Postás Dolgozó, 1970 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
A BECSÜLETES MUNKA EREDMÉNYE (Folytatás az 1. oldalról.) Arra kell törekedni, hogy a becsületes, jó munkát, a postához való hűséget kellően vegyék figyelembe mindenütt, amikor az év végi részesedést, a béreket és a jutalmakat meghatározzák, hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1970-es postai tervek végrehajtásában jusson kifejezésre: a postás dolgozók támogatják pártunk, kormányunk célkitűzéseit, s ezt mindenekelőtt a szocialista munkaversenyben való részvétellel juttatják kifejezésre. Tizenháromezer postás dolgozó vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. Példájuk lelkesítsen minden postás dolgozót arra, hogy az egész lakosság nagyobb megelégedésére dolgozzon a Magyar Posta. Végül felhívta a figyelmet a Központi Vezetőség és a Posta vezérigazgatója által kibot Horn elvtárs részletes beszámolója azt igazolja, hogy a gazdasági vezetők számítanak szakszervezetünk segítségére. Egyre inkább részt kell csatott, a jubileumi felkészülést célzó felhívás nyomán fellendülő munkaversenyre, a feladatok maradéktalan végrehajtására. A két beszámoló feletti vitában elsőként Bánsági István (Kaposvár) szólalt fel. A munkaerő-vándorlásról szólt és sürgette a körzetmesterségek gépkocsival való ellátását. Kiss Ernő (Miskolc): az igazgatóság eredményeiről, problémáiról, a HAL.F.P létszámhiányáról beszélt. Lux Márta (Kiskunfélegyháza): az oktatást kell operatívabbá tenni. Gond az is, hogy a három évvel ezelőtt szülő anyák most térnek vissza munkahelyeikre a gyermeknevelési szabadságról. Sütő István (Buvíg): a munkakörülmények megjavításával, a helyi munkaszervezéssel meg lehet gátolni a munkaerő-vándorlást. Ezután Besenyei Miklós főtitkár szólalt fel bennünk a közügyek, a postai feladatok megoldásában, természetesen továbbra is szem előtt tartva a szakszervezeti, üzemi demokratizmust, mondotta felszólalásában. Majd rátért a szakszervezet sajátos feladataira: a tervek ismeretesek, tehát most már lehet munkálkodni a végrehajtásban A területi bizottságok, szakszervezeti tanácsok, szakszervezeti bizottságok határozzák meg a helyi feladatokat. Tagadhatatlan, akadnak napi sürgős tennivalók, s mi azon fáradozunk, hogy a közmegelégedés általánossá váljék a postán dolgozók körében. A Központi Vezetőségnek van javaslati joga, tehát a dolgokat rendezni lehet, legyenek azok akármilyen kényesek is, de a javaslatoknak legyen alapjuk, s azokat mindenekelőtt a dolgozók véleménye támassza alá. Egyetértek azzal, hogy a munkaerővándorlást elsősorban a munkakörülmények javításával lehet meggátolni, mert ha a dolgozók jól érzik magukat a postánál, megtalálják számításukat, akkor nem kívánkoznak máshová. Ezen túlmenően — mondotta a főtitkár — a bérrendezéseknél, jutalmazásoknál, elsősorban valóban azoknak adjunk többet, akik évek óta hűségesen kitartanak mellettünk. Bíró Bódis József titkár válaszolt a felszólalásokra, a Központi Vezetőség pedig elfogadta és jóváhagyta a két beszámolót. Végül a Központi Vezetőség elfogadta a szakszervezet vezető szerveinek I. félévi munkatervét. Lezajlott az év első jelentős központi vezetőségi ülése. Az elmúlt évi eredményeik — a meglevő problémák fedettére is — figyelemre méltóak, s ez megmutatkozik abban is, hogy jelentős összegeket fizetnek ki hamarosan nyereségrészesedés címén a postás dolgozóknak. Ismertek a tennivalók is. A tervek végrehajtása alapot ad arra, hogy megteremtsük az alapokat a postán dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítására. Érdekvédelem ez a javából! A szakszervezeti tisztségviselők,, a szervezett dolgozók közös erőfeszítésére számítunk mi is, ugyanúgy, mint