Politikai Ujdonságok, 1872 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1872-01-03 / 1. szám
— (A botbüntetés eltörléséről) szóló törvényjavaslat végre szentesittetett, s igy egy régi roszszal ismét kevesebb van büntető jogunk keretében. — (Megyei mozgalmak.) A megyei tisztujitások még mindig folynak, s jelenleg több helyről kaptunk tudósitást. Györmegyében alispánná: Gyapay Dénes, főjegyzővé: Goda Béla. Ugocsa megyében alispánnak: Egri Károly, főjegyzőnek Szentpály István, szolgabiróknak : Kalos Pál és Kovács Géza választattak. Fehérmegyében alispánnak: báró Miske Imre, főjegyzőnek: Boné Géza egyhangúlag megválasztattak. Mosonmegyében alispánnak, Simon Gyula, Pataky Fábé eddigi szolgabiró pedig főjegyzőnek megválasztatott. Csanádban a jobb- és balpárt közös jelöltje : Dedinszky József választatott alispánnak. Bács megyében: Lovászi Mihály jobboldali jelölt 264 szavazattal Pál Antal baloldali jelölt ellen, ki 150 szavazatot kapott, alispánnak választatott. Ungmegyében alispán: Böszörményi József; főjegyző: Bánóczy Ferencz. Sáros megyében alispán: Berzeviczy Edmund; főjegyző: Péchy Zsigmond. Esztergom megyében alispán : Kruplanicz Kálmán; főjegyző: Boronkay Lajos. Temes megyében alispán: Röttli László; főjegyző: Bessenyei Ferencz. Thurócz megyében alispán : Palugyai Mór. Sopron megyében alispán: Ferenczy K.; főjegyző: Simon Ödön. Tolna megyében alispán : Vizsolyi Gusztáv ; főjegyző : Dőry Dénes. Árva megyében alispán: Zmeskál Zoltán. Szepes megyében alispán: Korponay Ágoston; főjegyző Rail Antal. A tisztújítás még több megyében is véghez ment, de az eredményről csak röviden és annyit tudunk, hogy melyik párt győzött. A „Pesti Napló“ egybeállítása szerint eddig 49 törvényhatóság közül 42-ben a jobboldalé a többség. (Párttanácskozmány és megyei közgyűlés Biharban.) Decz. 27-én volt a biharmegyei balközéppárt tanácskozmánya, másnap pedig az új megye tarta első közgyűlését. Itt is, amott is Tisza Kálmán játszotta a főszerepet. A párttanácskozmányban a restauráczió körül egyetértésre intett, s elhatározták, hogy miután az alispán személyében megállapodni nem tudtak, a tisztújítás előtt a párt titkos szavazattal választ alispáni jelöltet s akié a többség, a mellett az egész párt szavaz. A közgyűlésen az új megyei bizottmány foglalta el helyét, melynek sorában Tisza Kálmán mint virilis szavazó ül. A főispán a közgyűlést megnyitván, miután azt is elhatározták, hogy a tisztújitás január 24-én tartatik meg, felállt Tisza Kálmán s igy szólt: „ Az ő egyéni nézete szerint — úgymond — helyén kívülinek tartja, hogy ez alkalommal a törvény felett vitát idézzen elő, mert a törvény rendelete szerint az indítványok előre bejelentendők; s miután először van életében azon kellemetlen helyzetben, hogy egy testületben, mint annak nem választott tagja vesz részt, s miután meggyőződése szerint kötelességet teljesített akkor, midőn helyet foglalt, csak most is kötelességet vél teljesíteni, a midőn a teljes jogegyenlőség elvéből kifolyólag az ezen sérelmet ütő virilis jog megszüntetése végett a képviselőházhoz intézendő felirat iránt teendő indítványát bejelenti, s azt a jövő gyűlésen napirendre kéri kitüzetni. (Viharzó