Politikai Ujdonságok, 1882 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1882-01-04 / 1. szám
1. SZÁM. 1882. XXVIII. ÉVFOLYAM. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. Hiányzónak, Sobkievicznek rendeletére karácsony másod napján pásztorlevelet olvastak föl a szószékről. De a pásztorlevélnek nem volt foganatja, mert azok, a kik a templomban ájtatoskodtak, nem ártottak senkinek, a csőcseléknek pedig más dolga volt s nem hallotta az intést. A papok teljes ornátusban mentek a zavargók közé s csendre, nyugalomra kérték őket. S az legtöbbet használt. A csőcselék szégyenkezve oszlott szét s csak az utasok folytatták a rablást, mig a rendőrség rájuk nem tette a kezét. A papokat nagyban támogatták békítő munkájukban a lengyel hirlapírók s a város legtekintélyesebb polgárai. A «Czas»-nak egy vezérczikke azt mondja, hogy nincs Európában város, melynek közvéleménye annyira idegenkednék az antiszemitikus mozgalomtól, mint a varsói. E városban nagy hatalma van a zsidóságnak, de ez a hatalom nem érezteté magát ellenséges módon a nemzettel, sőt a megpróbáltatások idején mindig a lengyel néppel tartott s ő volt az az aktív erő, mely az ország gazdasági helyzetét megmentette. A pétervári hivatalos lap jelentése szerint a zavargások decz. 27-én késő estig tartottak. December 28-án és 29-én nyugalom uralkodott a városban, csak a külvárosokban létettek kísérletek a zsidók tulajdonát képező korcsmák kifosztására. De az előre megtett biztonsági intézkedések meghiúsították a csendzavarók szándékát. A csapatok, a tömeg fékentartására, nem használták fegyvereiket. A dulakodások és verekedések közben 24 keresztény és 22 zsidó megsebesült; a rendőrség mindnyájukat a kórházba szállította. A zsidók közül egy megöletett. Az elfogott kiskorú egyéneket házi fenyítés czéljából az illető szülőknek szolgáltatták át. A zavargások következtében Varsóban az élelmiszerekben nagy hiány állt be. A karácsony mindkét napján ünnepeltek a sütők, mint minden évben, azonban a következő napokon is zárva maradt minden péküzlet, úgy, hogy sehol sem lehetett kenyeret kapni. A zsidó pékek nem süthettek, mert üzleteiket kirabolták és lerombolták. Más élelmiszerek sem voltak kaphatók, mert az üzletek zárva voltak. A szegényebb osztály valóságos éhínségnek volt kitéve. Csak ötöd nap sikerült jótékony embereknek élelmiszereket szállítani a teljesen kipusztított városrészekbe, hol azokat a nyomorgó lakosok között kiosztották. A hatóság a nyomor enyhítése czéljából azt az intézkedést tette, hogy felhívta a város közelében lakó földbirtokosokat, hogy Varsóba húst szállítsanak. Újévi üdvözlések. Az országgyűlési pártok újév napján rendesen küldöttségileg üdvözlik a párt elnökét s ilyenkor politikai nyilatkozatok szoktak történni. Az idén csak a kormánypárt gyakorolta e szokást, megjelenvén Tisza miniszterelnöknél és Péchy Tamásnál, a képviselőház elnökénél. A miniszterelnöknél újévi üdvözletre egyúttal megjelentek a Budapesten levő összes miniszterek. A függetlenségi pártnál és a mérsékelt ellenzéknél nem voltak újévi tisztelgések, főleg azért, mert a párttagok aránylag kis számmal vannak a fővárosban. A miniszterelnök válaszában nem sok politika van. Párthíveit a jó viszonyra, az ország különleges helyzetében áldozatkészségre s a vádak és a rágalmak békés tűrésére hívta föl. A párt neveben gr. Csáky László szólt, a pártnak a jövő iránti megnyugvását fejezvén ki és szólva a legközelebbi teendőkről. A többi nyilatkozatok az újévi szokás egyszerű udvariasságait foglalják magukban. A miniszterelnöknél. A miniszterek e hó első napján 11 óra előtt már összegyűltek a miniszterelnöki palotában, s üdvözölték Tisza Kálmánt. Nemsokára megjelentek a párt tagjai is. A miniszterelnököt, ki a többi miniszterekkel együtt jelent meg, zajos éljenzéssel fogadták. Gr. Csáky László az üdvözlő beszédben kijelentette, hogy a párt megnyugvással tekint a múlt évekre, melyekben Tisza bölcs vezérlete alatt hazánkra oly sok jó és üdvös eszközöketett, melyet az ország is elismert