Politikai Ujdonságok, 1871 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1871-01-04 / 1. szám
kivonult Epinayból. A poroszok e harczban 14 tisztet, 240 halottat és sebesültet, és 60 foglyot vesztettek. A decz. 21-ki küzdelemről a „Corr.Hav.“ a következő érdekes mozzanatokat emeli ki: Le Bourget előtt. Az erődből Le Bourget-falvát folytonosan ágyúzzák. Néha-néha Romainville magaslatain is meg-megvillan egy-egy ágyutűz. A puskatűz ritka, csak a kartácsszó ropogása árulja el néha az ágyú bömbölését. Aubervilliers és l’Est erőd kezdtek tüzelést Le Bourget fehér fala ellen, mely mögött a poroszok erődített állásokat készítettek maguknak. Mégis reggel katonáink be tudtak hatolni az első házakba. A saint-denisi helyőrség tengerészei és a 134. sorezred katonái kezdették meg a támadást. Szuronyszegezve intézték a támadást és Le Bourget végén száz porosz foglyot ejtettek. Itt az ütközet igen élénk volt. A poroszok igen sok embert veszthettek azon nagy tömeg gyufáspuska és sisak után ítélve, mit katonáink St.-Denisbe hoztak vissza. A tengerészeti legénység sokat vesztett, 800-ból 279 jelent meg a számbevételnél. Lamothe Henet fregatte-parancsnok oldala mellett látta elesni két hadsegédét, és lovát is megsúrolta egy ágyúgolyó. 20 porosz ágyú Avron és Chelles között leszereltetett. A Bourget előtt folyt tusa napjának második fele nem igen volt gyilkos, csak néhány sebesült és két vagy három halott esett áldozatul. Egyik tengerésznek, ki foglyul esett, sikerült megmenekülni: a Szajnába ugrott és úszva érte el Saint- Denist. A foglyul esett poroszok közt sok altiszt volt. Köztük volt egy az Erzsébet királynő ezredéhez tartozó őrnagy, kinél sürgönyök és hírlapok találtattak. (Páris bombáztatásáról.) E tárgy fölött a ,,Schles. Zig. levelezője deczember 22-ről írja: Számtalanszor állíttatott mint bizonyos: ekkor és ekkor kezdődik a bombáztatás, s mihelyt egyszer megkezdődik, Páris 36 óra alatt elesik, de az én hitem mindinkább ingadozni kezdett. Ezenkívül értelmes katonatisztek tökéletesen megerősítek nézeteimet. Úgy látszik, hogy a bombáztatás lassanként a hitregék országába fog utasítatni. Ugyanis egyszerű mértékkel ki lehet számítni, hogy a Moulin de la Tour és meudon-i ütegek, ha a legerősebb töltést kapják, mi hosszabb időre nem is lehetséges, a városnak csak egy kis részét érhetik el golyóikkal; ellenben a város minden egyéb részei oly távol esnek fölállított ütegeinktől s az előre tolt erőditmények által oly kitünően vannak fedezve, hogy lövegeink ott alig érnek ela körfalig, sánczokig; a város bombáztatásának tehát nem lehet oly hatást ígérni, mint föltenni szeretnék. Csak akkor, midőn az egész város az ütegek lőtávolsági körében fekszik, lehet valódi rémülést előidézni, így tehát előlegesen csak több erőd bombáztatását lehetne szem előtt tartani, és ezek bevétele után tovább nyomulni. De ettől is, úgy látszik, még messzire vagyunk. Legalább azon határidő, melyet ezúttal visszavonhatóan utolsónak neveztek a december 19., szintén elmúlt, anélkül hogy történt volna valami. Egy kocsizás alkalmával, melyet tegnap a bajorokhoz tettem, meggyőződtem, hogy az egész ostrompark egészen oly állapotban van, mint október végén; egy löveg sincs előretolva az ágyutelepekbe. Ezt ugyan mind állítólag, egy éj alatt el lehet végezni, de ez és aligha érkezett még el. Időközben a francziák ismét megkezdik részükről a bombázást. A visszavetett kirohanás óta egy ideig csend állott be. De most néhány nap óta ismét erősebben és gyakrabban hallani az ágyudörgést. Különösen éjszaka, midőn minden csendben van, rémítőleg hangzik a dörgés. Vájjon nagyobb és jobb ágyúik vannak-e jelenleg, vagy hogy erősebb töltényt használnak, annyi bizonyos hogy lövegeik most sokkal messzebb visznek, mint azelőtt. Nem rég egy mont-Valerieni gránát pattant szét Versailles közelében. Malabry és Chatenay ezelőtt biztosságban volt, — most a 92-i sáncz nagy lövegei által gyakran nyugtalanittatnak. — (Trochu végső terve.) A „National Ztg.