az egész lakosság. A tennivalók fókuszában a minőség javítása dominál. Arról van szó, hogy mindenki a maga munkaterületén csak azt tegye, ami a feladata —, de azt aztán kifogástalanul! A jubileumi munkaverseny — amely hazánk negyed évszázados felszabadulásának tiszteletére indult — nagyon jó eszköz e célok eléréséhez. B. Gy. A postához való hűség megbecsülése 2 Ésszerűtlen taka Mindössze egy emeletet foglalnak el a Zuglói Postaszervek épületében. A kis üzem munkája mégis országos hatáskörű, ezért is szervezték 15 évvel ezelőtt műszerosztályból üzemmé, középfokú postaszervvé. A „születésnap” alkalmából kerestem fel Lakos Ferencet, a műszer üzem vezetőjét, Hegyesi István főmérnököt és Molnár Jánosnié szb-titkárt. A postai műszerpark értéke 1955—60-ig 3 és fél millió forint volt, 1965—70-ig pedig 110 millió forinttal emelkedett. Ezen túlmenően a műszerek beszerzése, hitelesítése, javítása, a selejtezés, a minőségi ellenőrzés — mind a hatáskörünkbe tartozik. A postai műszerekkel kapcsolatos újításokról is mi adunk szakvéleményt. — Az üzemünkben dolgozók — mindössze 44 ember — munkája rendkívül összetett és széles skálájú: a hangfrekvenciás gépektől a mikrohullámú műszerekig mindenhez érteniük kell. Mérnökeinknek, technikusainknak szinte minden egyes alkalommal egyedi, nem analóg munkát kell végezniök. Ez természetesen komoly felkészültséget igényel: dolgozóink 20 százaléka mérnök, 70 százaléka pedig érettségizett technikus, illetve szaktechnikus ... — Az itteni dolgozók átlagbére azért nyilván jóval magasabb, mint más üzemekben. — Sajnos a bérezésben eddig csak kevéssé vették figyelembe üzemünk különleges, optimális személy összetételét... 1970-ben — tudomásunk szerint —, új bérezési rendszer lép majd életbe, hiszen jelenleg még a mérnökök és a technikusok fizetésbeli differenciáltságát sem tudjuk biztosítani. Van azután még egy komoly problémánk. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta, egyes postaszervek gyakran ésszerűtlenül takarékoskodnak, nem küldik be hozzánk javításra a hibásan működő, vagy egyenesen használhatatlanná vált műszereiket, így egyrészt csökken a mérések színvonala, s vele együtt a szolgáltatásoké is, másrészt — hogy több millió forint értékű mérőműszereink kapacitását kihasználjuk —, más, nem postai vállalatoktól is el kell fogadnunk megbízást. — Nem lehet a postaszerveket kényszeríteni, hogy hibás műszereiket beküldjék önökhöz? — A Postavezérigazgatóság már felszólította üzemünket egy új mérésügyi tervezet kidolgozására, amely remélhetőleg javít a helyzeten. E probléma megoldása esetén azonban kb. 30 százalékkal kellene emelnünk az üzem létszámát — ez viszont a jelenlegi béralap mellett lehetetlen. Vagyis, amint látja, problémáink meglehetősen körbenforgók... — A különféle alkatrészek beszerzése is sok nehézséggel jár, s ebben is az előbb említett „takarékosság” a ludas: a vállalatok nem hajlandók tartalék-alkatrészeket készíteni... Egyes tőkés vállalatoktól gyakran könnyebben megkapjuk a tőlük vásárolt műszerekhez szükséges alkatrészeket, mint hazai üzemektől! A szövetkezetek jóval rugalmasabbak, ha tehetnék, szívesen elkészítenék a kért alkatrészeket — ők azonban csak teljes berendezéseket gyárthatnak... — Mit terveznek 1970-re? — Először is szolgáltatásainkat szeretnénk bővíteni; a közeljövőben csere-műszerparkot alakítunk ki, ha egy javítás hosszabb időt vesz igénybe, csereműszerrel biztosítjuk az ilető szerv munkájának folyamatosságát. — Szeretnénk bővíteni — az előbb felvázolt okok, illetve remények miatt — szakembergárdánkat. A postán a crossbar telefonközpontok és a koakisziális kábelhálózat, valamint a mikrohullámú összeköttetések és a színes tévé