Politikai Ujdonságok, 1871 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1871-01-04 / 1. szám

kivonult Epinayból. A poroszok e harczban 14 tisztet, 240 halottat és sebesültet, és 60 foglyot vesztettek. A decz. 21-ki küzdelemről a „Corr.Hav.“ a következő érdekes mozzanatokat emeli ki: Le Bourget előtt. Az erődből Le Bourget-fal­­vát folytonosan ágyúzzák. Néha-néha Romainville magaslatain is meg-megvillan egy-egy ágyutűz. A puskatűz ritka, csak a kartácsszó ropogása árulja el néha az ágyú bömbölését. Aubervilliers és l’Est erőd kezdtek tüzelést Le Bourget fehér fala ellen, mely mögött a poroszok erődített állásokat készí­tettek maguknak. Mégis reggel katonáink be tud­tak hatolni az első házakba. A saint-denisi hely­őrség tengerészei és a 134. sorezred katonái kez­dették meg a támadást. Szuronyszegezve intézték a támadást és Le Bourget végén száz porosz foglyot ejtettek. Itt az ütközet igen élénk volt. A poroszok igen sok embert veszthettek azon nagy tömeg gyufáspuska és sisak után ítélve, mit katonáink St.-Denisbe hoztak vissza. A tengerészeti legény­ség sokat vesztett, 800-ból 279 jelent meg a szám­bevételnél. Lamothe Henet fregatte-parancsnok oldala mellett látta elesni két hadsegédét, és lovát is megsúrolta egy ágyúgolyó. 20 porosz ágyú Avron és Chelles között leszereltetett. A Bourget előtt folyt tusa napjának második fele nem igen volt gyilkos, csak néhány sebesült és két vagy három halott esett áldozatul.­ Egyik tengerésznek, ki foglyul esett, sikerült megmene­külni: a Szajnába ugrott és úszva érte el Saint- Denist. A foglyul esett poroszok közt sok altiszt volt. Köztük volt egy az Erzsébet királynő ezre­déhez tartozó őrnagy, kinél sürgönyök és hírlapok találtattak.­­ (Páris bombáztatásáról.) E tárgy fö­lött a ,,Schles. Zig. levelezője deczember 22-ről írja: Számtalanszor állíttatott mint bizonyos: ekkor és ekkor kezdődik a bombáztatás, s mihelyt egy­szer megkezdődik, Páris 36 óra alatt elesik,­­ de az én hitem mindinkább ingadozni kezdett. Ezen­kívül értelmes katonatisztek tökéletesen megerő­sítek nézeteimet. Úgy látszik, hogy a bombáztatás lassanként a hitregék országába fog utasítatni. Ugyanis egyszerű mértékkel ki lehet számítni, hogy a Moulin­ de la Tour és meudon-i ütegek, ha a legerősebb töltést kapják, mi hosszabb időre nem is lehetséges, a városnak csak egy kis részét érhetik el golyóikkal; ellenben a város minden egyéb részei oly távol esnek fölállított ütegeink­től s az előre tolt erőditmények által oly kitünően vannak fedezve, hogy lövegeink ott alig érnek el­­a körfalig, sánczokig; a város bombáztatásának tehát nem lehet oly hatást ígérni, mint föltenni szeretnék. Csak akkor, midőn az egész város az ütegek lőtávolsági körében fekszik, lehet valódi rémülést előidézni, így tehát előlegesen csak több erőd bombáztatását lehetne szem előtt tartani, és ezek bevétele után tovább nyomulni. De ettől is, úgy látszik, még messzire vagyunk. Legalább azon határidő, melyet ezúttal visszavonhatóan utolsó­nak neveztek a dec­ember 19., szintén elmúlt, a­nélkül hogy történt volna valami. Egy kocsizás alkalmával, melyet tegnap a bajorokhoz tettem, meggyőződtem, hogy az egész ostrompark egészen oly állapotban van, mint október végén; egy löveg sincs előretolva az ágyu­telepekbe. Ezt ugyan mind állítólag, egy éj alatt el lehet végezni, de ez és aligha érkezett még el. Időközben a francziák ismét megkezdik ré­szükről a bombázást. A visszavetett kirohanás óta egy ideig csend állott be. De most néhány nap óta ismét erősebben és gyakrabban hallani az ágyu­­dörgést. Különösen éjszaka, midőn minden csend­ben van, rémítőleg hangzik a dörgés. Vájjon na­gyobb és jobb ágyúik vannak-e jelenleg, vagy hogy erősebb töltényt használnak, annyi bizonyos hogy lövegeik most sokkal messzebb visznek, mint azelőtt. Nem rég egy mont-Valerieni gránát pattant szét Versailles közelében. Malabry és Cha­­tenay ezelőtt biztosságban volt, — most a 92-i sáncz nagy lövegei által gyakran nyugtalanit­­tatnak. — (Trochu végső terve.) A „National Ztg.