éljenzés.) Beszédét azon reménynyel zárja be, hogy bizonyosnak tartja, miként valamint a múlt bizottmányban — egy pár hang kivételével — úgy a jelenlegiben sem fog pártolója akadni. (Minden oldalról éljenzés.) A főispán kimondja a határozatot, amely szerint Tisza Kálmán indítványa a jövő gyűlésen napirendre tűzetik. — (A közlekedési miniszter) előterjesztésére a király megengedte, hogy Mihálik János miniszteri tanácsos állandó nyugalomba helyeztessék. — Nyíri Józsa, közlekedési minisztériumi tanácsos, ez állásától fölmentetett. — Katonai ügyek. — (Az ujonczozásról.) A honvédelmi minisztérium a hadügyminisztériummal egyetértőleg a kemény tél és a későbbi várható rész utak miatt a legközelebbi ujonczozási törvényjavaslat utján nem januárban, hanem csak a jobb időjárás beállása után áprilisban szándékozik eszközöltetni. (Honvédségi illetékeké) Miután az illetékek úgy a közös, mint a honvédhadseregben már megállapittattak, 1872. január elsejétől kezdve a honvédezredesek évi 3000 frt, az alezredesek 2100 frt fizetést fognak kapni, ellenben a leporcziók az említett fokozatoknál a gyalogságnál 3-ról 2-re, a lovasságnál 5-ről 4-re szállíttattak le. (Honvéd-törzstisztek uj beosztása s áthelyezése.) A király a honvédségnél következő törzstisztek beosztását és áthelyezését rendelte el, úgymint: Szabó József alezredes s a 2-dik zászlóalj parancsnoka a zsombolyai 4-ik honvéddandár ideiglenes parancsnokságával, Boxichevich János alezredes és a 4-dik dandár ideiglenes parancsnoka egyúttal a 64-dik zászlóaljtól a 43-dik zászlóalj létszámába való áthelyezés mellett, a szatmárnémeti 12-ik dandár parancsnokságával bízatott meg; Hauszer Károly alezredes az aradi 2-ik honvéddandár ideiglenes parancsnokságában való megmaradás mellett az 55-ik zászlóaljhoz; Péchy Ede alezredes a budai 16-ik dandár ideiglenes parancsnokságának megtartása mellett a 63-ik zászlóaljtól a 76-ikhoz osztatott be, Paxy Károly őrnagy a 63-ik, Berts Vilmos őrnagy a 46-ik és Jelentsik Vincze őrnagy a 19-ik zászlóalj parancsnokságával bízatott meg, Liptay Ferencz az 55-ik zászlóaljtól a 3-ikhoz, Krasznay Pál őrnagy a 19-ik zászlóaljtól a 22-ikhez, Mangezius Frigyes alezredes a 22-ik zászlóaljtól a 25-ikhez, gr. Pongrácz Károly őrnagy a 46-ik zászlóaljtól az 1-sőhöz helyeztetett át. Továbbá Kovács György őrnagy a 64-ik zászlóaljhoz osztatott be; végre Fábry János nyugalmazott cs. kir. alezredes, helyi szolgálatokra leendő alkalmaztatása czéljából, a magyar honvédséghez kineveztetvén, a pesti honvéd főruharaktári bizottság elnökségével is megbizatott. (Egy szerezsán csapat alakítása.) A király egyik közelebb kiadott rendeletében egy szerezsán csapatnak, mint a horvát-szlavon határőrvidéknek védelmére szánt országos őrségnek alakítását helybenhagyta. A csapat egy őrnagyból hadnagy-szárnysegédből, számadó tisztből, őrmesterből, főszerezsánból, két szerezsánból, két századosból, két főhadnagyból, tizenegy őrmesterből, 52 másod főszerezsán és 141 első rangú és 442 másod rangú szerezsánból fog állni. A csapat oly altisztekből egészíttetik ki, kiknek nyilvános szolgálatra igényük lehet, tehát kiszolgált sorkatonák és honvédek. Mint katonai