Politikai Ujdonságok, 1876 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1876-01-05 / 1. szám
таз helyiségeket keres s talált is: Kassán, Eperjesen, Pozsonyban. A pénzügyi szemponttól függ a terv végrehajtása. A kisbirtokosok földhitelegyletének küldöttsége tisztelgett a múlt héten a miniszterelnöknél, a közoktatási-, pénzügyi-, igazságügyi és kereskedelmi minisztereknél, a kormány támogatását kérvén az egylet zálogleveleinek elhelyezésére vonatkozólag. Úgy a miniszterelnök, mint a többi miniszterek komoly megfontolásra méltónak találták e nagyfontosságú ügyet, s egyszersmind megígérték, hogy ez ügyben ami a jelen körülmények közt lehető úgy törvényhozásilag, mint a kormány részéről megteendik. A küldöttséget Lónyay Gábor vezette. — Az önálló vámterület mellett Arad városa is föl fog írni az országgyűléshez, mit decz. 31-ei közgyűlésében Varga János indítványára egyhangú lelkesedéssel határozott el. Úgyszintén Marosszék bizottsága az önálló bank és a külön vámterület érdekében az országgyűléshez feliratot küldeni határozott. — Budapest főváros 1876-iki költségvetése még mindeddig végleg megállapítva nem lévén, a főváros a jövő év első napjaira a belügyminisztertől indemnyit kért. A belügyminiszter a kért felhatalmazást január hó végéig megadta ugyan, de komoly visszatetszését fejezte ki a főváros azon késedelmessége felett, hogy a költségvetést oly későn állította össze s oly későn terjesztette fel felülvizsgálás végett, hogy a jövő évbe ismét tüzetesen megállapított költségvetés nélkül kell átlépnie, határozottan kijelentvén egyúttal, hogy jövőre nézve a jelenlegihez hasonló törvényellenes késedelmezés elhárítása végett a legerélyesebb rendszabályok alkalmazásától sem fog idegenkedni. A közlekedési minisztériumban hírszerint beható előmunkálatok tárgyát képezi ez idő szerint a vasutak függő ügyeinek lebonyolítása, melynek anyagi eszközei fölött a kormány a 80 milliós járadékkölcsön megkötése után immár rendelkezik. Miután a múlt országgyűlés által a vasúti függő ügyek rendezésére a kormánynak adott felhatalmazás a jelen országgyűlés összeülésével hatályát vesztette, ez ügyben nemsokára újabb törvényjavaslat fog előterjesztetni. A közlekedésügyi minisztérium kebelében tanácskozások folynak az államvasutak kezelésénél létesítendő megtakarítások fölött, s ez irányban, hír szerint, már czélba is vétetett az államvasutak igazgatótanácsának feloszlatása. О Э — A határőrvidéki vasutak ügyében a magyar kormány már leküldte válaszát Mollináry zágrábi hadparancsnok fölterjesztésére. A kormány hír szerint elsősorban az eszék-sziszeki vonal építését tartja szükségesnek, hogy az alföld-fiumei vaspálya végre kiegészítést nyerjen, ellenben a Zimonynyal való összeköttetés a budapest-zimonyi pálya kérdésének eldöntéséig függőben hagyandó. Az Eszék és Mitrovic közt Vinkovcen át létesítendő vonal, mely a határőrvidéki erdők értékesítése czéljából szükséges, a kormánynál nem talált ellenvetésre. Az eszék-sziszeki vonalra nézve megjegyzendő, hogy ennek csak azon esetben lehet kivánt sikere, ha egyidejűleg kiépíttetik a sziszek-károlyvárosi pálya is, amit a kormány valóban tervez. Remélhető, hogy a határőrvidéki vasutaknak évek óta függő kérdése végre a valósulás stádiumához közeledik s a határőrvidék erdőkincsei értékesithetők lesznek, kereskedelmi forgalmunknak pedig ezen irányban is új útja nyílik meg. A katonai beszállásolás kérdése már hosszabb idő óta szolgál tárgyalások alapjául a két állam honvédelmi miniszterei s a hadügyminisztérium között. Hír szerint e tárgyalások most végre eredményre vezettek, s a hadügyminisztériumban részletes hadseregbeszállásolási törvényt dolgoztak ki. E javaslatnak a magyar országgyűlés elé terjesztendő szövegét legközelebb fölülvizsgálják a belügyminisztériumban s e javaslatot fogják most a magyar országgyűlés elé terjeszteni, nem pedig a régebbit. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. 1 SZÁM. 1878. XXII. ÉVFOLYAM. — A szerb Maticza székhelyének Újvidékről Budapestre áttételét a miniszter pénteken újabban elrendelte s meghagyta, hogy ez azonnal történjék, különben az alapok kezelését a minisztérium a pesti szerb egyházközségre fogja bizni, miután behatóbb vizsgálat kiderítette, hogy ép Tököly Sabbas alapítványát a pesti egyetemet látogató szerb ifjak számára tette s Pestet jelölte ki székhelyül. HETI KRÓNIKA Francziaország. (A nemzetgyűlés föloszlása.) A franczia nemzetgyűlés a lefolyt héten utolsó napjait élte, melyek épen oly viharos harczok közt folytak le, mint az előbbiek. A sajtótörvény s az ostromállapot megszüntetése körül forgott a vita,s a kormány diadalával végződött. Buffet kormányelnök hosszabb beszédben azt fejtegette, hogy azzal nem lesz megszorítva a választások szabadsága, ha a kormány a három nagy városban (Páris, Lyon, Marseilles) a rend érdekében föntartja az ostromállapotot. S a nemzetgyűlés többsége a köztársasági párt ellenzése daczára a kormánynyal szavazott e kérdésben. Ezután a ház a feloszlatásra vonatkozó javaslatot fogadta el, mely szerint a senatorokat jan. 30-án, a képviselőket február 20-án fogják választani, s az új nemzetgyűlés márczius 8-án ül össze. December 30-án megválasztotta az állandó bizottságot, melynek 13 tagja a köztársasági, 12 pedig a monarchista pártból került ki. Ezzel a nemzetgyűlés teendői be voltak fejezve s decz. 31-én végleg berekesz- ttette emlékezetes működését. Ez alkalommal Audiffret-Pasquier herczeg, a ház elnöke, következő búcsúztatót mondott: „Menjenek önök és adják vissza az országnak a mandátumot, melyet az önöknek oly viszonyok között adott, melyekben önökre nézve a veszélylyel nőtt a becsület és tisztelet. Akkor az idegen az országban és a kommunetárisban volt. Egy balgatagul megindított háborúban elhagyott minket a szerencse, de a külföld méltányolni fogja azt, mit munkaszerető országunk végbe vitt. A nemzetgyűlés teljesítette feladatát. Minden meggyőződés és remény alárendelte magát a hazaszeretetnek. Az alkotmánymű lehet tökéletlen, de nélküle vagy anarchia, vagy despotismus állott volna be. Bízzanak önök Mac-Mahon lojalitásában s utódaik bölcsességében és az országban, mely meg fogja hazudtolni azokat, kik azt állítják, hogy nem érdemes a szabadságra. Vessék alá magukat bizalommal Ítéletének! Adják vissza neki sértetlenül zászlóját és szabadságát.“ A nemzetgyűlés decz. 31-én 61 4 órakor este oszlott el. A baloldal „éljen a köztársaság!“ a jobboldal „éljen Francziaország!“ kiáltásokkal hagyta el a termet. (Előkészületek a választásokra.) A franczia felsőház tagjainak felét, 75-öt a nemzetgyűlés élethossziglan tartó megbízással megválasztotta, a másik felét az ország választói fogják megválasztani legközelebb ugy, hogy minden község küldöttet jelöl ki s e küldöttek választják meg aztán a 75 senatort. — E választások legközelebb vétetnek foganatba s a belügyminiszter már megtette intézkedéseit, hogy „jó választások“ essenek. A projektek már mindnyájan megkapták a jelszót Versaillesból, s Buffet különösen ajánlotta nekik, hogy mindent elkövessenek, miszerint a kormány által kinevezett mairek küldessenek ki a községek részéről a senator választásokra. Köztársasági körökben mindamellett remélik, hogy