Posta-Közlöny, 1877. január-december (11. évfolyam, 1-50. szám)

1877-09-16 / 38. szám

38. szám. Budapest, 1877. szeptember 16. Tizenegyedik évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztői iroda és kiadó-hivatal Gránátos utcza 1. sz. 11. emelet, 11-dik ajtó. A lap szellemi részét illető k­özlemények a szerkesztő­séghez intézendők. ELSŐ MAGYAR POSTAI SZAKLAP, a magyar-, horvát- és szlavonországi postamesterek egyesületének és a magyar postahivatalbeliek segély- és gyámegyletének orgánuma. Felelős szerkesztő: JOANOVICH GYÖRGY. (Elöntetési ár: Egész évre 7 frt . Fél évre 3 „ 60 Negyed évre 1 „ 80 Egy szám 15 Jer. Kéziratok nem küldet­nek vissza. A megbízások, megrendelések Tiller Mór és testvére czíme alatt küldendők. Társszerkesztő: PAULAY J. ZS. A biztosítékokról. A „Deutsche Post“ legújabban a postahiva­talnokok biztosítékairól czikket közöl, mely tár­gyilagosan oly helyes, hogy annak egy részét re­­producálni el nem mulaszthatjuk. A nevezett lap első­sorban Németországot illetve, azon kérdést veti fel : „Mely hivatalnok nem állott már kétségbe esve és fejét csóválva azon kérdés előtt: Honnét vegye a biztosítékra szükséges 600 vagy 900 márkát ? Hány hivatalnok volt már lényegesen akadályoz­tatva előléptetésében azáltal, hogy azonnal elő nem teremthette a kívánt biztosítékot, mennyi közöttük esett vérszopók kezébe, és hány képességgel bíró fiatal ember annak idején mint segéd lépett be, mivel csak 100 tallérrel rendelkezvén, hiányozott neki a 300 tallér, hogy mint gyakornok beléphes­sen.“­ Habár ezen nyilatkozatok csak variátiókkal alkalmazhatók osztrák-magyar hivatalnokokra, úgy mégis tökéletesen érvényes nálunk az illető czikk to­vábbi tartalma. „Ezen tények ellenében,­ írja a „D. P.“ azon kérdés merül fel, mily értéke van a biztosítéknak ? Azon garanciát nyújtsanak az államnak, hogy a hivatalnok híven és becsülete­sen feleljen meg kötelezettségeinek. De tényleg úgy van-e ? A hivatalnokok jogosan visszautasíta­nak olyan feltevést, csak azért hű lenni, mivel az állam kezében van privát vagyonuk egy része, mely a minden órában kezükben lévő összegekhez semmi arányban nem áll. Eltekintve attól, hogy nem csak üzlet, hanem egyenesen becsületsértés­nek volna tekinthető a hivatalnokokra nézve, hű­ségüket pénzbiztosíték által akarni megvásárolni, de már magában azon tényben, anyagi eszközök által erkölcsi eredményeket kierőszakolni akarni, hibás elv rejlik. Azért hű és becsületes a hivatalnok mivel biztosítékot nyújtott? vagy tekintettel van­nak-e oly hivatalnokok, kik becstelen tettekre (sze­rencsére csak igen ritkán) magukat elragadtatják,­ azon 200 vagy 300 talléra, melyek az állam kezé­ben vannak, hogy ép annyi ezrekkel eltűnjenek ? Valóban nem! Míg tehát a biztosíték egy­részt nem oka a becsületességnek, másrészt nem képezi az óvszert becstelen szándékok és tettek ellen , az utóbbi csak akkor volna lehetséges, ha a hivatalnokra soha ma­gasabb összegek nem bízatnának mint a­mennyit biztosítéka ki tesz, mi azonban soha sem követ­kezhet be, és nem is fog bekövetkezni. Mily szigorú­ság van abban, hogy a gyakornok magasabb biz­tosíték nyújtásra köteleztetik mint a segéd, a titkár pedig magasabbra mint az assistens stb. mintha nem követeltetik a segédtől annyi becsületesség mint a gyakornoktól, vagy mintha szükséges volna az egyiket nagyobb hűségre kötelezni mint a má­sikat, és végre, mintha az egyikre csekélyebb ösz­­szegek bízatnának mint a másikra.