Politikai Ujdonságok, 1881 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-05 / 1. szám

1. SZÁM. 1881. XXVII. ÉVFOLYAM. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. igazat fog adni a jövendő azon mondásodnak, hogy bátran nézhetünk a nemzet ítélete elé. Sok­szor, sőt heves küzdelem után talán mindig, hosszabb idő kell arra, hogy a nemzet egyesek vagy pártok eljárását minden elfogultságtól men­ten és tökéletes tárgyilagossággal ítélje meg. Meg­lehet, az fog történni nálunk is. De én egyfelől remény­em, hogy magamat illetőleg is, ki ma vagyok kitéve azon föltevésnek, hogy talán a hata­lom megtartásának indoka vezet czéljaimban, fel fog menteni; ti pedig biztosak lehettek arról, hogy igazságot fog szolgáltatni azon tekintetben, hogy midőn férfiak minden hivatalos állás nélkül oly kérdésekben teljesítették kötelességüket, mikor egyfelől a népszerűség és a bizalom elvesztésével való fenyege­ts állott, a másik oldalon pedig csak a teljesített kötelesség nyugodt érzete,­­ hogy azon férfiakat más mint nemes, hazafias szándék nem vezette. (Élénk helyeslés.) «A jövő év sok tekintetben fontos lesz ha­zánkra nézve. A jövő évben, vagyis ma már a jelen évben fog megalakíttatni hazánk törvényhozása három további esztendőre. Én azt hiszem, hogy mi ott is fogjuk teljesíteni azon kötelességet: nem ígérni lehetetlent, nem tenni szemkápráztató ígé­reteket, figyelmeztetni az ily ígéretek tevésében fekvő veszélyekre és óva inteni imádott nemzetün­ket, hogy bármint határozza el magát, mellettünk vagy ellenünk, de semmi esetre ne azok mellett, kik a meglevőt koczkáztatva a nemzet léterét teszik koczkára. (Élénk helyeslés.) És én bizom Istenem­ben, bízom a nemzetnek oly sok viszontagság közt is bebizonyult és minden lárma daczára a kellő perczben érvényesült higgadt politikai ítéletében, hogy ezen veszélytől hazánk minden törekvések daczára megmentve leend. És midőn ezt hiszem, és midőn ismétlem, azt gondolom, hogy felemelt fővel fogunk rámutatni az ámítok által fölidézhető veszélyre, midőn bízom benne, hogy a nemzet a­­ mesés ígéreteket tevők helyett hinni fog azoknak, a­kik a hazafias munkásságra figyelmeztetik; köszön _ nöm rólam való megemlékezésteket és ajánlom magamat szives barátságtokba». (Élénk helyeslés.) A képviselőház elnökénél. A szabadelvű párt tagjai a miniszterelnöknél tett tisztelgés után a képviselőház társalgó termé­ben gyűltek össze a ház elnökét üdvözlendők. Ke­vés idő múlva megjelent Tisza miniszterelnök, Szapáry gr. pénzügyminiszter, Kemény dr. keres­kedelmi és Pauler igazságügyminiszterek kíséreté­ben. A ház elnöke P­é­c­h­y Tamás a terembe lép­vén, zajosan megéljenezték. Fálk Miksa az üdvözlő beszédben kijelenté, hogy nem a pártfegyelem parancsszava, hanem sa­ját szivek sugalata hozta őket ide, hogy a ház el­nöke iránt a tiszteletet kifejezzék. «De — folytatá­s nem fojthatjuk el azon gondolatot, hogy tulaj­donképen mor­tuk­ te salutant, és habár bizton hisszük és remélhetjük, — úgy­mond, — hogy mához egy esztendőre még, vagy helyesebben ismét, te leszesz a ház elnöke, ha bizton mondhat­juk, hogy akkor a képviselőház szabadelvű pártja ismét e helyen fog állni, hogy köszönetet mondjon neked és újévi üdvkivánatait fejezze ki előtted: az iránt nem ringatjuk magunkat illúziókban, hogy habár a párt ugyanaz lesz, de az egyének talán nem lesznek egytől-egyig ugyanazok, a­kik ma körülötted gyülekeztek, a választások ideje nem­sokára bekövetkezik és minden csata megkívánja a maga áldozatait, meglehet, hogy egyikünk vagy másikunk e csatából nem a paizszsal, hanem a paizson fog hazakerülni, de e lehetőség bennün­ket el nem csüggeszt. Mert a szabadelvű párt kép­viselőházi tagjai változhatnak, de e párt maga, ha a szabadel­vűséget nemcsak zászlójára írja, hanem összes működésének iránytűjéül veszi, sem meg nem halhat, sem kisebbségbe nem juthat többé; övé a jövő és győzelme annál gyorsabb, annál biztosabb, annál nagyobb mérvű leend, minél komolyabban törekszik e párt a maga nevének megfelelni, és midőn egyfelől a magyar államiság, a magyar nemzetiség eszméjét, mint Szt. István koronájának legszebb köveit féltékenyen őrzi, úgy másfelől, miként a gyémántot ismét csak gyémánt­tal lehet köszörülni, e magasztos eszméket az európai kultúrával, korunk felvilágosult irányával összeegyeztetve, azoknak fényét és értékét fo­kozni iparkodik.»