Posta-Közlöny, 1877. január-december (11. évfolyam, 1-50. szám)
1877-09-16 / 38. szám
38. szám. Budapest, 1877. szeptember 16. Tizenegyedik évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztői iroda és kiadó-hivatal Gránátos utcza 1. sz. 11. emelet, 11-dik ajtó. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez intézendők. ELSŐ MAGYAR POSTAI SZAKLAP, a magyar-, horvát- és szlavonországi postamesterek egyesületének és a magyar postahivatalbeliek segély- és gyámegyletének orgánuma. Felelős szerkesztő: JOANOVICH GYÖRGY. (Elöntetési ár: Egész évre 7 frt . Fél évre 3 „ 60 Negyed évre 1 „ 80 Egy szám 15 Jer. Kéziratok nem küldetnek vissza. A megbízások, megrendelések Tiller Mór és testvére czíme alatt küldendők. Társszerkesztő: PAULAY J. ZS. A biztosítékokról. A „Deutsche Post“ legújabban a postahivatalnokok biztosítékairól czikket közöl, mely tárgyilagosan oly helyes, hogy annak egy részét reproducálni el nem mulaszthatjuk. A nevezett lap elsősorban Németországot illetve, azon kérdést veti fel : „Mely hivatalnok nem állott már kétségbe esve és fejét csóválva azon kérdés előtt: Honnét vegye a biztosítékra szükséges 600 vagy 900 márkát ? Hány hivatalnok volt már lényegesen akadályoztatva előléptetésében azáltal, hogy azonnal elő nem teremthette a kívánt biztosítékot, mennyi közöttük esett vérszopók kezébe, és hány képességgel bíró fiatal ember annak idején mint segéd lépett be, mivel csak 100 tallérrel rendelkezvén, hiányozott neki a 300 tallér, hogy mint gyakornok beléphessen.“ Habár ezen nyilatkozatok csak variátiókkal alkalmazhatók osztrák-magyar hivatalnokokra, úgy mégis tökéletesen érvényes nálunk az illető czikk további tartalma. „Ezen tények ellenében, írja a „D. P.“ azon kérdés merül fel, mily értéke van a biztosítéknak ? Azon garanciát nyújtsanak az államnak, hogy a hivatalnok híven és becsületesen feleljen meg kötelezettségeinek. De tényleg úgy van-e ? A hivatalnokok jogosan visszautasítanak olyan feltevést, csak azért hű lenni, mivel az állam kezében van privát vagyonuk egy része, mely a minden órában kezükben lévő összegekhez semmi arányban nem áll. Eltekintve attól, hogy nem csak üzlet, hanem egyenesen becsületsértésnek volna tekinthető a hivatalnokokra nézve, hűségüket pénzbiztosíték által akarni megvásárolni, de már magában azon tényben, anyagi eszközök által erkölcsi eredményeket kierőszakolni akarni, hibás elv rejlik. Azért hű és becsületes a hivatalnok mivel biztosítékot nyújtott? vagy tekintettel vannak-e oly hivatalnokok, kik becstelen tettekre (szerencsére csak igen ritkán) magukat elragadtatják, azon 200 vagy 300 talléra, melyek az állam kezében vannak, hogy ép annyi ezrekkel eltűnjenek ? Valóban nem! Míg tehát a biztosíték egyrészt nem oka a becsületességnek, másrészt nem képezi az óvszert becstelen szándékok és tettek ellen , az utóbbi csak akkor volna lehetséges, ha a hivatalnokra soha magasabb összegek nem bízatnának mint amennyit biztosítéka ki tesz, mi azonban soha sem következhet be, és nem is fog bekövetkezni. Mily szigorúság van abban, hogy a gyakornok magasabb biztosíték nyújtásra köteleztetik mint a segéd, a titkár pedig magasabbra mint az assistens stb. mintha nem követeltetik a segédtől annyi becsületesség mint a gyakornoktól, vagy mintha szükséges volna az egyiket nagyobb hűségre kötelezni mint a másikat, és végre, mintha az egyikre csekélyebb öszszegek bízatnának mint a másikra.