testület a zágrábi katonai főparancsnokságnak, mint rendőrcsapat azonban a katonai őrvidék politikai hatóságainak lesz alárendelve. A rendes szolgálati idő két évi tartam lesz. Megelégedésre kiszolgált harmadik év után a legénység 50 frtot, a hatodik év után 100 ftot, a tizenkettedik kiszolgált év után 150 forintot, a tizennyolczadik év után 200 frtot kapnak jutalmul. ___ A kir. ügyészek kinevezése. (A hivatalos lap decz. 28-ki számából.) Az igazságügyi magyar miniszter előterjesztésére a király Szarvassy József egri királyi ügyész hivatali lemondását elfogadta, s a következő első folyamodású királyi törvényszékek mellé ügyészeknek és pedig királyi ügyésznek az egri törvényszék mellé: Tóth Mór pest megyei alügyészt; továbbá alügyészeknek kinevezte a kikindai törvényszék mellé: Stróbl Ferencz kikindai ügyvédet; a körösbányai törvényszék mellé: Dr. Sólyom Fekete Ferencz biharmegyei tiszti ügyészt; a turócz-szentmártoni törvényszék mellé: Radványi Imre sárosmegyei főjegyzőt; továbbá: alügyészeknek, és pedig: a budai törvényszék mellé :Böck János pestvárosi alügyészt és Nedeczky Ödön kir. alapítványi ügyészt; a pesti törvényszék mellé: Csukássy Károly és Bilkei Pap Mihály pestvárosi alügyészeket; továbbá Havas Imre pestvárosi jegyzőt; a pestvidéki törvényszék mellé: Bakos János és Schmidt Géza pestmegyei alügyészeket; az abrudbányai törvényszék mellé: Péterfy Domokos kolozsmegyei alügyészt; az aradi törvényszék mellé: Parecz György aradvárosi tiszti ügyészt és Popovits Aurel aradmegyei alügyészt; a bajai törvényszék mellé: Szakál Vidor bajai ügyvédet; a beregszászi törvényszék mellé: Popovits Miklós munkácsi ügyvédet; a békés gyulai törvényszék mellé: Teleczki Ferencz biharmegyei szolgabirót és Cziffra Imre békésmegyei törvényszéki jegyzőt; a borosjenői törvényszék mellé: Jankó József aradmegyei alügyészt; a brassói törvényszék mellé: Bock Frigyes szebenvárosi és vidéki törvényszéki államügyészt; a debreczeni törvényszék mellé: Mócsy József debreczeni váltótörvényszéki joggyakornokot; az egri törvényszék mellé: Nagy Albin egri ügyvédet; az eperjesi törvényszék mellé: Roskoványi Ambrus sárosmegyei ügyészt; a fogarasi törvényszék mellé: Könczey Károly felső fehérmegyei törvényszéki ülnököt; a gyergyószentmiklósi törvényszék mellé: Dr. Metzl Oszkár tordamegyei szászrégeni törvényszéki alügyészt; a hátszegi törvényszék mellé: Szancsaly Antal hunyadmegyei hátszegi törvényszéki közügyészt; a hódmezővásárhelyi törvényszék mellé: Tornyai Pál vásárhelyi ügyvédet és dr. Czukor Ignácz csongrádmegyei alügyészt; a homonnai törvényszék mellé: Matyasovszky Kálmán zemplén megyei t. alügyészt; a huszti törvényszék mellé: Jaczkovits János nagyszőllősi ügyvédet; a kalocsai törvényszék mellé: Tóth Gerő pestmegyei alügyészt; a karczagi törvényszék mellé: Szilágyi Gábor mármarosmegyei alügyészt; a kaposvári törvényszék mellé: Perger Károly somogymegyei törvényszéki ülnököt és Psik Lajos képviselőházi elnöki titkárt; a kassai törvényszék mellé: Steer Ferencz kassai pénzügyi fogalmazót; a kecskeméti törvényszék mellé: Battlay Imre és Csorba Károly pestmegyei alügyészeket; a kézdivásárhelyi törvényszék mellé: Csekme Béla