­­ Szavait azzal végezte, hogy «családi köréről is megemlékezve, mint a képvise­lőház elnökét és szerető család boldog fejét, az Úristen sokáig éltesse.» Péchy Tamás a párt bizalmának mondja a ki­tüntetést, mely őt a ház elnöki székére emelte és­­ a párt támogatásának köszöni, ha sikerült e méltó­ságot megelégedésre viselni. Aztán ezeket mondta: «Azok, a­kik a parlamentáris alkotmányfor­mának ellenei, leginkább felhozzák annak gyöngé­jéül azt, hogy nehézkessége miatt nem képes a kor és az ország igényeivel a haladásban lépést tar-­í tani; én a ti nagybecsű támogatástoktól gyámolít-­­­tatva, azon reményben vagyok, hogy ez állításnak­­ valótlanságát megc­áfolandom,­­ hiszen eddig is,­­ bár tömérdek elintézendővel halmozott el kormá-­­­nyunk, mégis törvényekké győztük azokat emelni, és így megmutathattuk, hogy a parlamenti alkot­mány szintén sok ügynek elvégzésére képes. Ha ez jövőben is így sikerülene, elveszszük a parlamen­tarizmus elleneinek leghatalmasabb érvétől a jogo­sultságot, szolgálunk a hazának, mert véleményem­­ szerint a parlamentáris alkotmányforma a polgári szabadságnak egyedüli biztos alapja.» (Élénk he­ I­lyeslés.) Erre a kormány tagjai üdvözölték a ház elnö­két. A jegyzői kar jó kívánságait Horváth Gyula tolmácsolta. Gorove Istvánnál, a szabadelvű párt tisztelet­beli elnökénél, a párt által kiküldött bizottság: Harkányi Frigyes, ifj. gr. Ráday Gedeon és Hege­dűs Sándor fejezték ki a párt szerencsekívonatait. HAZAI KÖZÜGYEK. A pártok szervezkedése. A közeledő választásokra a pártok már szervezkednek, s a központból a legkiterjedtebb intézkedések tör­ténnek. Legnagyobb tevékenységet fejtett ki eddig a kormánypárt. A főispánok — mint a P. N. írja — már megtették az illető vidék hangulatáról a jelentéseket, s ehhez képest történnek a további intézkedések. Egyelőre különös súlyt fektetnek a sajtóra; a vidéki lapoknak igen jelentékeny része úgyis kormánypárti, mert többnyire a főispán gon­dozása alatt állanak. Néhány új lap alapításáról is hallani hírt. A kormánypárti jelöltek az egyes kerületekre nézve megállapíttatnak, úgy, hogy mihelyt a választás ideje nyilvánossá lesz, a párt teljes organizác­ióval rendelkezhessék. A mérsékelt ellenzék élénkebb akc­iót fog­­ kifejteni az országgyűlés ismétt összeültekor, s­­ ezzel kapcsolatban a választókhoz intézendő fel­hívást tesz közzé, mely a mérsékelt ellenzék törek­véseinek végczéljait s ezek sorában az államház­tartás rendezésének szükségét fogja hangoztatni.­­ A mérsékelt ellenzék jelentékeny része az önálló vámterület felállításának szükségét vagy legalább a fogyasztási zárvonal életbeléptetését is programm­­pontozatul óhajtja kijelöltetni. A függetlenségi párt január 23-án országos pártgyűlést tart Budapesten. Előre látha­tólag igen népes lesz. A miniszterelnök képviselői jelölt­sége. A n.­váradi szabadelvű párt decz. 30-án délután tartott értekezletén elhatározta, hogy a jövő évi képviselő választás alkalmából Nagyvárad város képviselőjelöltjéül Tisza Kálmánt fogja fel­léptetni és e végből őt a jelöltség elfogadására felkérik. Az erdélyi románok nagy­szebeni gyű­lése nemcsak a követendő elveket határozza meg, h­anem azt is, hogy melyik párthoz csatlakozzanak. Hir szerint az erdélyi románok nagy többsége a közjogi ellenzékhez fog csatlakozni, míg a magyar­­országiak, különösen a krassómegyeiek, a kormány­­párthoz akarnak csatlakozni. Az uzsora Budapesten. A «P. Napló» írja, hogy a budapesti váltótörvényszék által az adófelügyelőnek a bepörölt váltókról átadott kimu­tatások a legmegdöbbentőbb adatokat tartalmaz­zák. E kimutatások 1879-ről szólanak. Azon uzso­rás pénzadók száma Budapesten, kik váltókat bepereltek, mintegy háromszázra rúg. A be­perelt egyes összegek száz­érttól százöt­venezer főig terjednek. A kamatok 120/­­-tól 1000 o/o-ig. Az uzsorások által 1879-ben összesen