Postás Dolgozó, 1980 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

6 POSTÁS DOLGOZÓ Szociálpolitikai tárgyú felszólalások a választó Ezúttal a szociális kérdéseiket gaival, az üdültetés helyzete­érintő felvetésekre adunk rá- vel és lehetőségeivel, a segé­­lyszt. Foglalkozunk a munka- ,­­ körülményekkel, a munka- és kezessel, a nyugdíjasokkal és egyenruha-ellátás hiányossá­ a betegekkel való törődéssel. kérdése, amely a több mint 10 éve rendszeresített szolgálati egyenruhával kapcsolatban felmerült. A bevezetés idősza­kában széles felméréssel, a dolgozók véleményének figye­lembevételével alakították ki a szolgálati egyenruhát. Idő­közben az érintett dolgozók munkakörülményeiben lénye­ges változások következtek be. Megváltozott a dolgozók szem­lélete az öltözködési kultúrá­val kapcsolatban, igényeseb­bek lettek a külsőségekre is. A jelenlegi egyenruha minő­sége, formája ma már nem te­kinthető korszerűnek, ezért joggal kérik a dolgozók meg­változtatását. A posta és szak­­szervezetünk a korszerűsítés mellett foglalt állást, s meg­határozta a szükséges intézke­déseket. Az új egyenruha kialakítá­sánál figyelembe kellett ven­ni, hogy jobb minőségével és megjelenési formájával kel­lően reprezentálja a Magyar Postát, megfeleljen rendelte­tésének és nem utolsósorban elnyerje a dolgozók tetszését is. Az OKISZ-labor által ter­vezett mintadarabok elkészül­tek, vezetői jóváhagyás után a próbaviselés is megkezdődhet. Ezt jó tapasztalatok esetén fokozatos bevezetése követné, előreláthatólag 1982—83-ban. A távirat-kézbesítők forma­ruhával való ellátása régi gon­dot old meg. Azt kívánták, hogy a motoros és kerékpáros távirat-kézbesítők jó mozgás­­lehetőséget nyújtó, farmer anyagból készült öltönyt kap­janak. A mintadarabok szin­tén elkészültek, az új egyen­ruha fokozatosan bevezethető. További indokolt észrevétel tárgyát képezi a szolgálati egyenruhák méretezése. Je­lenleg 22-féle méretben ké­szülnek, ezek azonban a postás dolgozók nagy részének nem felelnek meg. Sokszor a dol­gozók saját pénzükből kény­telenek átalakíttatni az öltö­nyöket. Ezért a kereskedelem­ben használatos mérettáblázat alkalmazását szorgalmazzuk, ez mintegy háromszoros vá­lasztási lehetőséget nyújt az érintetteknek. Az egyenruhagondok közé tartozik még az is, hogy az érintett postás dolgozók több esetben nem kapják meg ha­táridőre az időjárásnak meg­felelő ruházatot. Ezen a jövő­ben változtatni kell, még ak­kor is, ha tudjuk, hogy a pon­tos szállítás csak részben a postán múlik. Jelenleg is ko­moly gondok vannak az idei téli egyenruhák szállításával. Anyaghiány miatt a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet a vál­lalt szeptemberi szállítás he­lyett a megrendelt ruhákat részben az év végén, részben csak januárban tudja szállí­tani. Az új egyenruhák mind­emellett korszerű anyagokból készülnek, reméljük, haszná­latbavételükkel megszűnnek az eddigi gondok. Az átdolgo­zott és újból kiadott egyenru­ha-szabályzat hatályba lépése pedig — megítélésünk szerint — a ma még érezhető szállítá­si nehézségeket is megszün­teti. A taggyűléseken gyásztól árintézkedések követ­keztében emelkedtek az üdül­tetés költségei is. Az idei térí­tési díjak megállapításánál csak az élelmezési nyers­anyagnorma emelkedését vet­ték számításba. Figyelembe kellett azonban venni az ener­giaárak emelkedését is, ezért a SZOT elnöksége a térítési díjakat újból emelte. Mind­emellett a felemelt térítési dí­jak az üdültetés teljes költsé­gének mindössze 30 százalé­kát teszik ki. A jövő évi térí­tési díjak: az I. kategóriába sorolt üdülőkben 14 napra 840, a II. kategóriában 630, a III. kategóriában 476 forint. A ba­latoni üdülőkbe