úgy a senator mint a képviselőválasztások köztársasági szellemben fognak kiütni. Nagy feltűnést keltett, hogy az Orleansherczegek egyike sem akar többé jelöltséget elfogadni. A herczegek egyelőre részint a hadseregben fogják kötelességeiket teljesíteni, részint pedig a magánéletbe vonulnak vissza. (Leleplezések Ausztria és Poroszország véd- és dasz-szövetségéről.) Girardin Emil franczia hírlapíró egy röpiratot készül kiadni, s abban egy szerződési tervezetet tesz közzé, melyet 1867-ben Bismarck gróf küldött Bécsbe, s melynek czélja volt Ausztria és Poroszország közt a jövendő eseményekre nézve véd- és dac-szövetséget kötni. E szerződési tervezetet már közlik is a lapok. Mint a „Liberté“ írja, pár hóval a sadowai csata után Becke gróf vitte Berlinből Bécsbe, s ugyanannak támogatására Tauffkirchen gróf is lejött 1867. ápriliában Bécsbe. A tervezet czikkelyeinek szószerinti szövege ez : „I. ez. Poroszország kötelezi magát, hogy Ausztria hatalmának kelet felé terjedését semmi esetre sem fogja gátolni. — II. ez. Ha Ausztria nem szegül ellene a németek ama törekvésének, hogy egységüket megalapítsák, Poroszország hajlandó oda hatni a portánál, hogy Montenegro, Bosznia, Szerbia és a Dunafejedelemmségek kárpótlás mellett a portától megszabadittassanak és hogy Ő Felsége Ausztria császárjának védelme alá helyeztessenek és őt souverain uruknak elismerjék. — III. ez. E feltételek mellett garantirozza Poroszország és Ausztria a porta területének integritását s az emlitett föltétel mellett még csak azt kívánják, hogy keresztény alattvalóinak vallásuk gyakorlatában teljes szabadságot adjon és Kandiát kárpótlás mellett Görögországnak átadja.— IV. ez. Ha mindez diplomatiai uton nem volna keresztül vihető, Poroszország és Ausztria mint szövetségesek megragadandják az eczélra szükséges eszközöket. — V. ez. Elismerve azon előnyöket, melyeket igy Poroszország Ausztkának biztosít, ez viszont kötelezi arra magát, hogy Németország katonai fejlődése elébe nem fog akadályokat gördítni. — VI. ez. Miután Ausztria német tartományaival a német szövetségbe lép, Ő Felsége Ausztria császárja kötelezi magát, hogy azon esetre, ha Poroszország egy idegen állammal háborúba bonyolódnék, csapatait a porosz király főparancsnoksága alá adja. — VII. sz. Ő Felsége a porosz király viszont Ő Felsége az osztrák császár fővezényletére bízza csapatait azon esetre, ha Ausztria egy idegen állammal folytatandó háborúval fenyegettetnék. — VIII. ez. Ausztria és Poroszország kölcsönösen garantirozzák egymás hatalmát és területét — és igy megpecsételik Európa békéjét.“ Olaszország. — (A pápa ezedeti kérdésről.) A pápa közelebb így nyilatkozott egy bibornok előtt: „Semmit sem óhajtok inkább, mint azt, hogy a lázadás győzedelmeskedjék, a törökök megverettessenek és Európából kiüzettessenek. Mint V. Pius, úgy én is minden nap imádkozom a keresztény fegyverek győzelméért és hogy nem prédikálom a keresztes hadjáratot a félhold ellen, mint elődeim tevék, ez onnan van, hogy oly kormányokkal vagyok körülvéve, melyek törökebbek magánál a töröknél. Még azt sem adnák meg az egyháznak, mit a török megad. Törökország gyönge, tehát távolról sem oly veszélyes, mint Porosz- vagy Oroszország. Amitől félek, az a moszkovita hatalom, melynek Ausztria sem képes ellenállni, mely most szintén geographiai fogalommá sülyedt alá és mely ellen a nemes és szerencsétlen Francziaország nem küzdhet keleten.“ (A lapok azt jegyzik meg erre, hogy a pápa ezen szavai nagyon igazolják III. Napoleon mondását, mely szerint: „IX. Pius igen jó ember, de rosz politikus.“ A pápa Oroszország ke-