Postás Dolgozó, 1987 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1987. JANUÁR ÁRA: 2 FORINT Minden postás munkájára szükség van a VII. ötéves terv teljesítéséhez A központi vezetőség 1986. decemberi ülésén megtárgyalta az emelt szintű VII. ötéves tervet, az 1986. évi terv várható teljesítését, valamint az 1987. évi feladatokat. Ezúttal a VII. ötéves terv módosításáról adunk tájékoztatást, az éves tervet a következő számunkban ismertetjük. A Magyar Posta VII. ötéves tervét — mint ismeretes — 1986 júniusában fogadták el. Azóta a távbeszélő-szolgálat fejlesztésére újabb hitelfelvételi lehetőségek teremtődtek. Öszszesen 6,8 milliárd forinttal nőtt e területen a fejlesztési forrás, így a posta egészére 51,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek egyharmada vállalati döntéskörű, kétharmada célcsoportos. Az ágazatok közötti megoszlás: távközlés 78,1, műsorszórás 5,2, postaszolgálat 9,4, üzemfejlesztés 5,0, szoc.-kultura 2,3 százalék. A növekménnyel a távközlés aránya nőtt, s nem változott a többi ágazat részére az eredeti ötéves tervben elhatározott fejlesztési forrás nagysága. A távbeszélő-szolgálatnál az emelt szintű terv 400—420 ezer kapacitás létesítését tartalmazza, ami mintegy 60 ezerrel több a jóváhagyott tervnél. Várhatóan 200—210 ezer új állomást lehet bekapcsolni, hiszen a többi rekonstrukció, illetve pótlás. Az új telefonok 90 százaléka lakásállomás lesz. A fejlesztés módosulása természetesen jelentős mértékben befolyásolja a terv egészét, a többi tervfejezetet. Különösen két témát kell kiemelni: — a gazdasági feltételek alakulását, — illetve a munkaerőhelyzetet. Az emelt szintű tervben a források 22,5 százaléka visszterhes, tehát kamatostól vissza kell fizetni, ami önmagában jelentős költségtöbblet. A program hatásaként ezen felül is növekednek a költségek. Elsősorban az anyagköltség, a szükséges létszámnövekedés hatásaként a bérköltség és járulékai, az állóeszközök növekedésével összhangban az értékcsökkenési leírás. Ugyanakkor az állomásszaporulat forgalomnövelő hatása csak a későbbi években várható, így az eredeti tervhez képest kevesebb lesz a posta nyeresége. Ez nem érinti a dolgozói kifizetéseket, csak a vállalatnál képződő fejlesztési forrásokat csökkenti. Mindenesetre figyelmet érdemel, hogy a növekvő ráfordításokkal szemben relatíve csökkenő bevétel áll. Hitelből a jövőben csak akkor szabad beruházni, ha az üzemeltetési költségeken felül az amortizációt és a hitelkamatot is figyelembe véve annyi nyereség képződik, amennyi az adózás után legalább a hitelezett tőkét fedezi. több ezer új dolgozóra van szükség Az eredeti, a júniusi terv is több mint 4000-es létszámbővüléssel számolt. A terven felüli többletfeladatok létszámigénye további 600. A jelenlegi munkaerőpiaci lehetőségek mellett ekkora létszám felvétele önmagában is komoly gond. De még inkább az, ha a szakmai igény szerinti összetételt is figyelembe vesszük. A 600 fős többletigény zöme tervező-beruházó, hálózatépítő (kábelszerelő), berendezés-fenntartó. Ezek közismerten ma is hiányszakmák. Ugyanakkor a technikai rendszerváltás, a digitális technika térhódítása növeli a magasan képzett szakemberek iránti igényt, ami a meglévő létszámon belül is struktúraváltással jár. A novemberi határozat szellemében A központi vezetőség ülésén a terv módosítását Doros Béla elnökhelyettes terjesztette elő, szakszervezeti véleményt, kiegészítőt Gricserné Heszky Enikő főtitkár mondott, aki bevezetőjében hangoztatta, hogy a kiemelt postai programot, egész gondolkodásunkat és cselekvésünket át kell hatnia az MSZMP KB novemberi határozatának, illetve az ezt követő SZOT-határozatnak. Kötelességünk, hogy a gazdasági munka javítására hozott határozatokat, a kijelölt feladatokat lefordítsuk és alkalmazzuk a postai és ezen belül a szakszervezeti munkánkra. Az emelt szintű ötéves tervvel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy kongresszusunk határozata