szóló beutalók térítési díjai elő- és utóidény­ben (szeptember 5-e és június 5-e között) nem emelkednek. A családos üdültetésben részt vevő, 15. életévét még be nem töltött gyermek után 14 napra 392, a nyári csoportos gyermeküdültetésben rész­t ve­vő gyermekek után pedig 308 forintot kell téríteni. A munkaviszonyban nem álló házastárs, valamint a 15. életévét betöltött, gyermek be­utalásához szükséges kiegészí­tő szelvények ára 150, 300, il­letve 112 forintra módosul. A SZOT-üdülőszanatóriumi be­utalójegyek ára 476 forint. A vállalati felnőtt- és gyermek­kiegészítők térítési díja a SZOT-beutalójegyekéhez fog igazodni. A szakszervezeti szerveknek a térítési díjak változása miatt is különös gondot kell fordítaniuk az ala­csony jövedelmű munkások, nagycsaládosok és nyugdíja­sok üdültetési kedvezményé­re. Fejlesztés Az üdülői férőhelyek szá­mának növelésére az elmúlt időszakban csak korlátozott mértékben volt lehetőség. Az V. ötéves tervben központilag kezelt üdülő csak egy épült, Siófokon, 54 alapférőhellyel. Ez év júliusában adták át. A postaszervek — lehetősé­geik szerint — kibővítették, korszerűsítették saját üzemel­tetésű üdülőiket, például Zsó­­rifürdőn, Zánkán, Galyatetőn. A tervidőszakban több léte­sítmény építése kezdődött el, különös tekintettel a gyógy­üdülőkre és a családos­ üdü­lőkre, mivel leginkább ezeket igénylik a dolgozók. A SZOT- tal közösen épülő hévízi gyógyüdülő újabb 100 férőhe­lyes épülete 1981 végén, a bog­­lárlellei 400 férőhelyes csalá­dos üdülő pedig 1983-ban fo­gadja első vendégeit. (Itt a postát a férőhelyek 50 száza­léka illeti meg.) A postás üdü­lők fejlesztése során 1982-re készül el a balatonfenyvesi üdülő bővítésének II. üteme, de ez elsősorban az új kony­haüzem, étterem és a közössé­gi helyiségek építését tartal­mazza. Ugyancsak ekkor ké­szül el a balatonarácsi 50 üdü­­lőszo­ba is. Az elmúlt években sikerült lényegesen előbbre lépni a gyermeküdültetés fejlesztésé­ben. A balatonszabadi üdülő korszerűsítése mellett szerző­dés alapján Vasváron és Fo­nyódon is teremtettünk üdülé­si lehetőséget postás szülők gyermekei részére, így mint­egy 1300 gyermek üdülhetett évente saját szervezésű üdül­tetés keretében, nyugodt kö­rülmények között, szakképzett pedagógusok felügyelete alatt; ez majdnem kétszerese az 1975. évinek. A beutalójegyek elosztása A SZOT-beutalójegyeket ez év végéig csak a budapesti postás dolgozók szakszervezeti taglétszáma alapján kaptuk, így ebből a keretből csak a budapesti postaszervek része­sültek. A vidéki postaszervek az szmt-k révén kaptak SZOT-beutalókat. A SZOT el­nökségének június 30-i hatá­rozata alapján 1981-től a szak­mai szakszervezetek kapják meg a beutalójegyeket, és ők osztják szét országosan. Meg­ítélésünk szerint ez az elosztá­si rendszer sokkal kedvezőbb. Több észrevétel hangzott el a beutalójegyeknek az alap­­szervek közötti elosztásával és összetételével kapcsolatban, ezért ezzel a kérdéssel külön foglalkozunk. A beutalójegyeket elsősor­ban a szervezett dolgozók ará­nyának megfelelően, az előző évi taglétszám alapján osztjuk el a szakszervezeti szervek kö­zött. Az arányok kialakítása­kor, megállapításakor figye­lembe vesszük az egyes posta­szervek sajátosságait, a foglal­koztatás szerinti megosztást, az egészségre ártalmas mun­kaköröket, valamint azt, hogy mely postaszerveknek van üzemi üdülőjük, illetve hogy kik vettek részt SZOT-koope­­rációban, és ebből kifolyólag hány férőhellyel rendelkeznek. A szakszervezeti szervek kö­zötti elosztást az elnökség hagyja jóvá. A SZOT-beutalókat minden év decemberének elején, a vállalati jegyeket pedig április elején bocsátjuk a középszer­vek és az elnökségi