“­­Azt is le­hetne állítani, miként úgy tetszik, hogy az állam oly mérvben mindinkább kevesebbet bízik hivatal­nokaiban, mennél magasabbra lépteti őket elő. Mi csak több oknál fogva merőben és határozottan nyilatkozhatunk a biztosítéki rendszer ellen, mely egyenesen vét az állam méltósága és teljhatalma ellen. Ha két magánember egymás közt köt üzletet, ak­kor van értelme, ha az egyik fél biztosítékot kíván, mivel nem áll hatalmában, a másiktól elégtételt követelni, ha ez szerződési kötelességeinek meg nem felelne; ellenben az állam bírja a teljhatalmat, biztosíthatja magát az illető személye iránt, törvény­széke elé idézheti, börtönbüntetésre elítélheti stb.­­- Mirevaló akkor a biztosíték ? Ha valami meg­fogható értelme volna, nem lenne az minden állam­hivatalnok által nyújtandó ? A biztosítékok úgy a postahivatalnokoknál, valamint a hírlapoknál, csak elvetendők, és ha mindamellett léteznek, úgy nem valamely észszerű jogforrásból, hanem csak a ha­talom tetszéséből eredtek. És mindazon viszonyok és állapotok roszak és megvetendők, melyeknek tétele iránt észbeli- vagy jogi-okok fel nem hoz­hatók, hanem csak a tudvalevő „Cor tel est notre plaisir.) Az Északamerikai Egyesült álla­mok posta történelme és — statis­­tikája.*) — Böszörményi Kálmántól. — Az európaiak világszerte telepitett gyarmatai közt egyedül az északamerikaiaknak jutott a sze­rencse, mindjárt a kezdetben úgy szervezhetni ma­gukat, hogy annak alapján erős nagy állammá fej­lődhessenek. Néhány évvel az új világ felfedezése után Cabot Sebestyén — az angol kormány meg­bízásából indulva — 1497-ben feltalálta a Davis szorostól Florida fokáig terjedő földet; de a tele­pítés még azután hosszú időn át is igen lassan ha­ladt előre, mert a sűrű erdők, a végtelen nádasok, az azokban tanyázó vadak, s maguk az egymás közt folytonos harczban élő ős­népek is vissza­rezzenték a telepedni szándékozókat. Csak 1607- ben telepe­dett meg az első állandó gyarmat. Virginia part­jain, hanem a gyarmatosoknak feleségeik nem lé­vén, egy londoni társaság 1618-ban 90 leányt kül­dött számukra, kik árverés útján adattak el a töb­bet ígérőknek. Később az angol államegyház által üldözött különféle vallásnak, mint szintén a politi­kai menekültek kerestek itt új hazát. Az Egyesült államok (United States of North Amerik) jelenleg, a legnagyobb eddig ismert köz­társaságnak mondható, melynek hossza kelet­nyu­­gati irányban 600 mértföld, északdéli irányban pedig 380 mértföldnyi széles kiterjedésű s egész területe 7.856,885 négyszög kilométer, 44.060,000 lakossal. Az egész állam két nagy hegyvonal által 3 nagy részre osztatik. A lakosok négy osztályba sorozhatók u. m. ,a­z ősindiánok, a bevándorlottak, a bevándorlottak ivadékai és a színesekre (néger mulat s mestizzek). Az Északamerikai egyesült államokban, neve­zetesen Boston és Neww-York között 1672-ben talál­juk a legelső postát. A vezérpostamester Sir Tomas Nael 1700-ban lett kinevezve. A Philadelphiai posta­hivatal 1683-ban a bostoni 1687-ben a New- Yorki 1692-ben lett felállítva, illetőleg életbe lép­tetve. A posta utak hossza mail routes. 