igényelte a hírközlés gyorsabb ütemű fejlesztését, ehhez a szükséges forrás biztosítását, valamint a technikai rendszerváltást. Mára — mint a terv is bizonyítja — valósággá vált az igény. Megteremtődtek egy, az akkor elképzeltnél is gyorsabb fejlesztés lehetőségei, és megalapozott reményünk lehet az elektronikus rendszer alkalmazására. Egy cél lebeghet előttünk, postások előtt, a kitűzött és az ország közvéleménye előtt felvállalt feladatok maradéktalan teljesítése. A tervben meghatározott feladatok teljesítéséhez akár a külső, akár a belső feltételek nincsenek meg mindenütt és egységesen, ugyanakkor a végrehajtáshoz rendelkezésre álló idő rövid. Ezért a posta egész területén egységes és folyamatos együttgondolkodásra és cselekvésre, dinamizmusra, kezdeményezésre, vállalkozásra és minden alkotni akaró és tudó postás együttes munkájára van szükség. Fel kell számolni mindenféle presztízsszemléletet, gyorsan el kell hárítani a munkát esetenként lassító vagy gátló akadályokat. Ezért fokozottabb összhangot kell teremteni a postaszintű, illetve a postaszervi elképzelések, érdekek között. A központi elképzelések kialakításánál jobban figyelembe kell venni a területek felvetéseit, jelzéseit, az élet realitásait, ugyanakkor a belső szabályozásnak hatékonyabban érvényre kell juttatnia az összpostai érdekeket, jobban ösztönöznie kell a postaszervek belső tartalékainak feltárására. A szervezetkorszerűsítésnek egyik meghatározó eleme volt a középfokú postaszervek önállóságának, jog- és döntési hatáskörének növelése, a felelősség egyidejű kiterjesztésével. Ma még mindig sok az egyedi és kellően össze nem hangolt központi intézkedés, még mindig jellemző a döntések egy vagy több lépcsővel való felcsúszása; gyakran nem ott döntenek, ahol az információ a legteljesebb. Az alkotó energia felszabadításához nagyobb szabadságot és több bizalmat kell adni a középvezetőknek. Másrészről meg kell követelni és kellően el kell ismerni a vállalkozást, a kezdeményezést, a közös célért végzett munkát. Fegyelmezett munkával A munkafegyelem, a szervezett, hatékony munka, a munkaidőalap jobb kihasználása mindannyiunk kötelessége. Ennek számonkérése az illetékes szakvezető feladata. Ebben fenntartás nélkül támogatni kell a partner vezetőket valamennyi szakszervezeti szervvel és tisztségviselővel, sőt példamutatással és meggyőző agitációs munkával segíteni. A fegyelmezetlenség, a lazaság eltűrése, a technológiai fegyelem lazítása nem lehet alku és valamiféle álhumánum tárgya. A munkaverseny szerepe A központi vezetőség a tervvel együtt megvitatta és elfogadta „A Magyar Posta VII. ötéves tervfeladatainak megvalósítását segítő szocialista munkaverseny célkitűzései” című előterjesztést. Megállapította, hogy a posta előtt álló feladatok megoldásában jelentős segítséget adott eddig is, s adhat még inkább a jövőben az új alapokra helyezett munkaversenymozgalom. Ahol éltek a kapott lehetőséggel, és a munkahely konkrét napi feladatait tűzték ki célul, kibontakoztatva a vállalkozási szellemet és megteremtve a teljesítménnyel arányos anyagi elismerés lehetőségét, ott már 1986-ban is meghatározó tényező volt tevékenységük az elért eredményben. Közös feladatunk tehát és egyúttal érdekünk is az új alapokon álló munkaverseny mind teljesebb kibontakoztatása és tudatos beépítése a tervfeladatok megvalósításába. A termelést segítő tevékenység, a képzés, önképzés, a szocialista életmód mellett egy talán mostanában kevésbé hangoztatott tényező, a munkásszolidaritás kérdése is szóba került az ülésen. A munkásszolidaritás, a kezdő, a gyengébb munkaerő szakmai nevelése, segítése mindig is jellemzője volt a szocialista brigádmozgalomnak. Most, amikor sok új ember, s köztük nagyszámú pályakezdő fiatal felvételével kell számolni, akkor az ő beilleszkedésük segítésében, a postához, a pályához kötődésükben meghatározó szerepet tölthetnek be a szocialista brigádok. Párbeszéd a tagsággal A