1921, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1921. 1-102. szám)

1921-01-13 / 2. szám

10 — 2. szám. azután fizethetik ki, ha a címzett a fizetési utalványon alkalmazott figyelmeztetéshez képest a kívánt ható­sági igazoló záradékot a fizetési utalványra rávezettette. Ehhez képest az ily fizetési utalványokat, ha az összegük a 4000 koronát nem is haladja meg, nem szabad háznál kifizetni, hanem a címzettnek csupán kézbe­síteni. Ennélfogva az ily fizetési utalványokért csak közvetítési díjat kell szedni, kifizetési díjat nem. A csekkfizetési utalványok közvetítési díja — jelenleg — 50 koronáig 20 fillér. Ezt az összeget meghaladó összegű fizetési utalványoknál 1000 ko­ronánként, vagy ennek töredéke után 1 korona. Ha a csekkfizetési utalványok összegét a címzett lakásán, tehát nem a postahivatalban fizetik ki, a fenti közvetítési díjakon felül még kifizetési díjat is kell szedni, még­pedig 50 koronáig 50 fillért, 1000 koronáig 1 koronát, 4000 koronáig pedig 2 koronát. Kifizetési díj azokért a csekkfizetési utalványok­ért is jár, amelyek összegének háznál való kifizetése megkíséreltetett, de bármily okból a címzettnek ház­nál kifizethető nem volt s a címzett ezek összegét a postahivatalban veszi át a közvetítési, illetve kifize­tési díjakat a csekkfizetési utalvány összegéből a ki­fizetés alkalmával kell levonni s postabélyegekben az utalvány hátlapján levóni s azokat a hely- és kelti betűző lenyomatával érvényteleníteni. A közvetítési, illetve kifizetési díjat minden csekk­fizetési utalvány után be kell szedni, tekintet­ nélkül­­ arra, hogy az utalványozás magánfél, hatóság vagy valamely katonai parancsnokság csekkszámlája terhére történt-e s csak a portamentes hatóságok, hivatalok, valamint a legénységi állományba tartozó katonai egyének (csendőrök) részére érkező fizetési utalvá­nyokért nem jár sem közvetítési, sem kifizetési díj. Megjegyzem, hogy csak a csekkfizetési utalványok esnek a fent jelzett közvetítési és kifizetési díjak alá, míg a csekkbefizetési lapok hátlapján csak abban az­ esetben kell bérmentesítési díj fejében — jelenleg 60 fillért — leróni frankojegyekben, ha a befizetési lapok hátoldalán díjköteles írásbeli közlemény van. A csekkbefizetési lapok után, bármily összegről is legyenek azok kiállítva, a jelzett bérmentesítési díjon felül egyéb postai díj nem jár. (A takaréküzleti fizetési utalványok a közvetítési és kifizetési díj alól mentesek.) A csekkfizetési utalványokat a m. kir. posta­takarékpénztár boríték nélkül továbbítja a kézbesítő postahivataloknak. Azok érvényesítésének feltétlen kelléke azonban, hogy a fizetési utalványok a felső jobb sarkukon a postatakarékpénztári postahivatal (,M. kir. postahivatal Budapest, Postatakarékpénztár.“) hely- és kerti betüzőjének lenyomatával el legyenek látva. A postahivatalhoz boríték nélkül beérkező csekk­­fizetési utalványokat, — ha az említett postahivatal hely- és helti betűzőjével ellátva nincsenek, — ki­fizetni nem szabad, hanem boríték alatt nem ajánlott levélben a postatakarékpénztárnak vissza kell küldeni. Ha a címzett kézbesítés előtt ismert helyre köl­tözött, a 4000 koronát meg nem haladó csekkfizetési utalvány és ellenőrzési szelvény a postautalványok módjára, de mindig boríték alatt az illetékes posta­­hivatalhoz utánküldendő, a 4000 koronánál nagyobb összegű ilyen fizetési utalványokat azonban, valamint a bármely más okból nem kézbesíthető utalványokat ellenőrzési szelvényestől jelentés kíséretében boríték alatt közönséges (nem ajánlott) levélben a kézbesítést gátló ok megjelölésével azonnal a postatakarékpénz­tárnak kell beküldeni. A csekkfizetési utalványok utánküldése egyébként általában ugyanolyan módon történik, mint a postautalványoké. (Az utánküldés okának, idejének és az új rendeltetési helynek az érkezési naplóban való előjegyzése a borítéknak a rovatolt anyaghoz hozzákötve való továbbítása stb.) A postatakarékpénztári fizetési utalványoknak boríték nélkül való továbbítására és utánküldésére nézve 1. az 1919. évi „P. és T. R. T.“ 35. számában a 9997. sz. és az 1920. évi „P. és T. R. T.“ 58. szá­mában a 17.610. sz. alatt közzétett rendeletet. A Budapest 70. számú postahivatal a csekkfizetési utalványokat a postatakarékpénztártól ellenőrzési szel­vény nélkül kapja, miért is ez a postahivatal, ha a címzett kézbesítési körzetén kívül helyezte át lakhelyét, utánküldés helyett a fizetési utalványt megfelelő (a kézbesíthetlenség okát jelző) megjegyzéssel a m. kir. postatakarékpénztárnak visszaküldi; a vidéki posta­­hivatalok ellenben, ha a címzett Budapestre költözött, a csekkfizetési utalványt az ellenőrzési szelvénnyel együtt a Budapest 70. számú postahivatalnak küldik meg. , Az­ elveszett csekkfizetési­ utalványok pótlására kiállított nyisódíatokat a m. kir. postatakarékpénztár külön figyelmeztető rendelettel adja ki és azokat, ha utánküldött csekkfizetési utalvány pótlása forog is fenn, az eredeti rendeltetési postahivatalra címezve juttatja el a tulajdonképeni kifizető postahivatalhoz. Az eredeti rendeltetési postahivatal előzetesen meggyőződik, hogy az elveszett csekkfizetési utalvány utólag nem került-e elő, vagy nem fizettetett-e ki s ennek megtörténte és feljegyzése után a másodlatot az előző pontban említett postatakarékpénztári külön figyelmeztető rendelettel együtt szintén közönséges levélben az új rendeltetési postahivatalnak küldi meg. A postahivatalok a csekkfizetési utalványok után járó díjak helyes beszedését és lerovását naponként gon­dosan vizsgálják felül s az esetleges hiányokat azon­nal pótolják. Budapest, 1920 december hó 31-én. ^ - V

Next