beindításával nagy arányú fejlődés várható. Ezzel a fejlődéssel nekünk is lépést kell tartanunk. — Hogyan segíti munkájukat a szakszervezet? — Egy ilyen sajátságos öszszetételű és „térfogatú” üzemben a szakszervezeti munka is sajátos. A vezetőség mindössze háromfős. Ily kis üzemben a szakszervezet inkább kulturális vagy az üzem kebelén belüli szociális kérdésekkel foglalkozik. — A szakszervezet a jubileumi munkaversenyt — az üzem sajátosságainak megfelelően — nem a csoportos, hanem az egyéni munka versenyeként szervezte meg. Az ellenőrzésre vagy javításra kapott műszerek bonyolultsági fokát 1—15 pontig jelöltük; a dolgozók elért pontszámuk alapján alacsonyabb vagy magasabb prémiumot kapnak. — A számos szakkör sport-, bélyeggyűjtő stb. munkáját is a szakszervezet irányítja. Csoportos színházlátogatásaink során, nagyobb gyárakhoz kell csatlakoznunk, hogy kedvezményt kaphassunk ... Kisüzem vagyunk... KAMOCSAY ILDIKÓ POSTÁS DOLGOZÓ ^POSTÁS fÓRUM^ A nyereségrészesedés új elvei A felhasználható részesedési alap két fő csoportra való bontása — pénzbeni és nem pénzbeni részek — lényegében nem változik. A felosztás feltételeit és az egyes részek arányát a Kollektív Szerződésben kell meghatározni. Ezt a ma is érvényben levő postai Kollektív Szerződésben 1969. évre összegszerűen már meghatároztuk. Ugyanígy kell eljárnunk 1970-ben is. A közvetlen anyagi ösztönzést szolgáló összegből kell kifizetni: a. a prémiumot, b. a jutalmat, c. a nyereségprémiumot és nyereségjutalmat, d. az év végi részesedést. A rendelet már új elemeket is tartalmaz. Most lehetővé válik hogy a részesedési alapból prémiumot, nyereségprémiumot és nyereségjutalmat fizessenek. A rendeletnek e része — az évközi jutalom kifizetését kivéve — új. Azoknak a dolgozóknak, csoportoknak, illetőleg kisebb egységeknek, akik a vállalati nyereség növeléséhez jelentősen hozzájárulnak, célszerű nyereségprémiumot, illetve nyereség jutalmat adni. Amennyiben ezt csoport, vagy kisebb egység kapja, a keretösszegnek a dolgozók közötti felosztása az egység vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az anyagi ösztönzésnek e módját elsősorban a hálózatépítő üzemeknél, a kábelüzemnél és olyan postaszervnél lehet alkalmazni, ahol a dolgozók egy-egy munkán hosszabb ideig dolgoznak. A forgalom területén osztályonként, szocialista brigádonként is érvényesíthető e forma. Ha a prémiumot, vagy jutalmat a részesedési alap terhére adják, azt a dolgozóval a kifizetéskor írásban kell közölni. Az év végi részesedés felosztásának szabályai. Az eddigiekkel szemben lényeges változás: az elosztás a jövőben nem kategóriák szerint történik. A postás dolgozókra vonatkozóan a Kollektív Szerződésben elsősorban az év végi részesedés bér- és időarányos bontásának százalékos arányát kell majd meghatározni. _ Az időarányos rész felosztásánál csak a postai munkaviszonyban eltöltött időt lehet beszámítani, kivéve az áthelyezettek esetét. Így a törzsgárda jobban előtérbe kerül azokkal szemben is, akiknél beszámították, vagy be fogják számítani a rangbérbe a postán kívüli munkaviszonyt. Az így megállapított összegen felül, figyelembe véve a kiemelkedő munkát és példamutató magatartást — az egység vezetője, az e célra biztosított keretből kiegészítést adhat. Az egészségre ártalmas munkakörök, nehéz fizikai munka, vagy egyéb, az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények például: több műszak, változó munkahely, éjszakai munka, ünnepnapokon végzett munka stb. esetén is év végi részesedés elosztásánál az eltöltött időt is fokozottabb mértékben lehet figyelembe venni. Mindeddig nem volt központilag szabályozva a más vállalathoz áthelyezett dolgozók év végi részesedésének