beszámoló taggyűlések elé Szakszervezetünk elnökségének 48/1976-os határozata értelmében alapszervezeti szinten a szakszervezeti vezetőtestületek rendszeresen számot adnak a tagságnak egy-egy év munkájáról. A beszámolók célja: a tagság szerepének növelése, a szakszervezeti demokrácia fejlesztése, a vezetőtestületek tevékenységének ellenőrzése, a tömegkapcsolat erősítése, a szakszervezeti munka nyilvánosságának fejlesztése. A beszámoló közvetlen úton bizalmi csoportokban, taggyűlésen, közvetett módon bizalmi testület előtt valósul meg. A beszámolók nemcsak értékelnek, hanem a következő évi feladatokat is meghatározzák. A testületek nem önmaguknak adnak számot, hanem akiktől a bizalmat kapták, a tagságnak. A beszámolókra az önkritikus, a tagsághoz szóló őszinte hang legyen jellemző! A beszámolókon történjen meg a vezetői véleményezés, amely társadalmi kontroll is a szakvezetők számára. A beszámoló taggyűléseken lehetőség lesz — a központi vezetőség határozata alapján — megvitatni a tagdíjfizetés módját, a vezető-irányító munka fejlesztését, valamint az agitációt és a propagandát. Az alapszervezeti beszámolók során értékelni kell: • a kongresszusi határozat időarányos, helyi végrehajtását; • a postaszerv éves tervének teljesülését, ehhez kapcsolódva a szakszervezetnek a termelést segítő tevékenységét; • a szocialista munkaverseny eredményeit; • a munkahelyi demokratikus fórumok működését; • az érintett alapszervezeteknél a körzeti szakszervezeti bizottságok létrehozásának és működésének tapasztalatait; • az ifjúsági tagozatok indulásának, jog- és hatáskörük kialakításának segítését; • az igazgatóság és a helyi postaszerv 1987. évi tervéhez tett javaslatokat; • a partner gazdasági vezetők éves tevékenységét. A beszámolás a legkisebb egységekben, a bizalmi csoportokban kezdődik. A tagságnak itt van közvetlen kapcsolata a mozgalommal, itt élik a szervezeti életet, s az itteni tapasztalatok alapján ítélik meg mozgalmunk eredményességét. A bizalmi, ha együttműködött a csoporttal, a bővebb és folyamatos ismeret segíti a beszámolót, ahol a folyamatosság hiányos, ott részletesebb és bővebb beszámolás szükséges. Ezt differenciáltan kell segíteni az alapszervi szb-nek és a tszb-nek. Nagy jelentőséget kap a bizalmiak beszámolója azoknál az alapszervezeteknél, amelyeknél bizalmi testület működik, mert itt a közvetlen beszámolást a bizalmi csoportban tartott taggyűlés képezi. A körzeti szakszervezeti bizottságoknál nehezebb körülmények között dolgoznak a bizalmi csoportok. A helyi adottságokhoz alkalmazkodva, rugalmasan kell megszervezni a beszámolókat. A tszb-k ehhez kézzelfogható segítséget adhatnak. Az egymásra épülésnek megfelelően a bizalmiak beszámolóját az alapszervezeti szb beszámolója előtt kell megtartani. Az alapszervezeti beszámolóknak tartalmazniuk kell a bizalmicsoport-értekezleteken elhangzott javaslatokat, véleményeket. A beszámoló taggyűlések előtt a szakszervezeti testületek összetételét át kell tekinteni. Ahol a cserélődés a testületek egyharmadát nem haladja meg, ott kooptálással lehet a testületeket kiegészíteni. Ott, ahol a cserélődés több mint egyharmad, ott új választásokat kell kiírni. Az alapszervezeti beszámolókat 1987. március 31-ig kell megtartani. (A körzeti szakszervezeti bizottságok a kishivatali tanácskozásokkal együtt, április végéig tartják meg.) A beszámolókat munkaidő után kell megtartani; ahol több műszakos foglalkoztatás van, ott a legkisebb munkaidő-kieséssel kell megszervezni. Gondot kell fordítani arra, hogy a tagság időben megismerje a beszámolások rendjét, hogy a közös munka értékelésével és feladatmeghatározással erősítsük tovább a szervezeti életet. Ha a jó előkészítés folytán a tagság kellő tájékoztatást kapott az 1986. évi feladatok végrehajtásáról, és megismerte a rá váró tennivalókat, a beszámolók betöltötték rendeltetésüket. Meszlényi Ferenc ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★