Politikai Ujdonságok, 1880 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1880-01-07 / 1. szám
4 gondja s aggodalma van önnek gyermekeiért. Alfonzo és Mária Krisztina.» Az országgyűlési pártok újévi üdvözlései. Rendes szokás szerint az országgyűlési pártok most is összegyűltek újév napján, s a jókívánságokat politikai fejtegetések kapcsában tolmácsolták. Az országgyűlési szabadelvű párt a miniszterelnököt, az egyesült ellenzék pedig a párt elnökét kereste föl üdvözlettel. A függetlenségi pártban nem történtek nyilatkozatok. A képviselőház elnöke, kit a pártok szintén föl szoktak keresni az év első napján, most nem lehetett a fővárosban, mert családi gyász miatt Pozsonyban időzött. A szabadelvű párt azonban üdvözlő sorokban kereste föl, az egyesült ellenzék tagjai pedig névjegyeiket küldték el lakására. Gróf Andrássyt táviratilag üdvözölte a szabadelvű párt, minthogy a volt külügyminiszter e hetikáig Tisza-Dobon időz. A nyilatkozatoknak közös vonása az, hogy a közeljövőben mindenik párt a belügyeket illető intézkedésekre irányozza a figyelmet. A belügyek a súlyos külügyi helyzet, és az Ausztriával folyt sokféle alkudozás és egyezkedések miatt négy év óta háttérbe szorultak. Most úgy mutatkozik, hogy elfoglalhatják megillető helyüket. Az állami háztartás roncsolt viszonyai szintén emlegetés tárgyát képezték. A miniszterelnök válaszában összetartásra intette a pártot, s figyelmeztette, hogy a támadások által ne hagyja magát visszarettenteni. Nevezetesebb politikai jelentősége nincs a beszédeknek. Az udvariasság és személyes érzelmek sugalatainál nem sokkal több van azokban. Az egyesült ellenzéknél a párt tömörülésének szükségét emlegette mind Gömöri Szontagh Pál, ki az üdvözletét mondta, mind pedig b. Bánhidy, ki arra válaszolt. A szabadelvű párt köréből. Az országgyűlési szabadelvű pártnak a fővárosban időző tagjai d. e. 11 órakor számosan jelentek meg a miniszterelnöknél, ki az elfogadó teremben Trefort, b. Kemény és Péchy miniszterek társaságában fogadta az üdvözletét. Gr. Csáky László a párt nevében mondott üdvözletében visszapillantást vetett a lefolyt év nehéz állapotaira, s hivatkozott, hogy a párt összetartó erővel támogatta a kormányt a nehéz feladatok teljesítésében. A törvényhozásra — mondá — még ezentúl is nagy feladatok várnak, s hogy mindezekkel a haza javára szerencsésen megküzdhessen, erős, alkotmánybű férfiúra van szükség, ki bírja a bizalmat.» «E férfiút — igy szólt végül gr. Csáky László — a párt Tisza Kálmánban ismeri, kinek biztos vezérlete alatt a haza javára ezentúl is egész odaadással óhajt munkálkodni.» (Éljenzés.) Tisza miniszterelnök a múltakra nézve megjegyzi, hogy ott, hol világesemények játszák a főszerepet, a politikának más feladat alig jut, mint e világesemények közt úgy vezetni az állam ügyeit, hogy azok minél kevesebb kárral és a jövőre nézve minél több biztosítékkal vonuljanak el az állam mellett. (Élénk helyeslés.) A keleti események folytán a monarkhia által kezdett akció és azon tartományoknak kormányzat alá vétele az adott körülmények között szerinte a monarkhia érdekeinek szempontjából a leghelyesebb ténykedés volt, és hogy ez a jövőben újabb bonyodalmak esetén, ha kellő eljárás követtetik ez irányban, a monarkhia érdekeinek csakis előnyére és befolyásának szilárdítására vezet. (Élénk helyeslés.) Midőn az országgyűlés többsége a véderőről szóló törvényt tíz évre megszavazta, ezzel nagy szolgálatot tett mindenekelőtt és mindenekfelett Magyarországnak (Élénk helyeslés), hogy bebizonyította, hogy bármily súlyosak is Magyarországnak viszonyai, nincs viszony, nincs teher, nincs körülmény, amely visszatarthatná őt attól, hogy azt, ami a magyar-osztrák monarkhia és így édes hazánknak is biztosítására szükséges, megtegye. (Élénk helyeslés.) Ennek bebizonyítása Magyarországnak nemcsak politikai hitelének, de még anyagi hitelének is csak előnyére válhatik. (Élénk helyeslés.) Ami a jövendőt