“ versaillesi levelezője írja folyó hó 21- ről, hogy a Mont Valerien­en folyvást oly dolgok történnek, melyek némi gondot és megfontolást keltenek föl. Többé nem titok, hogy Trochu tábornok a mont­ valerieni helyőrségre különös gondot visel. A Vale­­rien-erőd védői a párisi sereg pretoriánusai. Eddig még semmiben sem láttak szükséget; míg a marnei ütközetek alkalmával nyilvá­nossá lett, hogy a fris hus-készlet a többi erődökben fogyatékon van, addig a nyugati hatalmas erőd katonái vágómarhákat legel­tetnek a hegy lejtőjén levő legelőkön. A legutóbbi napokban az élelmiszeres szeke­rek hosszú sora kígyózott a városból az erőd c­itadellájába vezető úton. Trochuról azt hi­szik, hogy a végsőig fogja magát védelmezni. Ő nem a szavak hősiségével bir, mint Duc­­rot, ki azt mondta, hogy vagy győzve, vagy halva tér vissza Párisba. Trochu a fölösle­ges áldozatok hozásától tartózkodni fog, de nem lehetetlen, hogy az átadás elhatározó pillanatában a városi ezredektől elvál­t azon csapatokkal, melyek még küzdeni akarnak, a Valcrien-erődbe vonul vissza. Azon meg­erősített tábor, mely a hegy oldalán készít­tetett, lehetővé teszi, hogy a helyőrségen kívül még több ezred vitessék a várba.­­ (Paris bombázása.) Egy Versaillesben decz. 28-án kelt levél Páris bombáztatásá­ról következő részleteket hoz: „A párisi erődök lövetése tegnap a Mont Avronnal kezdetét vette, s egész napon át dörgött a 75 porosz huszonnégyfontos ágyú a sán­­czok ellen. A párisi őrség utolsó kirohanása okozta, hogy a bombázással nem vártak addig, míg az minden czélba vett helyen megkezdhető. S ennyire az előkészületek még nem jutottak. Páris két legnagyobb és legerősebb erődjét, a 415 lábnyi magasan fekvő Valerient nyugaton s Saint-Denis komplikált erődeit északon Briche, Double- Couronne és de l’Est mellékerődökkel, me­lyek mindnyájan sánczok és árkok által önálló erős várrá vannak összekötve és mesterséges áradások és redoutok által még külön vétetnek körül, már kezdettől fogva nem szándékozták bombázni, miután ezen erődök lövetéssel vagy rohammal be nem vehetők. Az erődök lövetése tehát északra az Aubervilliers erődtől délfelé Issy erődig fog terjedni. A st.-cloudi, meudoni magas­latokat az éj idején már fölszerelek. Itt igen­­ kiváncsiak vagyunk, vájjon ama két magas­latról kiinduló bombázásnak meg lesz-e „morális hatása.“ Egyelőre csak a magas­latok azok, honnan a párisiakra erkölcsi hatást kell gyakorolni, ha a legnehezebb bombákat és gránátokat hatalmas ivatakban a szerencsétlen városokra vetik — hadd repüljenek, — mondja a német levelező — a­meddig akarnak, hogy ijedelmet és láza­dást keltsenek a lakosság közt.“ Versaillesből hivatalosan táviratozták decz. 27-től, miszerint az­nap reggel 7 óra­kor az ostromágyuk elkezdték a tüzelést Avron erőd ellen, mely egész napon át­ tartott. Mont-Avron Páris erődei övén kívül esik, mintegy 3000 lépésnyire keletnek Rosny erődtől, a­mely erődből az ágyúgolyó Mont-Avron fensíkját elérheti. A katonai körökben feltűnt, hogy a poroszok épen Mont-Avron lövetésével kezdték meg a bombázást, miután azt nem is lehet valódi erődnek mondani, hanem inkább az avroni fensikon az ostromlók ellen készített ideig­lenes sáncz, mely keleten a védm­űvek közül legmesszebb terjed s a város központjától 2 és fél német mértföldnyire fekszik. Erre tehát a poroszokat nem katonai, hanem po­litikai okok bírhatták, mert úgy számítanak, ha a fen­síkot sikerült elfoglalniok, ütegei­ket ott elhelyezvén, Noisy, Rosny s Nogent erődökön könnyen rést lehetnek s innen azután a párisi munkás osztály által lakott Belleville s St.