kérdése és az egyházi épületek felosztása igen bajosan elintéz­hető. A kongressusra vonatkozólag a románok a kormány javaslatával meg vannak elégedve, a szerbek azonban követelik, hogy a szerb kongres­sus az eddigi alapon hivassék egybe, s a románok kimaradásával megürült 15 hely iránt maga a kongresszus határozzon. Az egyház-vagyon fel­osztása körül ellenben a románok panaszkodnak. T. i. 1863-ban a különváláskor ő Felsége elren­delte, hogy a templom azon nemzeté, melynek nyelvén szerkesztvék a közokmányok, s csak a­hol ez ki nem tudható, ott a templom a majori­tásé. Ez a vegyes nemzetiségű egyházakban job­bára a szerbek javára dönti el a kérdést, s most a románok követelik, hogy kérdéses esetben a kor­mány döntsön, a szerbek, hogy a bíróság, per útján. E tárgyban minden fekczióban nagy vita folyt, míg végre több közülök azon határozatot hozta, hogy ezen ügyekre egy állandó választott bíróság alakíttassák, honnan csak a hétszemélyes táblához lehessen felebbezni.­­. (A balközép programmja.) A balközép párt két felé vált tagjai április­­ napján közös ta­nácskozásra gyűltek össze és teljesen kiegyeztek. Ennek következtében mind a „Hazánk“, mind a ,,Hon“ a következő nyilatkozatot hozták: „A baloldali körnek tagjai mai napon értekez­letre gyűlvén össze, mint a párt első alakulásakor, úgy ma is mindannyian azon nézetből indultak ki, ,,hogy Magyarország semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett szabad és függet­len ország,“ azt tekintették tehát ma is közjogi szempontból a párt mindenekelőtti feladatának, hogy az minden alkotmányos eszközzel oda has­son, hogy mindazon törvények, melyek hazánk említett függetlenségével ellentétben állanak, megszüntettessenek; megszü­ntettessék ennek foly­tán a delegáczió intézménye és a közös miniszté­rium; azon törvényes intézkedések pedig, me­lyek biztosításunkra szükségesek, létesíttessenek. Létesíttessék ugyan­is: A magyar hadsereg, Pénz és kereskedelmi ügyeink függetlensége, S hazánk törvényes függetlenségének diplo­­matiai elismertetése. Az ezen czélból egyesült párt határozottan fog a kitűzött irányban haladni, de higgadtan fogja megválasztani működésére az időt, az alkot­mányos eszközöket, kerülve mindazt, mi ingado­­dozásra lenne magyarázható, de kerülve oly iz­galmak előidézését is, melyek az alkotmányos küzdelmet lehetetlenítik, s hazánkra nézve veszé­lyesekké válhatnának.­­ (A püspökök értekezlete) hallomás szerint azon tervet terjeszté a kultuszminiszter elé, hogy a kath. zsírját választási törvényének kidolgozása képezze főtárgyát a már ápril végére egybehí­vandó vegyes értekezletnek. Ezen vegyes érte­kezlet tagjai lesznek: a főpapság, meghívott fel­sőházi tagzok, megthívott alsóházi tagok és a kor­­mány által kinevezett bizalmi férfiak, ..hogy ily módon az elkerülhetlenül octrogálandó választási törvény a lehető leglegálisabb színezetet nyerje s a nemzetben bizalommal találkozzék. Ez felada­tát megoldván, a nagy országos zsinat még ez év folytán szándékoltatik megtartatni. .. (Adóreform.) A pénzügyminiszter az új adótörvényjavaslatokkal elkészült. Ilyenek: a te­lekadó, a házi és házbéradó, a személyes kereseti és jövedelmi adó , a só- és dohányadó , a sör-, czu­kor- és szeszadó, a bor- és húsadó, az új illeték­törvény. Mindezen törvényjavaslatok még a jelen országgyűlésnek fognak előterjesztetni. ff. (A só ára.) Lónyay és Breszl pénzügymi­niszterek között hír szerint megállapodás történt a sóárra nézve, mely e szerint 5 frt. 80 krra ha­­tároztatnék.­­ (A pénzügyminisztériumnál) értekezletek tartattak, melyekben Brestl osztrák pénzügymi­niszter is részt vett. Ez értekezletek tárgya azon hivatalnokok, ügye volt, kik a magyar nyelv nem értése miatt nálunk haszonvehetlenek. Mint érte­sültünk az osztrák pénzügyminiszter oda nyilat­kozott, hogy hajlandó ezeket, mint számfelettie­ket az osztrák hivatalnokok sorába átvenni, — a mit igen jól, és igen méltányosan tenne. — (II.­Becskerek) mezővárosa rendezett ta­nácsa, mely a provisorium alatt megszüntettetett, a belügyminisztérium rendelete folytán visszaálli­tatott. — (B. Wenkheim Béla) belügyminiszter a segesváriak azon bizalmi feliratára, melyben kö­szönetet szavaznak az új comes kineveztetéséért, választ intézett, melyben különösen kiemeli, hogy a magyar kormány igyekezete a közös alkotmány fenntartásán kívül a helyhatósági jogok tisztelé­sére, az egyéni szabadság biztosítására s a szel­lemi és anyagi felvirágzás előmozdítására leend irányozva, és ren­ényli, hogy a szász nemzet e tö­rekvéseiben támogatandja. A jelszó: egymás mel­lett, s nem egymás ellen. — Conrád Mórnak a beszterczei szék is bizalmi feliratot szavazatott. |~|~ (Felső Fehér megyében) magyar és román ajkú választók egyetértőleg választották meg kép­viselőjükké újból Domokos Lászlót, időközben a legfőbb törvényszékhez titkárrá kinevezett képvi­selőjüket. — (Gyula Fehérvár város) közönsége alkot­mányos szerves-'kedése és tisztújitása alkalmával a magyar minisztériumhoz bizalmi feliratot inté­zett, melyben egyrészről az unió művének teljes befejezését, a közös alkotmány végleges behoza­talát és kivált az osztrák törvénykezési rendszer megszüntetését kéri, másrészről pedig őszinte bizalmat nyilvánít a minisztérium iránt, s egy­szersmind kijelenti, hogy annak az ország politi­kájára nézve követett elveit magáéinak vallja és azok sikerítését minden erejével támogatni fogja. *

Next