Politikai Ujdonságok, 1872 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1872-10-09 / 41. szám
.■a német császárság, akkor is ugyanezen eset állana be. Nem akarjuk ,gyanusítani a lajtántúli németség érzelmeit; tudjuk, hogy ő nem vágyik ki régi Ausztriájából, hogy ép úgy megvannak úgynevezett „particularis“ külön (osztrák) érzelmei és elvei, mint például Hannovernek, hanem végre is áll annyi, hogy legalább is nincs oka annyira iszonyodni az elnyeletéstől, mint Magyarországnak, mert hát szétbomlás esetén a németet elnyelné a német, a szlávok orosz rokona. Ez az ok igen világos, és mutatkozik ama fontos tényállásban is, mely szerint a Lajtán túl nem sietnek a honvédség fölállításával, holott az már nálunk néhány millióval szaporítja saját háztartásunk évi rendes költségvetésének fő összegét. Ha tehát Magyarország valóban ama tengely, mely a két állam apróbb tartományainak zápjait összetartja, ebből ugyan még mi nem akarjuk azt követelni, hogy hát legyünk mi előnyben a szomszéd fölött, ez hiba lenne, saját érdekünkben, mert elidegenítenénk az annak idején használható szövetségest. Hanem, hogy az úgynevezett párosság elvét mindenben érvényesítsük, hogy mi ne legyünk alól sem politikai, sem pénzügyi tekintetben, és ha ők nyomatnak német bankót a maguk szakállára, a mi szakállunknak is legyen annyi becsülete, hogy mi meg magyar bankjegyet nyomathassunk, ez, úgy hiszszük, oly kívánság, melyet a felebbi viszony szempontja teljesen igazol, nem kerülgető volt. A válasz oly hatást tett, hogy mind az interpelláló, mind az egész ház megnyugvását jelentette ki. A felirati vitában először Lónyay miniszterelnök szólalt fel; beszéde folyamán a pártok közti közeledés szükségét többször hangsúlyozta, s eshetőleg késznek nyilatkozott arra, hogy, ha e közeledés csak az ő állása árán történhetnék meg, azt feláldozza. Figyelemreméltó nyilatkozatot tett a bankkérdésről is, kifejezve reményét, hogy e megoldás oly módon fog eszközöltetni, melyben Ghyczy Kálmán is megnyugvását találandja. Majd áttért Tisza beszédére, és szólt az ellene felhozott vádakról. A miniszterelnök után a ház feszült várakozása és figyelme közt K. Sennyey tartott nagyhatású beszédet, mely alatt majd a jobboldalról nyilatkozott a hangos helyeslés, majd a balról, majd mindkét párt együttesen hagyta jóvá az emelkedett szellemben tett egyes nyilatkozatokat- E beszédre, melyet egész terjedelmében vesznek olvasóink, kétségkivül még lesz alkalmunk viszszatérni. _____________ Országgyűlési tudósítások. — A képviselőhöz ülései a lefolyt héten nem csekély mértékben vették igénybe a közérdekeltséget. Néhány kisebb törvényjavaslat gyors elintézése után okt. 2-dikán már a kolozsvári egyetem ügye került napirendre, s az erre vonatkozó törvényjavaslat, néhány, inkább a jövőre vonatkozó fölszólalás után,egyértelműleg elfogadtatott. Következett ezután a felirati vita további folyama, amely mennél lanyhább érdekeltséggel kezdődött, később annál nagyobb mértékben fölkeltette a figyelmet. A jobboldalról eleinte, Deák buzdítását követve, a fiatal képviselők szálltak ki egymás után a síkra s több-kevesebb szerencsével próbálták meg erejüket részint a Miletics-Trifunász párt, részint Simonyi Ernő, részint Tisza K. felirati javaslata ellen, részint mind a három ellen együtt véve. A jelentős nyilatkozatokra később került a sor. Az okt. 2-ai ülésben Fauler igazságügyminiszter tartott hatásos beszédet, melyben először elődjét, Bittót, ki jelenleg a ház elnöke, védte azon vád ellen, mintha a bírákat korteskedésre szólította volna föl, majd áttért saját közoktatásügyi tevékenységére, számadatokkal mutatván ki a közoktatásügy fejlődését. Az okt. 4-ki ülést Ghyczy Kálmán nagy beszéde tette nevezetessé, amelyben a pénz- és hadügy körüli nézeteit adta elő, s végül indokolta hogy