tizenkétmillió frt pereltetett be Budapes­ten ; ha ezekhez számítjuk a be nem perelteket, az uzsorások évi forgalma Budapesten mintegy száz millióra tehető, vagy tán többre is. S ezen árak alig fizetvén adót, csak helyeselni lehet az adófelügyelőnek a magánpénzleszámítolók meg­adóztatására tett intézkedéseit, a­mennyiben azok czélszerűek és jogosak. Ilyen intézkedés a váltótör­vényszék kimutatásának elkérése, mely támpontul szolgálhat az illető pénzadók évi jövedelmeinek. Természetes, — jegyzi meg a «P. N.» a fen­tebb említett száz millióra,­­ hogy ennek a pénz­nek csak igen kis része van meg az uzsorásoknak. A­kik, mint a váltótörvényszék adatai mutatják, ezer perc­enttel is dolgoznak, azok termé­szetesen fiktív összegeket forgatnak, s ha fölemlít­jük, hogy a váltótörvényszék adatai szerint, va­laki, ki 300 frtot vett kölcsön, három év múlva ugyanez összegről tízezer frt összeget irt alá, s hogy volt rá eset 1879-ben, hogy háromszáz­­ezer frtos váltó pereltetett, úgy fogalmat nyújthatunk arról, hogy mily rohamosan növekvő összegeket iratnak alá a váltókon az uzsorások. A budapesti adófelügyelő a fővárosi testületek elnökeihez felszólítást intézett, hogy mondjanak véleményt az illető testületek tagjai­nak megadóztatása felől. Ilyen felszólítást kapott az ügyvédi kamra elnöke, a magyar mérnök- és építészegylet elnöke, a köz­jegyzők kamrájának elnöke, az orvos­egylet elnöke, a gyógyszerész-testület, a hirlapírói kör elnöke s valószínűleg még több hasonló testületek elöljárósága is. A fölszólításhoz mellékelve van az illető egylet tagjainak névsora és az azokra kivetett adó összege. Több ügyvédhez pedig azt a felhívást intézte az adófelügyelő, hogy feleiknek követeléseiről részletes összeállítást küld­jenek be. Az ügyvédi kamara foglalkozni fog ezen felhívással és előreláthatólag tiltakozni fog a kormányhoz intézendő feliratban eljárása ellen. Pénzintézetektől és a váltótörvényszéktől szin­tén kimutatásokat kért az adófelügyelő; ez eljárás­sal ama tőkepénzeket akarja kideríteni, melyek nagy kamatot jövedelmeznek, de nem esnek megadóztatás alá. A váltótörvényszéktől az adófelügyelő mégis kapta a kimutatást, az alperesek névsorát, és — hír szerint — most folyamatban van az egyes alperesek kihallgatása, kiktől a pénzügyi közegek azt akarják megtudni, hogy hány perc­entet fizetnek a kapott pénzért. Fehértemplom és a magyar nyelv. Temes megye alispánja Rácz Athanáz a napok­ban rendeletet intézett Fehértemplom város taná­csához aziránt, hogy a városi főszámvevői állásra kiirott pályázati hirdetést, mely szerint egyenlő minősítvény mellett azon pályázók fognak előny­ben részesíttetni, kik a magyar nyelvet i­s bírják, vonja vissza, s oly pályázati hirdetést tegyen közzé, mely a pályázóknak tudtára adja, hogy csakis azon folyamodók kérvényei fognak figye­lembe vétetni, kik a magyar nyelv szóban és írás­ban való tökéletes leírását igazolják. A vá­ros közgyűlése elhatározta, hogy az ellen a bel­ügyminisztériumhoz fölelebbez. A magyar nyelv Temesvárott. A leg­közelebbi városi közgyűlésen Niamesny Gyula indítványozta, hogy az elnök a gyűlés határozatait magyar nyelven is hirdesse ki. A gyűlés ez indít­ványt egyhangúlag elfogadta. A gyűlés végén O­r­­m­ó­s főispán örömét fejezte ki, megdicsérve a temesvári polgárságot, mely az államnyelvét jó­szántából kívánja gyakorolni. A főispán beszédét Török polgármester tolmácsolta a még magyarul nem értőknek. Maros-Torda megye közönsége deczem­­ber 22-én tartott közgyűlésén azon határozatot hozta, hogy feliratban kérelmezi az országgyűlés képviselőházától oly törvényhozási intézkedések megtételét, melyek által a sajtó túlkapásai és visszaélései, a legczélszerűbb módon, de kellő erélylyel korlátoztassanak. A hatá­rozathozatalra a Kolozsvárott megjelenő «Ellenzék» c­ímű napilap egy czikke szolgáltatott alapot, melyben a vajdaszentiványi járás szolgabirája ellen azon alaptalan vád emeltetett, hogy a letartóztatott egyéneket alkalmas és bizton börtönhelyiség nem létében ruhájoktól teljesen kivetköztetve záratja el. Ezen czikk ellen az «Ellenzék» a szolgabiró által

Next