“Azt is lehetne állítani, miként úgy tetszik, hogy az állam oly mérvben mindinkább kevesebbet bízik hivatalnokaiban, mennél magasabbra lépteti őket elő. Mi csak több oknál fogva merőben és határozottan nyilatkozhatunk a biztosítéki rendszer ellen, mely egyenesen vét az állam méltósága és teljhatalma ellen. Ha két magánember egymás közt köt üzletet, akkor van értelme, ha az egyik fél biztosítékot kíván, mivel nem áll hatalmában, a másiktól elégtételt követelni, ha ez szerződési kötelességeinek meg nem felelne; ellenben az állam bírja a teljhatalmat, biztosíthatja magát az illető személye iránt, törvényszéke elé idézheti, börtönbüntetésre elítélheti stb.- Mirevaló akkor a biztosíték ? Ha valami megfogható értelme volna, nem lenne az minden államhivatalnok által nyújtandó ? A biztosítékok úgy a postahivatalnokoknál, valamint a hírlapoknál, csak elvetendők, és ha mindamellett léteznek, úgy nem valamely észszerű jogforrásból, hanem csak a hatalom tetszéséből eredtek. És mindazon viszonyok és állapotok roszak és megvetendők, melyeknek tétele iránt észbeli- vagy jogi-okok fel nem hozhatók, hanem csak a tudvalevő „Cor tel est notre plaisir.) Az Északamerikai Egyesült államok posta történelme és — statistikája.*) — Böszörményi Kálmántól. — Az európaiak világszerte telepitett gyarmatai közt egyedül az északamerikaiaknak jutott a szerencse, mindjárt a kezdetben úgy szervezhetni magukat, hogy annak alapján erős nagy állammá fejlődhessenek. Néhány évvel az új világ felfedezése után Cabot Sebestyén — az angol kormány megbízásából indulva — 1497-ben feltalálta a Davis szorostól Florida fokáig terjedő földet; de a telepítés még azután hosszú időn át is igen lassan haladt előre, mert a sűrű erdők, a végtelen nádasok, az azokban tanyázó vadak, s maguk az egymás közt folytonos harczban élő ősnépek is visszarezzenték a telepedni szándékozókat. Csak 1607- ben telepedett meg az első állandó gyarmat. Virginia partjain, hanem a gyarmatosoknak feleségeik nem lévén, egy londoni társaság 1618-ban 90 leányt küldött számukra, kik árverés útján adattak el a többet ígérőknek. Később az angol államegyház által üldözött különféle vallásnak, mint szintén a politikai menekültek kerestek itt új hazát. Az Egyesült államok (United States of North Amerik) jelenleg, a legnagyobb eddig ismert köztársaságnak mondható, melynek hossza keletnyugati irányban 600 mértföld, északdéli irányban pedig 380 mértföldnyi széles kiterjedésű s egész területe 7.856,885 négyszög kilométer, 44.060,000 lakossal. Az egész állam két nagy hegyvonal által 3 nagy részre osztatik. A lakosok négy osztályba sorozhatók u. m. ,az ősindiánok, a bevándorlottak, a bevándorlottak ivadékai és a színesekre (néger mulat s mestizzek). Az Északamerikai egyesült államokban, nevezetesen Boston és Neww-York között 1672-ben találjuk a legelső postát. A vezérpostamester Sir Tomas Nael 1700-ban lett kinevezve. A Philadelphiai postahivatal 1683-ban a bostoni 1687-ben a New- Yorki 1692-ben lett felállítva, illetőleg életbe léptetve. A posta utak hossza mail routes. 