alapszer­vek rendelkezésére. Tény vi­szont az, hogy egyes közép­szervek a beutalókat késve osztják el az alapszervek kö­zött. Ebből adódik az, hogy a beutalójegyek kiadására az alapszerveknél rövid idő ma­rad. Ezen a gyakorlaton vál­toztatni kell, ezért fokozni fogjuk a központi ellenőrzést. A tagság részéről indokolt bírálat tárgyát képezi az is, hogy az üdültetésben, részesü­lő személyek kiválasztásánál nem mindig érvényesül a bi­zalmiak egyetértési joga, a beutalások nyilvánossága, és az, hogy az üdülés a jól vég­zett munka jutalma. Az üdül­tetés politikai jellegét a jövő­ben erősíteni kell. Jobban ér­vényt kell szerezni a demok­ratizmusnak, az igazságos el­osztásnak, hogy a lehetőségek határain belül valóban az ar­ra legérdemesebb dolgozók ré­szesüljenek kedvezményes üdültetésben. Munkakörülmények A munkakörülményekre a dolgozók számos észrevé­telt tettek, felhívták a fi­gyelmet a korszerűtlen, zsúfolt munkahelyekre, in­dítványozták a rossz álla­potú kishivatalok és kör­zetmesterségek felszámo­lását. A dolgozók észrevételei in­dokoltak. A felmérések szerint jelenleg még mintegy 600 olyan postaépület van, ame­lyekben a munkakörülmények igen erősen kifogásolhatók. Ebből több mint 20 postaház életveszélyes állapotú. Ezen felül körülbelül 800 zsúfolt, korszerűtlen, rossz munkakö­rülményeket nyújtó postaépü­let van. Szakszervezetünk és a posta vezetése is jól ismeri ezeket a gondokat és az ebből adódó nehézségeket. Sajnos, a hely­zet javítására erőteljesebb fej­lesztés csak mintegy 10 éve indult meg. A felszabadulás után a postahivatalok és mű­szaki épületek nagyon rossz állapotban voltak. A körzet­mesterségek létrehozásával csak tovább romlott a rend­kívül kedvezőtlen körülmé­nyek között dolgozók száma, mivel már az amúgy is zsúfolt épületekben helyezték el dol­gozóikat. A legtöbb helyen hiányoztak a legalapvetőbb szociális és egészségügyi felté­telek is. Hosszú évekig, mond­hatni évtizedekig nem tudott a posta annyi pénzügyi fedeze­tet teremteni, hogy a korsze­rűtlen épületeket gyorsabb ütemben felszámolja, enyhít­se a zsúfoltságot és ezáltal ja­vítsa a munkakörülményeket. Számottevő javulás csak a IV. ötéves tervben követke­zett be, amikor is 181 posta­épület épült meg, ebből 135 kis, 30 közepes és 7 nagy pos­taház. Hogy csak a nagyob­bakból egy néhányat említ­sünk: Miskolc 10, Mezőkövesd 1, Nyíregyháza 2, Fonyód. A posta igen nagy erőfeszí­téseket tett, hogy az V. ötéves tervben folytassa a hivatalok és műszaki épületek rekonst­rukcióját. A tervidőszakban eddig 251 postaház épült meg, ebből 182 kisebb, 53 közepes és 16 nagyobb létesítmény. A na­gyobbak közül például ki­emeljük a debreceni, a győri műszaki épületet, a Járműte­lep munkacsarnokát és új szo­ciális, egészségügyi épületét. Mindezeket azért mondjuk el, hogy érzékeltessük az ered­ményeket. Meg kell azonban mondani azt is, hogy a több évtizedes elmaradást még az erőteljesebb fejlesztés mellett sem lehetett behozni. Szakszervezetünk a kong­resszusra készülve, a határo­zattervezetében megfogalmaz­ta a következő tervidőszakban a postás dolgozók élet- és mnkakörülményeinek javítá­sára elvégzendő feladatokat. Ezek összhangban vannak a posta VI. ötéves tervének kon­cepciójával és az elnökségnek ehhez fűzött, a szociális ellá­tás fejlesztésének fő feladatait és tartalmazó állásfoglalásá­val. A rendelkezésre álló fejlesz­tési forrásokat elsősorban a balesetveszélyek és ártalmas környezeti tényezők csökken­tésére, illetőleg megszünteté­sére kell irányítani. A közvet­len veszélyeztetettség meg­szüntetése igen sürgős intéz­kedéseket igényel, ezért fele­lősségünk tudatában kimond­juk a kongresszuson, hogy fel kell számolni