csikszéki törvényszéki alügyészt; a kolozsvári törvényszék mellé: Bodor László kolozsvárvárosi közügyészt és Drágos Elek kolozsmegyi törvényszéki aljegyzőt; a komáromi törvényszék mellé: Kossár Rezső komárommegyei alügyészt;a lőcsei törvényszék mellé: Lázár Kálmán legfőbb ítélőszéki fogalmazót; a máramarosszigeti törvényszék mellé: Cziple Zsigmond máramarosmegyei alügyészt; a marosvásárhelyi törvényszék mellé: Nemes Sámuel marosszéki törvényszéki alügyészt és Lukácsfy Aurél belső szolnokmegyi törvényszéki alügyészt; a medgyesi törvényszék mellé: Capesius Gustáv nagy - sink - széki tv.-államügyészt; a miskolczi törvényszék mellé: Jesze Vilmos borsodmegyei alügyészt; a nagybányai törvényszék mellé: Zsiga Miklós kir. táblai segédfogalmazót; a nagy kikindai törvényszék mellé: Trifunácz Mihály nagy kikindai törvényszéki ülnököt és Schlier Kristóf pestvárosi alügyészt ; a nagyváradi törvényszék mellé: Schável Kálmán biharmegyei tvszéki jegyzőt és Nemes János biharmegyei alügyészt; a naszódi törvényszék mellé: Mikes Flórián Ferencz naszódvidéki törvényszéki alügyészt; a nagyszebeni törvényszék mellé: Fekete Gábor kolozsvári ügyvédet; a nagyszombati törvényszék mellé: Hellenbacker Nándor, pozsonyi ügyvédet; a nyitrai törvényszék mellé: Beszniák Pál és Gerstl Sándor nyitramegyei alügyészeket; a pápai törvényszék mellé: Szabó Imre veszprém megyei alügyészt; a pécsi törvényszék mellé: Zsolnay György baranyamegyei t.-ügyészt és Angyal Pál baranyamegyei szolgabirót ; a pozsonyi törvényszék mellé: dr. Preiszler György pestvárosi tvszéki jegyzőt és Petrovics Ödön pozsonymegyei alügyészt; a sátoraljaujhelyi törvényszék mellé: Kulin Ödön zemplén megyei szolgabirót; a selmeczbányai törvényszék mellé: Kiss József barsmegyei alügyészt; a soproni törvényszék mellé: Vághi Mihály sopronmegyei szolgabirót; a szabadkai törvényszék mellé: Bodnár Imre bácsmegyei tiszti alügyészt; a szatmárnémeti törvényszék mellé: Nagy Károly szatmárnémeti főügyészt; a szegedi törvényszék mellé: Kossutányi Géza, pestvárosi alügyészt, Schmidt Imre szegedvárosi alügyészt és Krikkay Gusztáv pesti ügyvédet ; a szegszárdi törvényszék mellé: Döme János tolna megyei tiszti ügyészt; a szemezi törvényszék mellé: Gábel Ferencz nyitramegyei esküdtet; a székesfehérvári törvényszék mellé: Cserna Vincze fehérmegyi alügyészt; a szent-gotthárdi törvényszék mellé: Vittnyedi József vasmegyei tszéki ülnököt; a szolnoki törvényszék mellé: Záborszky Béla pestvárosi alügyészt; a szombathelyi törvényszék mellé: Török Sándor vasmegyei tiszti alügyészt; a szilágysomlyói törvényszék mellé: Szlávik Pongrácz nagybányai ügyvédet; a temesvári törvényszék mellé: Bede Gyula temesmegyei alügyészt és Szatmáry Lajos temesmegyei alügyészt; a tolnai törvényszék mellé: Klekner Rezső debreczeni ügyvédet ;a turóczszentmártoni törvényszék mellé: Huszár Nándor zólyommegyei alügyészt; a zalaegerszegi törvényszék mellé: Bogyay Ödön zalamegyei tiszti alügyészt; a zilahi törvényzék mellé: Gazda Ferencz közép szolnokmegyei telekkönyvi előadót; a zombori törvényszék mellé: Sémics Ernő bácsmegyei tiszti alügyészt; a zsolnai törvényszék mellé: Dualszky Gyula trencsénmegyei alügyészt.