“ versaillesi levelezője írja folyó hó 21- ről, hogy a Mont Valerienen folyvást oly dolgok történnek, melyek némi gondot és megfontolást keltenek föl. Többé nem titok, hogy Trochu tábornok a mont valerieni helyőrségre különös gondot visel. A Valerien-erőd védői a párisi sereg pretoriánusai. Eddig még semmiben sem láttak szükséget; míg a marnei ütközetek alkalmával nyilvánossá lett, hogy a fris hus-készlet a többi erődökben fogyatékon van, addig a nyugati hatalmas erőd katonái vágómarhákat legeltetnek a hegy lejtőjén levő legelőkön. A legutóbbi napokban az élelmiszeres szekerek hosszú sora kígyózott a városból az erőd citadellájába vezető úton. Trochuról azt hiszik, hogy a végsőig fogja magát védelmezni. Ő nem a szavak hősiségével bir, mint Ducrot, ki azt mondta, hogy vagy győzve, vagy halva tér vissza Párisba. Trochu a fölösleges áldozatok hozásától tartózkodni fog, de nem lehetetlen, hogy az átadás elhatározó pillanatában a városi ezredektől elvált azon csapatokkal, melyek még küzdeni akarnak, a Valcrien-erődbe vonul vissza. Azon megerősített tábor, mely a hegy oldalán készíttetett, lehetővé teszi, hogy a helyőrségen kívül még több ezred vitessék a várba. (Paris bombázása.) Egy Versaillesben decz. 28-án kelt levél Páris bombáztatásáról következő részleteket hoz: „A párisi erődök lövetése tegnap a Mont Avronnal kezdetét vette, s egész napon át dörgött a 75 porosz huszonnégyfontos ágyú a sánczok ellen. A párisi őrség utolsó kirohanása okozta, hogy a bombázással nem vártak addig, míg az minden czélba vett helyen megkezdhető. S ennyire az előkészületek még nem jutottak. Páris két legnagyobb és legerősebb erődjét, a 415 lábnyi magasan fekvő Valerient nyugaton s Saint-Denis komplikált erődeit északon Briche, Double- Couronne és de l’Est mellékerődökkel, melyek mindnyájan sánczok és árkok által önálló erős várrá vannak összekötve és mesterséges áradások és redoutok által még külön vétetnek körül, már kezdettől fogva nem szándékozták bombázni, miután ezen erődök lövetéssel vagy rohammal be nem vehetők. Az erődök lövetése tehát északra az Aubervilliers erődtől délfelé Issy erődig fog terjedni. A st.-cloudi, meudoni magaslatokat az éj idején már fölszerelek. Itt igen kiváncsiak vagyunk, vájjon ama két magaslatról kiinduló bombázásnak meg lesz-e „morális hatása.“ Egyelőre csak a magaslatok azok, honnan a párisiakra erkölcsi hatást kell gyakorolni, ha a legnehezebb bombákat és gránátokat hatalmas ivatakban a szerencsétlen városokra vetik — hadd repüljenek, — mondja a német levelező — ameddig akarnak, hogy ijedelmet és lázadást keltsenek a lakosság közt.“ Versaillesből hivatalosan táviratozták decz. 27-től, miszerint aznap reggel 7 órakor az ostromágyuk elkezdték a tüzelést Avron erőd ellen, mely egész napon át tartott. Mont-Avron Páris erődei övén kívül esik, mintegy 3000 lépésnyire keletnek Rosny erődtől, amely erődből az ágyúgolyó Mont-Avron fensíkját elérheti. A katonai körökben feltűnt, hogy a poroszok épen Mont-Avron lövetésével kezdték meg a bombázást, miután azt nem is lehet valódi erődnek mondani, hanem inkább az avroni fensikon az ostromlók ellen készített ideiglenes sáncz, mely keleten a védművek közül legmesszebb terjed s a város központjától 2 és fél német mértföldnyire fekszik. Erre tehát a poroszokat nem katonai, hanem politikai okok bírhatták, mert úgy számítanak, ha a fensíkot sikerült elfoglalniok, ütegeiket ott elhelyezvén, Noisy, Rosny s Nogent erődökön könnyen rést lehetnek s innen azután a párisi munkás osztály által lakott Belleville s St.