an ismert nyilatkozatai után is ,miért adja szavazatát Tisza Kálmán felirati javaslatára. Az okt. 5-ki ülésben Pólya József barsmegyei volt alispán s lévai képviselő vonta magára a figyelmet első felszólalásával; benne a ház egy józangondolkodású, miveit és gyakorlati politikust, s szabatos, élénk előadásu szónokot nyert. Okt. 7-ke volt azonban a fölirati vita legjelentékenyebb napja. Tudva lévén, hogy a Helsiféle interpelláczióra válaszolni fog Kerkapoly; és hogy a miniszterelnök, és b. Sennyey Pál fognak a fölirathoz szólni, a ház minden karzata zsúfolásig megtelt közönséggel, s a képviselők is teljes számmal voltak jelen. Legelőször Kerkapoly felelt Helfinek a Lovagügyben s felelete határozott, szabatos s a kérdést A képviselőház ülése okt. 1-én. (Kezdete d. e. 10 órakor.) Napirend: A Németországgal kötött postaszerződés s több kisebb törvényjavaslat. Elnök: Bittó István. Az ülés kezdetén Madarász József határozati javaslatot nyújt be, amelyben a szélsőbal föliratának neki nem tetsző néhány tételét módosíttatni indítványozza. Az ő (Madarász) „közvélekedése“ szerint Simonyi fölirati javaslatának némely alineája „nincsen összhangzásban Magyarország ősi államjogának elidegeníthetlen sarkalapjával,“s annálfogva ő „kötelméül ismeri“ határozati javaslatot beadni, melyhez képest kiküldendő lenne egy bizottság oly utasítással, hogy a válaszfelirati javaslatot ama „sarkalapokkal“ szükséges kihagyások és betoldások által összhangzásba hozza. (A ház elrendelte a határozati javaslat kinyomatását, s az a felirati javaslatokkal együtt fog tárgyaltatni. Következtek az igazoló bizottságok jelentései, melyek szerint Pulszky Ferencz, Szende Béla, Laxenheim Albert, Szepessy Gyula, Tavaszi Endre, Justh Kálmán, Kardos Kálmán, Goda Béla és Maximovics Miklós képviselők igazoltattak, Vojnics Barnabás választási ügyében pedig vizsgálat rendeltetett el, s ezzel Schmauss Endre képviselő bízatott meg. Ezután a napirend vétetett föl, s első helyen tárgyaltatott a Németországgal kötött postaszerződésről szóló törvényjavaslat; ezután az 1869-ik évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összeg fedezéséről, továbbá az 1870-ben létesített előlegezési hitelművelet költségeinek fedezéséről s a közös hadügyminiszternek 1871. évre engedélyezett 300.000 forintnyi póthitelből Magyarországra eső részének fedezéséről szóló törvényjavaslatok. E törvényjavaslatok mind vita nélkül fogadtattak el, csupán Csanády Sándor tartotta szükségesnek kijelenteni, hogy ő semmiféle közös ügyes intézményre nem szavaz meg egy fillért sem. Végül az osztrák-magyar Lloyd-gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá, s ez hosszabb vitát idézett elő. Simonyi Lajos dr. Fiume érdekében két pótczikk fölvételét javasolta, noha ez iránt a központi bizottság is tett határozati javaslatot. Szathmáry Károly és Gubody Sándor szintén beszéltek, de nem a Lloyd-társulattal kötendő szerződés mellett; végre Szlávy kereskedelmi miniszter adott felvilágosításokat az iránt, hogy mennyire előnyösebb a Lloyd-társulattal szerződni, mint egy külön, tapasztalatlan új társulatot szubvencionálni. A ház ezután elfogadta e törvényjavaslatot is, s az ülés 2 órakor eloszlott. Az ülés kezdetén Tisza Lajos közlekedési miniszter válaszol Horánszky Nándornak a szolnoki vasúti indóház építése tárgyában tett interpellácziójára. A kisajátítás kérdésére nézve Heves megye bizottságát teszi felelőssé, mely erre nézve halogató eljárást követ; mi a többi kérdéseket illeti, azt válaszolja, hogy a m. állampálya szolnoki részén igen is fog külön teherpályaudvar építtetni és pedig a Tisza partján, s már minden lépés megtörtént az iránt, hogy a külön indóház helye minél előbb megállapíttassék; míg ez elkészül, addig sincs akadályozva a szolnoki vonal megnyitása, mert a teherfölvétel