kifizetése. Most ilyen esetben az év végi részesedés a vállalattól időarányosan jár. A Posta Kollektív Szerződésének módosító kiegészítő tervezetét a Postavezérigazgatóság a Postások Szakszervezete Elnökségével együtt időben elkészíti, és a tervezetet a dolgozók elé terjesztik megvitatásra. Horváth Kálmán NÖVELTÉK A SEGÉLYEKET A SZOT Elnöksége határozata alapján 1970. január 1-től növeltük a szakszervezeti intézményes segélyek (szülési, temetési) alsó határát. Az új rendelkezés szerint a temetési segély egy-tíz éves tagságig 300 forint, a tíz-húsz évi tagság után 400 forint, húsz éven felüli tagság esetén 500 forint. A szülési segély ezentúl egytől tíz évig terjedő tagság után 250, tíztől tizenöt éves tagság esetén 300, tizenöt éven felüli tagságnál 350 forint. A szakszervezeti bizottságok a segélykérő szociális helyzetét és egyéb körülményeit mérlegelve ez összeget tovább növelhetik. ki ELNÖKSÉG ÜLÉSEIRŐL 1969-ben az elnökség utoljára december 23-án tanácskozott, ahol is megjelent Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója is. Besenyei Miklós főtitkár tájékoztatta az elnökség tagjait, az előző ülés óta végzett munkáról és a jelentősebb szakszervezeti eseményekről, intézkedésekről. Kiemelten foglalkozott a Szaktanács plénumával, ahol is a nagyarányú országos munkaerő-vándorlás meggátlásáról tanácskoztak. Az elnökség elé terjesztették azt az intézkedési tervjavaslatot, amely a részesedési alap felosztásának módosításáról szóló kormányintézkedés postai sajátos végrehajtását tartalmazta. A bejelentések után Horn Dezső megköszönte az elnökség egész évi segítő és hatékony munkáját. A január 29-i ülésen a két ülés között végzett munkáról Fatalin János titkár adott tájékoztatót, majd a posta újítómozgalmának helyzetéről, az elmúlt évi eredményekről és az újítási szabályzat módosítása óta eltelt időszak tapasztalatairól szóló jelentést vitattak meg. Az elnökség megállapította: minimálisan csökkent a benyújtott és elfogadott újítások száma, de a népgazdaság, illetve a posta újításokból származó megtakarítása jelentős mértékben megnőtt. Tájékoztató jelentés készült a műszaki értelmiség, a kishivatali és a váltakozó munkahelyen dolgozók eszmei, politikai színvonalának, kulturális ellátottságának helyzetéről, majd sor került a szakszervezet 1970. évi költségvetésére vonatkozó javaslat tárgyalására. Az elnökség a jelentéseket, illetve a javaslatot elfogadta. A bejelentések során jóváhagyta a nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetésre javasoltakat és az ez évben kiutazó delegációk vezetőire vonatkozó javaslatot. (bds) Korszerűen - de nem rosszul! Örvendetes jelenség: a postaforgalom az utóbbi években sok új létesítménnyel gazdagodott. A múltból „örökölt” nagyhivatalok — elsősorban a fővárosban — ma még, túlzsúfoltak, a szociális és egészségügyi ellátottság sem mindenben megfelelő. Az újonnan épült Budapest 100, Balatonalmádi, Győr 2., Várpalota, Nyíregyháza 2. és Debrecen 2. hivatal — hogy csak néhányat említsünk — már jobban megfelelnek az igényeknek. — Jobb körülményeket, kellemesebb környezetet biztosítanai, de nem mindenben megfelelőt — válaszol egybehangzóan érdeklődésünkre dr. Palágyi István, a Vezérigazgatóság Üzemszervezési szakosztályának ügyosztályvezetője és Menoni József, a Postaszakosztály ügyosztályvezetője. — Korábban a központi cél elsősorban a postai igények kielégítése volt. Az emberi gép (berendezés) egymásra hatása, valamint a környezeti tényezők, mint például a világítás, a szín, a zaj, a hőmérséklet hatása az emberre az utóbbi időben kerültek csak reflektorfénybe. A hivatali munkahelyek funkcionális kapcsolata, a technológiai és az üzemszervezési