azáltal, hogy a választásoknál a pártot még erőteljesebbé tette. Kéri a minisztert, hogy ne keserítsék el némelyek rágalmai és vádaskodásai, melyeket a nemzet józan többsége teljes önérzettel visszautasít. Majd igy folytatta: «Tudjuk, hogy még sok nehéz feladatai vannak ezen törvényhozásnak, különösen pénzügyi állapotunk fokozatos rendezése, a köztörvényhatóságok szervezésének javítása, a bűnvádi eljárás, a magánjogi kodifikáció, az ipar fejlesztése, a vizek szabályozása, és sok más fontos teendők várnak elintézésre, de erős hitünk, hogy te és minisztertársaid vezérlete alatt mindezen ügyek legsürgetősebb része hazánk fokozandó jólétére szerencsés megoldást nyerend. (Élénk helyeslés.) Mi részünkről azon ünnepélyes fogadást teszszük, hogy legjobb erőnkkel fogunk téged és érdemteljes minisztertársaidat támogatni. (Elénk helyeslés.) Egyúttal kérünk, hégy a jövőben irántunk azzal a bizodalommal és barátsággal, mint elődeink, a szabadelvű párt volt országgyűlési képviselői iránt voltál. (Élénk éljépzés.) Tisza Kálmán miniszterelnök a következő szavakkal válaszolt: «Tisztelt barátim! Mindenekelőtt fogadjátok tiszta szívből jövő köszönetemet, tisztelt minisztertársaim nevében is, a hozzánk intézett barátságos, meleg szavakért és az újév napján rólunk való megemlékezéstekért. «Azok, akik régi bajtársak, épen úgy, mint azok, akikkel e téren most először találkoztam, legyenek meggyőződve, hogy egyik legkomolyabb, de egyszersmind legszívesebben teljesítendő feladatomnak tekintem: a régi bajtársak barátságát megőrizni, az ifjakét minél inkább megnyerni és biztosítani, megnyerni és biztosítani nem személyes kedveskedések által, de az által, hogy meggyőzzelek benneteket, hogy mint eddig, úgy ezentúl is tetteinkben, szavainkban épen úgy, mint titeket, minket sem vezet más, mint a közérdek előmozdításának szándéka. (Elénk éljenzés, nagy tetszés.) «Igaz, nehezek a föladatok, melyeket a magyar törvényhozásnak és így a többségnek megoldania kell. Nehezek az ily föladatok mindenütt a világon, de még sokkal nehezebbek nálunk, hol mint tisztelt szónokok is mondá, az ország különleges viszonyaira is tekintettel kell lenni. Itt a körültekintő óvatosságnak, a semmit koczkára nem tevő higgadtságnak együtt kell járni a haza és nemzet jólétéért halálra is kész lelkesedéssel. (Úgy van ! Úgy van! Elénk tetszésnyilatkozatok.) Csak az együttes működés az, mi hazánknak, nemzetünknek fokozatos fölvirágzását, növekvését jólétben és boldogságban előmozdíthatja, (úgy van! Úgy van!) «Igaz, hogy ily törekvések közepette, midőn sokszor a jóról le kell mondani a kivihető kedvéért, midőn sokszor áldozatot kell követelni — nemcsak anyagiakat, hanem áldozatokat az érzelemtől is — egy bizonyos fokig természetes, hogy azok, akik ezen hivatásra vállalkoznak, megtámadásoknak, rágalmaknak vannak kitéve, amint tisztelt barátom mondá. De nem tagadom, minden feladat közt legnehezebb az, mikor önmagában az emberben a hazafinak le kell győznie az embert. Erre egyes ember ereje nem elegendő, erre erőt nekem, vagy bárkinek, csak barátaimnak, elvrokonaimnak támogatása, nem ingadozó barátsága nyújthat. Fogadjátok tehát köszönetemet ez irányban való támogatástokért a múltban, és azon kérésemet, hogy abban jövőre is részesítsetek. (Élénk éljenzés.) «Most pedig engedjétek meg, hogy — anélkül, hogy a teendők, a fontos teendők sorozatáról ez alkalommal nyilatkoznám — én is egy jó kívánattal zárjam be rövid szavaimat, azzal a jó kívánattal, hogy mindnyájunk közös családja a nemzet, mindnyájunk közös nagy otthona, a haza jólétének, felvirágozásának előmozdítására, mennél jobb és kedvezőbb viszonyok közt, ezen következő évben mennél több történhessék; s hadd kívánhassam, hogy ezen nagy család kereten belül ii is mindannyian saját szűkebb körötökben és családotokban találjátok fel ez évben mindazon jót, a mit ember embernek csak kívánni képes; minket pedig tartsatok meg nagybecsű barátságtokban és rokonszenvetekben». (Hosszas éljenzés.) s kérte a párt tagjait, hogy szives