iránt ideiglenes egyezmény jött létre a tiszavidéki vasúttal. Horánszky Nándor a kérdés utóbbi pontjaira nézve megnyugszik, az elsőre nézve pedig a miniszter sürgetését kéri. — A ház tudomásul veszi a választ. Következik az igazoló bizottság jelentése, mely szerint Popovics Jenő és Pauler Tivadar képviselőket igazoltattak, Houchard Ferencz és Csipkés Lajos választása ellen pedig vizsgálatot rendeltek, melyre Kvassay Lászlót küldik ki. Következik ezután: a Ludovika-Akadémia épületének átalakítására, fölszerelésére és az intézet 1872. évi föntartására pótlólag megajánlott összegek fedezéséről szóló törvényjavaslat. A központi bizottság a következő külön határozati javaslattal ajánlja elfogadtatni: „A honvédelmi miniszter utasíttatik, hogy a ludoviceumi alapítványi tőkék azon részét, melyeknek felmondása az alapítók által kikötött feltételek vagy a Ludoviceum alapításáról szóló törvény rendelkezése által kizárva nincsen, lassanként mondassanak föl és helyeztessenek el biztos állampapírokban.“ Miután gr. Lónyay miniszterelnök is járult e javaslathoz, elfogadtatott a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben, valamint a határozati javaslat is. Következik: a kolozsvári kir. tud. egyetemről szóló törvényjavaslat. Molnár Aladár mint központi bizottsági előadó, ajánlja a javaslatot elfogadás végett, bár nem felel meg a főtanodai oktatás minden igényeinek , de amennyiben a közoktási miniszter rövid idő múlva a főtanodai oktatás rendezéséről egy érvjavaslatot beterjeszteni ígért — a pillanatnyi szükségnek megfelelőleg találja. Treffort Ágost közoktatási miniszter jelzi álláspontját ezen ügyben. Azon rendkívüli befolyás, melyet a tudomány az államra és társadalomra gyakorol, megszülte Magyarországban is azon meggyőződést, hogy e nagy területnek egy egyetem nem felel meg. Legjobban bizonyítja ezt az, hogy a múlt tanévben is a bécsi egyetemen 839 magyar végezte tanulmányait. Az új egyetem fölállításának sürgőssége mindenki által elismertetvén, tavaly nyújtatott be már ezen törvényjavaslat, de nem bírt tárgyalás alá jönni, most pedig újra beterjesztette, ugyan nagyon egyszerű, de az idő rövidsége miatt nem lehetett egy részletes és szerves új egészet alkotni, mit különben a pesti, még mindig rendezésre váró egyetem visszás helyzete is akadályozott. Ígéri azonban, hogy a lehető legrövidebb idő alatt fog beterjeszteni egy az egyetemi oktatást és különösen a pesti egyetemet rendező törvényjavaslatot. A kolozsvári egyetem megnyitása folyó évi november elsejére van tervezve. A tanszékek száma 43, mely szám később még szaporíttatni fog. Schvarcz Gyula különvéleménye ellen csak azon észrevétele van, hogy oly gyorsan ki nem vihető, bármennyire helyesnek találja is az abban kifejtett elveket. Kéri, vonja vissza most ezen külön véleményét. E tárgyhoz akkor alkalma lesz hozzászólni, ha beadja a fönt ígért törvényjavaslatokat. Schvarcz Gyula fejtegeti, hogy a rosz szervezetű egyetem roszabb a semminél. Az egyetem kérdése európai kérdés és nagyon szép volna, ha Magyarország tenne e tekintetben határozott lépést. Ő egy jó egyetemi szervezettől mindenekelőtt tanszabadságot követel és ennek következménye a tandíj eltörlése, a tanárok fizetésének fölemelése, a minimum meghatározása mellett. Rászalja, hogy az államtudományok nincsenek elválasztva a jogiaktól. Szóval egy, a tudomány és tapasztalat újabb elvei szerint szervezett egyetemet óhajt. Miután azonban megígérte, hogy nemsokára be fog adni egy erre vonatkozó törvényjavaslatot, visszavonja különvéleményét. Vécsey Tamás úgy véli, hogy, bár ideiglenes is ezen szervezet, mégsem kellett volna néhány 486 A képviselőház ülése okt. 2-án. (Kezdete d. e. 10 órakor.) Napirend: A kolozsvári egyetem és a Ludovika Akadémia fölállításáról szólójavaslatok; a felirati vita.