1790-ben 1.875 angol mértföld *) Mutatvány Böszörményi Kálmán debreczeni posta tiszt sajtó alá rendezett .A világ minden államának postaügye czimü, igen érdekes és pártolásra méltó müvéből. Az egész mű ára 1 frt 60 kr. Megrendelhető a szerzőnél. Szerk. A leghoszabb posta járat volt a világon a hetenkint 2-szer közlekedő „Amerikai Overland Mail“ a Missisippi völgytől Californáig. Ezen posta összeköttetés továbbítása 3 hétig tartott, a kocsik 4 fogatúak, és minthogy élelmezési és egyébb czikkekkeli elláttatás vált szükségessé, ezen járatok valóságos Caraván kinézésűek voltak, és a síkságokon (Prairien) portyázó indus csapatok elleni megóvás tekintetéből katonai kísérettel is elláttattak. Az Egyesült államokban 1790. évben 75 postahivatal volt, az évi bevétel 53.000 tallér a kiadás 44.000 tallér volt, 1800. évben 903 postahivatal volt, az évi bevétel 893.126 tallér a kiadás 324.666 tallér volt, 1810. évben 2.300 postahivatal volt, az évi bevétel 772.358 tallér a kiadás 694.357 tallér volt, 1820. évben 4.500 postahivatal volt, az évi bevétel 1.556,698 tallér a kiadás 1.625,296 tallér volt, 1830. évben 8.450 postahivatal volt, az évi bevétel 2.687 ezer 020 tallér a kiadás 2.742,753 tallér volt, 1840. évben 13,486 postahivatal volt, az évi bevétel 6 millió 360,929 tallér, a kiadás 6.605,655 tallér volt, 1850. évben 18,417 postahivatal volt, az évi bevétel 7.699,980 tallér a kiadás 7.298,134 tallér volt, 1860. évben 20,492 postahivatal volt, az évi bevétel 12.905,294 tallér a kiadás 20.824,681 tallér volt 1870. évben 28,492 postahivatal volt, az évi bevétel 27.681,108 tallér a kiadás 33.598,372 tallér volt, 1873. évben 33,224 postahivatal volt, az évi bevétel 32.195,437 tallér a kiadás 40.718,923 tallér volt. Az Egyesült államok főpostahivatala Washingtonban 4 osztályból áll; az első (the Appointment office) a személyzeti és közigazgatási ügyek a második (the Contract office) a továbbítási és posta járati ügyek a harmadik (the Finance office) a pénzügyi számvétel és könyvvizsgálati ügy, a negyedik (the Inspections office) a továbbításügyi elenőrzés, a kezelés és forgalom megfigyelési és egyébb vizsgálatügyi stb. tárgyakban. Az 1000 dolláron felüli fizetésű postamesterek csupán az Unió (a köztársaság) elnöke által alkalmaztatnak és elmozdíttatnak, a többi postamestereket pedig a vezérpostamester nevezheti ki és csakis ő mozdíthatja el. Az új törvény értelmében művelt négerek is felvehetők postamesterekül. A postahivatalok nincsenek egymásnak szolgálatilag alárendelve, a számadásokat mindnyájan Washingtonba küldik és onnan ellenőriztetnek is (leginkább utazó ügynökök által). A postamesterek javadalmazása, kisebb helyeken a postai bevételek feléből és magán levezéseik díjmentességéből áll, az a 200 dollárt meg nem haladja. Ezen postamesterek nagyobb részének a postagondozás csak mellékes foglalkozása és a postamesterséget (illetőleg a posta üzletet) leginkább azért kedvelik, mert az a fő üzlet (a kereskedelmi) részére vevőket szerez. Nagyobb városokban a javadalom kisebb százalékból áll mint a kisebbekben. Ahol szükséges, ott a postamesterek a kormányzat részéről segédek (clerks) engedélyeztetnek, kik megfelelőleg díjaztatnak. A postaintézet nem tekintetik pénzügyi jövedelmező forrásnak, mert az többnyire nem fedezi a kiadásokat, ez különben annak következménye, mivel a hírlapok rendkívül olcsón szállíttatnak, továbbá, hogy az Egyesült államok legfélreesőbb részei is bírnak postákkal és a területéhez képest kevés lakossággal biró köztársaság számtalan posta összeköttetés és járatokat nagy áldozattal tart fenn. Az egyszerű levél dija 1845-ben 3000 angol mértföld távolságig 5, és azon felül 10 centi-re szá 1800 „ 20.817 „ 1810 „ 36.070 „ „ 1820 „ 72.492 „ 1830-ban 115.176 „ 1840-ben 155.739 „ 1850 „ 178.672 „ 1860 „ 240.594 „ „ 1870 „ 231.232 „ „ 1873 „ 256.210 „ „ volt.