1790-ben 1.875 angol mértföld *) Mutatvány Böszörményi Kálmán debreczeni posta tiszt sajtó alá rendezett .A világ minden államának posta­ügye czimü, igen érdekes és pártolásra méltó müvéből. Az egész mű ára 1 frt 60 kr. Megrendelhető a szerzőnél. Szerk. A leghoszabb posta járat volt a világon a he­­tenkint 2-szer közlekedő „Amerikai Overland­ Mail“ a Missisippi völgytől Californáig. Ezen posta össze­köttetés továbbítása 3 hétig tartott, a kocsik 4 fo­­gatúak, és minthogy élelmezési és egyébb czikkek­­keli elláttatás vált szükségessé, ezen járatok való­ságos Caraván kinézésűek voltak, és a síkságokon (Prairien) portyázó indus csapatok elleni megóvás tekintetéből katonai kísérettel is elláttattak. Az Egyesült államokban 1790. évben 75 postahivatal volt, az évi bevétel 53.000 tallér a kiadás 44.000 tallér volt, 1800. évben 903 postahivatal volt, az évi bevétel 893.126 tallér a kiadás 324.666 tallér volt, 1810. évben 2.300 postahivatal volt, az évi be­vétel 772.358 tallér a kiadás 694.357 tallér volt, 1820. évben 4.500 postahivatal volt, az évi bevétel 1.556,698 tallér a kiadás 1.625,296 tallér volt, 1830. évben 8.450 postahivatal volt, az évi bevétel 2.687 ezer 020 tallér a kiadás 2.742,753 tallér volt, 1840. évben 13,486 postahivatal volt, az évi bevétel 6 millió 360,929 tallér, a kiadás 6.605,655 tallér volt, 1850. évben 18,417 postahivatal volt, az évi bevétel 7.699,980 tallér a kiadás 7.298,134 tallér volt, 1860. évben 20,492 postahivatal volt, az évi bevétel 12.905,294 tallér a kiadás 20.824,681 tallér volt 1870. évben 28,492 postahivatal volt, az évi bevétel 27.681,108 tallér a kiadás 33.598,372 tallér volt, 1873. évben 33,224 postahivatal volt, az évi bevétel 32.195,437 tallér a kiadás 40.718,923 tallér volt. Az Egyesült államok főpostahivatala Was­hingtonban 4 osztályból áll; az első (the Appoint­ment office) a személyzeti és közigazgatási ügyek a második (the Contract office) a továbbítási és posta járati ügyek a harmadik (the Finance office) a pénz­ügyi számvétel és könyvvizsgálati ügy, a negyedik (the Inspections office) a továbbításügyi elenőrzés, a kezelés és forgalom megfigyelési és egyébb vizs­gálatügyi stb. tárgyakban. Az 1000 dolláron felüli fizetésű postameste­rek csupán az Unió (a köztársaság) elnöke által al­kalmaztatnak és elmozdíttatnak, a többi postames­tereket pedig a vezérpostamester nevezheti ki és csakis ő mozdíthatja el. Az új törvény értelmében művelt négerek is felvehetők postamesterekül. A postahivatalok nin­csenek egymásnak szolgálatilag alá­rendelve, a szá­madásokat mindnyájan Washingtonba küldik és onnan ellenőriztetnek is (leginkább utazó ügynökök által). A postamesterek javadalmazása, kisebb helye­ken a postai bevételek feléből és magán levezéseik díjmentességéből áll, az a 200 dollárt meg nem ha­ladja. Ezen postamesterek nagyobb részének a posta­gondozás csak mellékes foglalkozása és a postames­terséget (illetőleg a posta üzletet) leginkább azért kedvelik, mert az a fő üzlet (a kereskedelmi) részé­re vevőket szerez. Nagyobb városokban a javada­lom kisebb százalékból áll mint a kisebbekben. A­hol szükséges, ott a postamesterek a kor­mányzat részéről segédek (clerks) engedélyeztetnek, kik megfelelőleg díjaztatnak. A postaintézet nem tekintetik pénzügyi jöve­delmező forrásnak, mert az többnyire nem fedezi a kiadásokat, ez különben annak következménye, mivel a hírlapok rendkívül olcsón szállíttatnak, to­vábbá, hogy az Egyesült államok legfélreesőbb ré­szei is bírnak postákkal és a területéhez képest ke­vés lakossággal biró köztársaság számtalan posta összeköttetés és járatokat nagy áldozattal tart fenn. Az egyszerű levél dija 1845-ben 3000 angol mértföld távolságig 5, és azon felül 10 centi-re szá­ 1800 „ 20.817 „ 1810 „ 36.070 „ „ 1820 „ 72.492 „ 1830-ban 115.176 „ 1840-ben 155.739 „ 1850 „ 178.672 „ 1860 „ 240.594 „ „ 1870 „ 231.232 „ „ 1873 „ 256.210 „ „ volt.

Next