követelmények érvényesítése ugyancsak napjainkban kerül mindinkább előtérbe. — A problémák zöme abból származik, hogy a postahivatalokat a hivatali kategóriába sorolják, holott a tevékenységet tekintve inkább üzemhez hasonlíthatók — kapcsolódik Menoni József. — Biztosításként elég arra hivatkozni, hogy a nagyobb postahivatalokban mázsákban mérik a mozgatandó súlyt, így nem mindegy, hogy az épület belső elrendezése, a feldolgozó technológiai vonal elhelyezkedése mennyiben felel meg a követelményeknek. S a követelmények alatt nemcsak a mait értjük. A postaépületek legalább 50 évre készülnek. Az előbbiekből kitűnik, hogy a postaházak tervezésénél, a kivitelezésnél alapvető követelmény, hogy az anyagmozgatás ne kézi erővel történjék, az ajtók, a közlekedési folyosók és — uram bocsá’ — a küszöbök kiképzésénél számoljanak ezzel. — Nem mindig számolnak! A Balatonalmádiban épült hivatalban például olyan keskeny ajtókat építettek be, hogy azokon nem fér át az anyagszállító kocsi — nem szólva a homlokzati vasrácsos ablakokról, amelyek nem szigetelnek, huzatot okoznak. A kézbesítőterem és a róvatolóhelyiség 3 —4 cm magas küszöbénél ugyancsak figyelmen kívül hagyták, hogy a munkahelyeken tetemes mennyiségű anyagot kell megmozgatni. A főpénztár a felvételi teremmel van kapcsolatban, különböző propaganda anyagokat a főpénztár üvegfalán helyeztek el. A következmény: sokan a főpénztárostól akarnak képeslapot vásárolni, zavarva ezzel a felelős munkát. A Budapest 100-as hivatalban ugyancsak a nyílászáró szerkezetekkel volt és van a legtöbb baj. A nagy üvegportál-szerkezet , mely nagyszerűen illeszkedik a városképbe, esztétikailag impozáns — nyáron olyan hőt fog fel, hogy bent meg lehet sülni. Az ablakok tisztíthatósága és a szellőztetés ugyancsak nehézkes. Néhol a bútorzat okoz problémát Számos esetben az alacsonyabb ember egyszerűen nem tud mit kezdeni lábaival, oly magasa szék, ugyanis az újvonalú, modern íróasztalok kiképzésénél és beszerzésénél elfelejtkeztek a méretekről. Másutt, például Hatvan 1. hivatalban az ugyancsak újonnan beszerzett asztal olyan gyenge lábakon áll, hogy minden egyes bélyegzésnél megremeg. A hivatal levélszekrényét — alulról — csak térdelve lehet kinyitni. Miért van ez így? „Az építész akarta, tervezte így” — mentegetőznek az illetékes igazgatóságok, hivatalok vezetői, s ezzel kimondva — kimondatlan menlevelet szándékszanak adni önmaguknak. — A tervezés szabadsága nem lehet öncélú. A szépre való törekvés nem ellenkezhet a szakmai és az ergonómiai követelményekkel. A forma, a városkép nem hanyagolható el, de elsődleges: az új létesítmény megfeleljen a célnak — mondja dr. Palágyi István. — A postaházak terveit, korábban a Vezérigazgatóság bírálta el. A kis- és középhivatalok terveinek jóváhagyása most az igazgatóságok hatáskörébe került. Arra kell törekedni, hogy a beruházásokkal foglalkozók állandóak legyenek — folytatja Menoni József. — Az új létesítmények terveit elbíráló szakbizottságokba általában bevonják a hivatalok vezetőit őket is szeretném biztatni: ne fogadják el az üzem jellegének nem megfelelő elképzeléseket, gondoljanak rá, hogy nekik és munkatársaiknak kell majd ott dolgozniuk ... Az észrevételeket, a tanácsokat érdemes megszívlelni. Az 1971-gyel kezdődő negyedik ötéves tervvel várhatóan új létesítményekkel gazdagodik a posta. Megkezdődik néhány budapesti nagyhivatal, és hat megye területén egy-egy nagyhivatal korszerűsítése, vagy új helyen történő felépítése. Nem mindegy, hogy a pénzt mire és hogyan használjuk fel. Az igazgatóságok, az illetékes hivatalok vezetőitől is függ, hogy a tervezők úgy „akarják” elkészíteni a terveket, ahogy azt mindannyian szeretnénk. Mocsári Károly