-Antoine külvárosokba rö­píthetik golyóikat, miáltal a munkások a legnagyobb veszélynek lévén kitéve, az en­nek következtében támadt nyugtalanságok által a kormányt Páris átadására bírják. — Versaillesben az újévi üdvözlés al­kalmával Moltke jan. 1-jén Vilmos király f­elé terjesztette szentesítés végett a korábbi haditanácsban megállapított tervet Páris ostromlását illetőleg. A király legott meg­adta a kívánt szentesítést. A francziák a roppant hideg idő következtében félbehagy­ták a földmunkálatokat s tábori helyeikről részint a városba, részint az erődökbe vo­nultak vissza. A német ostromágyuk száma Páris körül jelenleg 1500-ra megy.­­ (Mont-Avron elfoglalása.) Berlinből jelentik, hogy a Mont-Avron erőd a decz. 27-én, 28-án szakadatlan tartott lövetés után 29-én elfoglaltatott a németek által. Német részről öt ágyú üteget állíttottak ott fel, hogy a tüzet Noisy, Rosny és Nogent erő­dökre megkezdhessék. Párisból érkezett decz. 30-diki franczia hiv. tudósítások jelentik: Mont-Avron teg­nap reggel az ágyuk elszállítása után ré­szünkről kiürittetett. Az operácziót Trochu vezette az ellenséges tüzelés daczára. A po­rosz telepek tegnap egész nap lődözték Noisy, Rosny és Nogent erődöket. Hasonló kísérleteket várnak más pontokról is. Mont-Avron bombáztatása decz. 27-kén roppant veszteségükbe került a poroszok­nak, így a többek közt 17 elesett vagy meg­sebesült porosz tiszt névleg is felemlíttetik. A hideg folyvást igen nagy, decz. 31-én 10 foknyi magas volt. Párisban teljes nyuga­lom uralkodik. A porosz ütegek két nap alatt mintegy 12,000 vetőbombát lőttek ki. A párisiak összes vesztesége Mont-Avron körül 15 halott és 200 sebesült. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése decz. 30-án. (Ülés kezdete déli 12 órakor.) Elnök: Peresei Béla. A kormány részéről jelen van Kerkapely Károly. Elnök bemutatja Brenneberg Móricz a kő­halomszéki választókerületben megválasztott or­szággyűlési képviselő választási jegyzőkönyvét. — Továbbá jelenti Kul­inka Ferencz Nógrádmegye füleki választókerülete országgyűlési képviselő­jének halálát. — A ház e fölötti sajnálkozását jegyzőkönyvileg kifejezni határozza s az elnököt uj választás elrendelésére felhatalmazza. Kerkapely Károly pénzügyminiszter kihir­detés végett átnyújtja a következő szentesített törvényeket: az 1871. év január és február hónap­jaira vonatkozó indemnityről, — a jövedelmi-, föld-, ház- és személyes kereseti adóról, a dohány­jövedékről, — a czukoradóról, — bor- és húsfo­­gyasztási adóról, — a pénzügyi törvényszékekről, — a bélyeg- s illetékek­, valamint a dijakról, — az adók biztosításáról s behajtásáról, — a házköz­ség bélyeg­mentességéről Horvát-Szlavonország­­ban, — végre a pesti sugár-utról szóló törvényeket. Jámbor Pál jegyző olvasván az említett tör­vényeket, azok kihirdetés végett a főrendiháznak a szokott módon átküldetni rendeltettek. Erre a mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, az ülés 12­ órakor eloszlott. A főrendiház ülése decz. 30-án. (Kezdete d. u. V/1) órakor.) Elnök : Majláth György. A kormány részé­ről jelen vannak: Andrássy Gyula gróf és Kerka­­poly Károly. Elnök jelenti, hogy királyné ő felsége a főrendiháznak, születésnapja alkalmával, nyilvá­nított üdvkivánatáért köszönet© mond (Éljenzés. Jámbor Pál képviselőházi jegyző áthozza a a képviselőháznak összesen 13 szentesített törvény, kihirdetésére vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatát. Olvastatván a jegyzőkönyvi kivonat és a szentesített 13 törvény, ez utóbbiak eredeti pél­dánya az országos levéltárban letétetni rendeltetik Erre elnök a beköszöntő újév alkalmából .

Next