az életveszélyes postaépületeket. Az ezek ki­váltásához szükséges pénzügyi fedezetet mindenképpen elő kell teremteni. Folyamatosan munkálkodunk azon is, hogy a mostoha körülmények között foglalkoztatott forgalmi dol­gozók és a műszaki végrehaj­tó szolgálat (­körzetmestersé­gek, szállítási üzemek) dolgo­zói jobb körülmények között végezhessék feladataikat. Szakszervezetünk részéről azt is szóvá tesszük és kifo­gásoljuk, hogy például egyes budapesti nagyhivataloknál rendkívüli módon elhúzódnak a rekonstrukciós munkálatok, ezáltal még az eddigieknél is rosszabb munkakörülménye­ket kell a dolgozóknak elvisel­niük. Az a célunk, hogy a terve­zett intézkedések tételesen fo­galmazódjanak meg a VI. öt­éves szociális tervekben, s végrehajtásuk kimutatható és számon kérhető legyen. Vilá­gosan látni szeretnénk, hogy a tett intézkedések hatására mi­lyen mértékben javultak az érintett dolgozók munkakö­rülményei, mennyire fejlődött szociális helyzetük. Munka- és egyenruha-ellátás Évek óta visszatérő gond a munka- és egyenruhák rossz minősége, a méretek megbízhatatlansága és a szállítási késedelmek. A dolgozók mielőbbi megol­dást várnak. Munkaruha A munka- és egyenruha-el­látás olyan gond, amelynek megoldásában az elmúlt idő­szakban, bizony, nem tudott a posta jelentősen előbbre lép­ni. Igaz, az egyes postaszer­vek közötti indokolatlan és méltánytalan különbségek megszüntetésére — a dolgozók jogos észrevételeinek és kifo­gásainak alapján — országo­san egységesítették a munka­ruha-ellátást, így azt ma már a posta kollektív szerződése tartalmazza. Ez a szabályozás azonban a munkaruha minő­ségében nem hozott lényeges változást. A gyakorlat igazol­ta, hogy a postás dolgozók munkaruha-ellátásának köz­ponti, egységes szabályozása — bár az átállás sem volt zök­kenőmentes — helyes volt, a többségnek kedvezett. A kol­lektív szerződés módosításai során az indokolt igények alapján bővült a jogosultsági kör, és egyes ruhadaraboknál csökkent a kihordási idő. A minőségi hibák és beszer­zési nehézségek azonban vál­tozatlanul fennállnak, ezeket a postás dolgozók méltán és egyre türelmetlenebbül teszik szóvá. Szakszervezetünk a posta vezetőitől egyre sürge­ti a hathatós intézkedéseket, de a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sokszor a postán kívül álló okok miatt nem tudnak a minőségen vál­toztatni. Akadálya ennek a választékhiány, a beszerzés nehézsége, valamint az, hogy a gyárak sem érdekeltek a jobb minőségű ruhák előállí­tásában. Rossz az anyagok mérettartása, az elfogadható 2,5 százalék helyett 10—16 szá­zaléknyit is zsugorodnak. Mindemellett a postaszervek sem maradhatnak tétlenek, a helyi szakszervezeti bizottsá­gokkal együttműködve keres­niük kell jobb megoldást a dolgozókat jogosan megillető munkaruhák beszerzésére, hi­szen erre a kollektív szerző­dés lehetőséget ad. Egyenruha Melyek a gondok az egyen­ruha-ellátás terén? Elsősorban a korszerűség Üdültetés Az üdültetés — különösen a főidényre szóló csalá­dos és gyógyüdültetés — szűkös lehetőségei majd­nem minden választási taggyűlésen, küldöttérte­kezleten felmerültek. Szó­vá tették a dolgozók azt is, hogy későn érkeznek az alapszervezetekhez a be­utalójegyek, ilyenkor azok felhasználása nehézséget okoz. Lehetőségek Valóban, kicsi a főidényre szóló családos és gyógyüdül­tetés lehetősége. A választási gyűléseken elhangzott hozzá­szólások is rámutatnak arra, hogy az üdültetés, főleg pedig a családos beutalók iránti igények megnövekedtek. Évek óta gondunk, hogy a megnö­vekedett igényeket csak rész­ben tudjuk kielégíteni. Milyen lehetőségekkel is rendelkezünk jelenleg? A SZOT­, a vállalati és az üzemi üdülőkben évente több