-Antoine külvárosokba röpíthetik golyóikat, miáltal a munkások a legnagyobb veszélynek lévén kitéve, az ennek következtében támadt nyugtalanságok által a kormányt Páris átadására bírják. — Versaillesben az újévi üdvözlés alkalmával Moltke jan. 1-jén Vilmos király felé terjesztette szentesítés végett a korábbi haditanácsban megállapított tervet Páris ostromlását illetőleg. A király legott megadta a kívánt szentesítést. A francziák a roppant hideg idő következtében félbehagyták a földmunkálatokat s tábori helyeikről részint a városba, részint az erődökbe vonultak vissza. A német ostromágyuk száma Páris körül jelenleg 1500-ra megy. (Mont-Avron elfoglalása.) Berlinből jelentik, hogy a Mont-Avron erőd a decz. 27-én, 28-án szakadatlan tartott lövetés után 29-én elfoglaltatott a németek által. Német részről öt ágyú üteget állíttottak ott fel, hogy a tüzet Noisy, Rosny és Nogent erődökre megkezdhessék. Párisból érkezett decz. 30-diki franczia hiv. tudósítások jelentik: Mont-Avron tegnap reggel az ágyuk elszállítása után részünkről kiürittetett. Az operácziót Trochu vezette az ellenséges tüzelés daczára. A porosz telepek tegnap egész nap lődözték Noisy, Rosny és Nogent erődöket. Hasonló kísérleteket várnak más pontokról is. Mont-Avron bombáztatása decz. 27-kén roppant veszteségükbe került a poroszoknak, így a többek közt 17 elesett vagy megsebesült porosz tiszt névleg is felemlíttetik. A hideg folyvást igen nagy, decz. 31-én 10 foknyi magas volt. Párisban teljes nyugalom uralkodik. A porosz ütegek két nap alatt mintegy 12,000 vetőbombát lőttek ki. A párisiak összes vesztesége Mont-Avron körül 15 halott és 200 sebesült. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése decz. 30-án. (Ülés kezdete déli 12 órakor.) Elnök: Peresei Béla. A kormány részéről jelen van Kerkapely Károly. Elnök bemutatja Brenneberg Móricz a kőhalomszéki választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő választási jegyzőkönyvét. — Továbbá jelenti Kulinka Ferencz Nógrádmegye füleki választókerülete országgyűlési képviselőjének halálát. — A ház e fölötti sajnálkozását jegyzőkönyvileg kifejezni határozza s az elnököt uj választás elrendelésére felhatalmazza. Kerkapely Károly pénzügyminiszter kihirdetés végett átnyújtja a következő szentesített törvényeket: az 1871. év január és február hónapjaira vonatkozó indemnityről, — a jövedelmi-, föld-, ház- és személyes kereseti adóról, a dohányjövedékről, — a czukoradóról, — bor- és húsfogyasztási adóról, — a pénzügyi törvényszékekről, — a bélyeg- s illetékek, valamint a dijakról, — az adók biztosításáról s behajtásáról, — a házközség bélyegmentességéről Horvát-Szlavonországban, — végre a pesti sugár-utról szóló törvényeket. Jámbor Pál jegyző olvasván az említett törvényeket, azok kihirdetés végett a főrendiháznak a szokott módon átküldetni rendeltettek. Erre a mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, az ülés 12 órakor eloszlott. A főrendiház ülése decz. 30-án. (Kezdete d. u. V/1) órakor.) Elnök : Majláth György. A kormány részéről jelen vannak: Andrássy Gyula gróf és Kerkapoly Károly. Elnök jelenti, hogy királyné ő felsége a főrendiháznak, születésnapja alkalmával, nyilvánított üdvkivánatáért köszönet© mond (Éljenzés. Jámbor Pál képviselőházi jegyző áthozza a a képviselőháznak összesen 13 szentesített törvény, kihirdetésére vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatát. Olvastatván a jegyzőkönyvi kivonat és a szentesített 13 törvény, ez utóbbiak eredeti példánya az országos levéltárban letétetni rendeltetik Erre elnök a beköszöntő újév alkalmából .