illeti, hogy mit hoz reánk a jövő év, azt tudnunk nem lehet. Mindenesetre sok az, amire törekednünk kell. Nemzetünk anyagi jóllétének gyarapítása a rossz év hatásán kívül még más tőlünk nem függő nehézségekbe is ütközik. A kormánynak, mint javaslattevőnek és végrehajtónak, elsősorban elutasíthatatlan kötelessége a múlt év csapásai következtében, kimérve ugyan minden túlzott követelés ellen az ország pénzügyi erejét, de mégis megtéve ott, ahol valóban szükséges, mindent arra, hogy hazánknak, Magyarországnak egyetlen fia se essék az ínségnek áldozatul. (Élénk helyeslés). Különben, ha, mint remélhető, az általános világesemények békés folyama lehetővé teszi, nem kell ezekkel küzdenünk és ezek miatt aggódnunk, lesz teendőnk elég, sok és nehéz, saját hazánk kebelében. Hiszen évek óta, hogy úgy mondjam csak mintegy lopva rá az időt, foglalkozhattunk belügyeink rendezésével. «Hogy mindez lehető legyen, — folytatá — erre szükség van egy erős és oly pártra, a mely ne hagyja magát eltántorítani meggyőződésének követelésétől a párttusáknak bármely támadása által sem, és a mely semmiféle megtámadtatás által ne ne hagyja magát rávenni arra, hogy a maga részéről a küzdelemben oly fegyvereket használjon, melyet saját lelkiismerete helyeseknek nem tart». (Élénk helyeslés.) Ő maga, mint a közpálya embere, nem tűzött maga elé egyebet — és ezt minden megtámadással szemben büszkén mondja, mint a kötelesség teljesítését, s ezt fogja is teljesíteni. Ismétli, hogy Magyarország többségének feladata, hogy semmiféle megtámadtatás által magát saját útjáról letéríteni ne engedje, s hagyja magát kényszeríteni oly fegyverekre, melyeket lelkiismerete elítélendőnek tart. «Én talán szólhatok erről — folytatá — s igyekezn fogok a magam részéről e kötelességet teljesíteni. (Éljenzés.) Fogom ezt tenni azért is, mert meggyőződésem, hogy az, ha valaki mást sárral akar dobálni, még mindig kétséges, hogy bepiszkolja-e azt, akit dobálni akar, de bizonyos, hogy önmagát, midőn a sárhoz nyult, már bepiszkolta». (Élénk hosszas helyeslés.) * A szabadelvű párt három tagú küldöttsége a párt betegeskedő elnökéhez, Gorove Istvánhoz is elment, s gr. Ráday Gedeon kívánt neki szerencsét. Gorove, akit igen gyöngélkedő állapotban találtak, válaszában azt mondta: «A tevékeny államférfiúnak nincs becsesebb kincse a bizalomnál, annak azonban, ki, mint ő, a nyilvános élettől visszavonult, nincs drágább mint a visszaemlékezés, s azért a szabadelvű pártnak, mely róla is megemlékezett, a legforóbb köszönetét fejezte ki».* Gr. Andrássy Gyula e napot Tisza-Dobon töltvén, a neki szánt tisztelgést nem fogadhatta, hanem táviratban mondott köszönetet. A szabadelvű párt tehát szintén táviratban üdvözölte a grófot, ki ez üdvözletre igy válaszolt: «Az országgyűlési szabadelvű párt megbízásából kifejezett érzelmek által mélyen meghatva, kérem meleg részvétemet alkalmilag tolmácsolni; részemről teljesen meggyőződve az ezen párt által vallott elvek teljességéről és czéljai hazafiságáról, büszkének érzem magamat ezen elvek zászlója alatt közkatonakép számíttatni. Gr. Andrássy Gyula választással is lehet illetni. Szólván ezután az országgyűlés működéséről, azt mondta, hogy számos törvénybe csalódások és tört remények vannak temetve. Csak az nyújthat némi vigaszt, hogy ezentúl számos éveken át a törvényhozás azon helyzetben lesz, hogy tevékenységét f főleg a haza belügyeinek szentelhesse, s figyelmét a belügyi reformokra, az anyagi és társadalmi bajok orvoslására, s a parlamentáris intézmények sülyedt tekintélyének rehabilitátiójára irányozhassa. De nemcsak a szorosabb értelemben vett belügyi reformkérdések lépnek az előtérbe. Az államháztartásban mutatkozó khronikus deficit, a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem bajai, komoly megfontolást és sürgős orvoslást igényelnek. Elodázhatlan kötelessége egyik legfőbb feladata ez ellenzéknek, hogy e téren is megállapítsa azon vezérelveket, melyek az Ausztriával közösen megalkotott törvények által szabott keretekben működésének irányát meg fogják jelölni. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. 1. SZÁM. 1880. XXVI. ÉVFOLYAM. Az egyesült ellenzék a tanácskozó kör helyiségében összegyűlve, először is Gullner Gyula üdvözölte Szontagh Pál alelnököt, aztán a párt elnökéhez, K. Bánhidy Bélához mentek. Szontagh Pál (gömöri) szólt itt a párt nevében. Kifejezte reménységét, hogy a nehéz idők, melyeknek súlyát mindnyájan érezzük, alkalmasint siettetni fogják a válságot, mely felé indulni látta a párt a jelenlegi kormányzatot akkor, mikor az egyenlő közjogi alap daczára tőle elvált. Kívánatos tehát, hogy az egy alapon álló ellenzék valamennyi tagja összhangzatos s ekkép eredmény teljesebb actio kifejthetése végett tömör párttá egyesüljön. Hiszi, hogy a pártnak sikerülni fog a nemzetben újra fölébreszteni az elalélt hitet az önzetlen hazaszeretetben. Végül biztosította az elnököt, hogy a párt bizalmára és szeretetére számolhat. B. Bánhidy Béla megköszönve a párt megemlékezését, az eddigi küzdelmek eredménytelenségét abban találja, mert az ellenzék több töredékre osztott s egyes képviselőket súlyos kötelességen HAZAI KÖZÜGYEK. Az országgyűlés mindkét háza ülést tartott deczember utolsó napján, s kihirdették a Horvátországgal fennállott pénzügyi egyezmény egy évi meghosszabbításáról és az 1880-iki ujonczozásról szóló törvényeket. A képviselőházban a kihirdetés után az elnöklő Kemény János b. a ház jelenlevő tagjainak boldog új évet kivánt, mire az ülés feloszlott. A főrendiház elnöke a kihirdetést előzőleg jelentő, hogy a királyasszony, a főrendek által születése napja alkalmából kifejezett üdvkívánatért köszönetét fejezi ki. A kihirdetés után itt is az elnök boldog új évet kívánva, oszlatta el az ülést. Az országgyűlés által megszavazott törvényjavaslatok közül kettő, t. i. a kőolaj vámfölemeléséről, továbbá a hadmenteségi díjról szóló törvényjavaslatok nem nyerhették meg a királyi szentesítést, minthogy ezek csak akkor szentesíthetők és léphetnek életbe, ha mindkét állam törvényhozása által elfogadtattak. Az említett két törvényjavalatot azonban a reichstáb nem is tárgyalta meg. A hadmentességi díjról szóló törvénynek nem kell minden részében a két törvényhozás által egyenlő értelemben megszavaztatni, de vannak szakaszai, amelyek a két államban csakis egy értelemben és egyidejűleg érvényesülhetnek. Egyébiránt ezen törvénynek némi megkésése nem jár pénzügyi kárral, mert a hadmentességi díj úgyis visszahatólag fog kivettetni. A petroleum-vámról szóló törvény megkésése azonban már pénzügyi veszteséggel jár, mert elesik az időközben behozandó kőolajvám-többlet és az ásványolaj utáni adó. Az ujonczozás. A hivatalos lap múlt héten közlé az idei ujonczozásra vonatkozó miniszteri rendeletet. A közeledő ujonczozásra az 1860-, 1859- és 1858-ban született hadkötelesek hivatnak be. A hadkötelesekről szóló kimutatásokat jan. 30-ig kell beterjeszteni, úgyszintén a sorozó bizottságok névsorát is. A távollevő hadkötelesek kipuhatolása végett a bizottságokat febr. 25-éig kell megalakítani. Különben a többi szabályok érvényben maradnak. A budapest zimonyi vasút. Hir szerint a közlekedési minisztérium legközelebb pályázatot nyit a budapest-zimonyi vasút legnehezebb részének, a belgrád-újvidéki résznek építésére. E vonal munkálatai mintegy három évet fognak igénybe venni. A vonalat az állam saját költségén fogja építeni. Esztergom megye főispánja, gr. Forgách Ágost lemondott méltóságáról. A lemondás okául azt hozzák föl, hogy a főispán a megye férfiainak egy részével összeütközésbe jött, s a megyei kormánypárt és a minisztérium részéről nem élvezte a kellő támogatást. Egy orvosi állomás betöltése alkalmával a főispán mint elnök inzultáltatott, a megyei kötségvetés körül pedig sikerült a belügyminisztériumtól oly sürgető leiratot kieszközölni, mely sérthető a főispánt.