mint 12 ezer postás dolgozó, illetve családtag üdülhet. Szakszervezetünk a taglét­szám arányában részesül a SZOT beutalójegyeiből. Éven­ként mintegy 6300 belföldre szóló beutalójegyet kapunk, együtt felnőttek és családosok részére. Ennek körülbelül 12 százaléka szól főidényre, és 350 körül van a családos be­utalójegyek száma. A postás üdülőkbe évente központilag 2600 beutalójegyet adunk ki. Ezeknél már lénye­gesen nagyobb a főidény ará­nya, mivel a posta csak nyá­ron, illetőleg késő tavasztól kora őszig üzemelteti balaton­­fenyvesi, balatonalmádi és siófoki családos üdülőjét. A vállalati üdülőkbe évente átlag mintegy 300 családot le­het beutalni. A 2 ágyas szo­bákban (Balatonfenyvesen és Siófokon) — amennyiben ezt a családok előzetesen igénylik — egy gyermek számára pót­ágyat állítanak be, így továb­bi 90—100 család vehet részt az üdültetésben. A családos beutalóval általában 1—2—3 gyerekes családok üdülnek, de az idén előfordult, hogy 5—6, sőt egy 8 gyerekes család szá­mára is lehetővé tettük a be­utalást, természetesen a há­zaspárok terhére, több szobát lefoglalva. A nagycsaládosok üdültetése azonban még nem válhat általánossá, mivel en­nek még nincsenek meg a fel­­­tételei. A rendelkezésünkre álló mintegy 650 családos beutaló­­jegy — az alapszervek számát figyelembe véve — azt jelenti, hogy egy-egy szakszervezeti szervre nem több, mint átlag évi két beutalójegy jut. Az alapszervek taglétszáma azon­ban különböző, van 1800 és van 20—30 fős is, így elkép­zelhető, hogy egy kisebb lét­számú szakszervezeti szerv csak két-három évenként kap családos beutalót. A nagyobb postaszervek többségének is van kisebb-na­­gyobb üzemi üdülője vagy bérleménye, amelyekben csa­ládtagokkal együtt évente mintegy háromezren tölthetik szabadságukat. Az a gond, hogy az étkezés feltételei nin­csenek meg mindenütt, és kulturáltságban, felszereltség­ben többségük elmarad az igényektől. Ezen a jövőben változtatni kell. A gondtalan pihenés kellékeit ezekben a kisebb üdülőkben is fokozato­san meg kell teremteni. Gyógyüdültetés Igen sokan felvetették, hogy a dolgozók között nagyon ke­resettek a meleg vizes gyógy­üdülőkbe szóló beutalójegyek. Ezeket elsősorban a fizikai dolgozók — kábelszerelők, csomagraskodók, kézbesítők — és a nyugdíjasok igénylik. Annak ellenére, hogy Hévízen, Hajdúszoboszlón és Harkány­­fürdőn évente több mint 2000, az egyéb SZOT-üdülőkben pe­dig 2500 dolgozó gyógyüdülé­­séről gondoskodnak, mégsem tudják kielégíteni az igénye­ket. Térítési díjak A beutalójegyek térítési dí­jaival kapcsolatban felmerült kérdésekre az alábbi tájékoz­tatást adjuk: az elmúlt évi fo­ Segélyezés, a nyugdíjasokkal való törődés A tagság azt igényli, hogy a nyugdíjasokkal és a be­teg dolgozókkal többet és rendszeresebben foglal­kozzanak az alapszerve­tek. Az észrevételeknek helyt adunk. A választások során is tapasztaltuk, hogy egyes alap­szerveknél a nyugdíjasokkal és a munkahelyüktől tartósan távol levő betegekkel nem tö­rődnek kielégítő módon. Pe­dig a szakszervezeti mozga­lomnak ebben a tevékenysé­gében nagy hagyományai van­nak. Ezúton is felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy az alap­szervezetek vizsgálják felül ez irányú érdekvédelmi munká­jukat, és javítsák a színvona­lát. Rendszeresen és folyamato­san ellenőrizzék a nyugdíjazá­sok előkészítését, a nyugdíjas­találkozók megrendezését, a beteglátogatást és figyeljenek jobban a rászorulók anyagi támogatására, segélyezésére! A bizalmiak legyenek ennek kezdeményezői, a társadalom­­biztosítási tanácsok, szb-k pe­dig szervezzék, irányítsák az aktívahálózat ez irányú mun­káját! Németh Istvánné Kiss László Simon Attila Cser István

Next