barátságukat tartsák meg részére tovább is. Élénk, hosszas éljenzés kisérte e szavakat, miközben az elnök a tisztelgőkkel egyenként kezet szorított. Ezután a miniszterelnök vezetése alatt megjelentek a miniszterek az elnök üdvözlésére, kiket a képviselőház jegyzői kara követett. * A fővárosban időző miniszterek újév napján látogatást tettek József főherczeg palotájában is, s miután a főherczeg jelenleg nincs Budapesten, neveiket bejegyezték az e czélra szánt ívbe. A képviselőház elnökénél. A miniszterelnöktől a képviselőház elnökéhez, Péchy Tamáshoz mentek az üdvözlők, Szathmáry Miklós szólt a párt nevében, kiemelve az elnök érdemeit, a tanácskozások tapintatos, részrehajlás nélküli vezetését. Péchy Tamás a megtisztelő bizalmat meleg szavakban köszönte meg. HAZAI KÖZÜGYEK, Országgyűlés. A képviselőház és a főrendiház rövid üléseket tartottak decz. 31-én. Tisza miniszterelnök a képviselőházban bemutatta az ő felsége által legutóbb szentesített törvényeket, melyek kihirdetése után Péchy elnök boldog újévet kívánván, az ülés véget ért. A főrendiház ülésének tárgyát ugyanez képezte. Végül Cziráky János gróf az újév alkalmából Majláth György elnököt és a kormányt éltette. A királyi kúria feloszlatása. Újévvel két fontos törvény lépett életbe. Az egyik az uj perrendtartás, a másik az uj csődtörvény. Az uj perrendtartás legnevezetesebb intézkedése, hogy a semmitőszéket megszünteti, és az egységes m. kir. kúriát teremti meg. A semmitőszéki birák egy része a legfőbb itélőszékhez osztatik be, a másik része pedig a királyi táblához megy. Az eddigi kir. kúria tehát decz. 31-én megszűnt. Ez alkalomból a legfőbb bírói testület mindkét osztálya délben ülést tartott, melyen az elnökök elbúcsúztak és az illető testületek működését megszűntnek nyilvánították. A legfőbb ítélőszak tagjai délelőtt a nagy tanácsteremben összegyűlvén, Fábry István elnök visszapillantást vetett a Kúria eddigi működésére és felemlíté, hogy midőn 12 évvel ezelőtt a volt hétszemélyes táblától a működést átvették, 5057 elintézetlen ügyszámot kaptak örökbe. A most életbe lépett kúria 7781 elintézetlen ügydarabot vett át. A restanciák felszaporodásának fő oka abban rejlik, hogy az igazságügyminiszter a többszöri felterjesztés daczára a bírák létszámát nem szaporította. A beszéd után Mihajlovics Miklós legidősb tanácselnök mondott köszönetet az elnöknek. A semmitőszék bírái 1 órakor gyűltek össze Mailáth György elnöklete alatt, ki utalt a törvény azon rendelkezésére, mely az eddigi polgári törvénykezési rendtartást részben hatályon kívül helyezte, s a semmitőszék megsemmitését mondotta ki. A semmitőszék eddigi működéséről nem akart szólni, mert az elfogulatlan bíráló e működést kellőleg méltányolni fogja azon döntvényekből, melyek a semmitőszék által hozattak s melyek egész törvénykönyvet alkotnak. Azért sem kívánt bővebben szólani, mert még szinét is kerülni akarja annak, mintha taglalásába kívánna bocsátkozni a meghozott törvénynek, mely ha egyszer meghozatott és szentesítve lett, ez ország legfőbb biráinak őrködése alatt áll, tehát ők legelőbben kötelesek e törvény előtt meghajolni és annak rendeleteit tisztelettel fogadni. Végül Percze Béla alelnök mondott a birák nevében köszönetet az elnöknek. Január 2-án alakult meg az egységes kir. kúria, mely, mint Magyarországnak legfőbb bírósága, alaki és anyagi peres kérdésekben utolsó fokban stél, és melynek határozatai vitás elvi kérdésekben törvényszerű tekintélylyel ruháztattak fel a törvényhozás által. A királyi kúria bírái teljes számban jelentek meg az ünnepélyes ülésen, mely a volt legfőbb ítélőszék helyiségeiben tartatott. Majláth, mint a kúria elnöke, mondott beszédet, s Fábry István, a kúria másodelnöke, üdvözölte Majláthot. Ezután a kúria körében működő bizottságok és fegyelmi bíróságok alakíttattak meg, a törvény értelmében sorshúzás útján. A büntető törvények módosításához. A bűntettek mindinkább tapasztalható nagymérvű elszaporodása arra indította Abaúj megye közönségét, hogy miután ezen sajnos körülmény