Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-11 / 32. szám

2 BELPOLITIKA Az eperjesi népgyűlés. Eperjes, július 10. (Tudósítónk távirati je­lentése.) A keresztényszociális párt szlovák osztálya által összehívott nagy­gyűlés teg­nap, vasárnap folyt le. Délelőtt 10 órakor kezdődött a gyűlés az eperjesi keresztény­­szociális párt kertjében. D­o­b­r­á­n­s­z­k­y János sóvári római katolikus plébános nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéde után Krntza János az autonómiáról, Szlo­­venszkó őslakóinak egymásrautaltságáról s a szlovák intelligencia visszatelepítéséről mon­dott beszédet. Fedor Miklós, a párt sze­­pességi titkára frenetikus tapssal fogadott beszédében a szlovákokat ért nagy sérelme­ket foglalta össze. Szilágyi Gyula plébá­nos, a keresztény földmives szövetség elnö­ke pedig a jelenlegi adópolitika számos hely­telen és lehetetelen intézkedésére mutatott rá. K­m­e­t­z György, a beszüntetett „Lud“ volt szerkesztője összefoglalta azokat a sérelmes hiúsági rendszabályokat, amelyekkel kormány közegei a keresztényszociális párt a szervezkedését akarják megakadályozni. Az abauji földművesek üdvözletét Halász Jó­zsef, a zemplénieket pedig Gizsovszky gazda tolmácsolta. Dobránszky János elnök a n­épgyűlést szép szavakkal fejezte be és az evangéliumi demokrácia megvalósulását kí­vánta. A népgyűlés után ebéd volt, amelyen Körmend­y-£ kés Lajos dr. nemzetgyű­lési képviselő is részt vett A képviselőt a kö­zönség lelkesen ünnpelte. A bankettet jó­kedvű mulatság követte. A szudéta­németek nemzeti napja. A németek megesküdtek, hogy küzdeni fognak az önrendelkezésért. Eger, julius 10. Tegnap folyt le Eger ős­régi városában a szudétanémetek­ nagy nem­zeti gyűlése, amelyet annak emlékére hívtak össze a német pártok, hogy 25 évvel ezelőtt, 1897-ben ugyancsak Eger városában a szu­­détanémetek B­a­d­e­n­i gróf, az akkori len­gyel származású osztrák miniszterelnöknek a németek ellen irányuló és a cseheknek ked­vező nyelvi rendelete ellen tiltakoztak. Vasárnap délelőtt a városháza udvarán gyűlt össze az ezrekre m­enő tömeg. Bohr József képviselő a német pogári pártok szö­vetségének ez idő szerinti elnöke egy eskü­­formulát olvasott fel, amelyet a nép utána mondott. Az esküformula így hangzott: „Ebben az ünnepélyes órában, mint ön­tudatos németek fogadjuk, hogy népünk sza­bad önrendelkezéséért, anyanyelvünk védel­méért és politikai jogainkért mindenkor, fel­lépni és küzdeni fogunk. Fogadjuk, hogy min­den, ami bennünket máskülönben egymástól elválaszt, legszentebb javainkért folytatott küzdelmünkben félretesszük. Testvéri egy­ségben akarunk élni és hívek maradunk régi jogunkhoz és nyelvünkhöz. Németek és sza­badok maradni".akarunk lenni és azok is akarunk Ezután az énekteremben volt gyűlés, ame­lyen Kallina Ottmár nemzeti, Feyerfeil Vencel keresztényszociális, Hanreich Ferenc, agrárius, Patzel József nemzeti szocialista és Kostka Károly dr. demokrata képviselők, tehát valamennyi parlamenti párt megbízott­jai, továbbá Herzig dr. szenátornő beszéltek. Kallina és Kostka beszéde alatt a kormány jelenlévő képviselője beavatkozott. A nép ezután a körtérre vonult, ahol újból megismételtette az esküt. Az eskü elhangzása után a nép csendben szétoszlott. A népgyűlést megelőzőleg az egyes pártok tartottak ülést. Közöttük politikai jelentősé­gét tekinve, kiemelkedik a nemzeti és nem­zeti szocialista párt közös értekezlete. Az értekezlet jóváhagyta a két párt között létre­jött harcközösség megalakítását, de amint várható volt, a két párt szervezeteinek egy­beolvadását nem határozta el. Ennek előre­látható következménye az lesz, hogy a harc­közösség létesítését a német táborban követő nyugtalanság meg fog szűnni. A szlovenszkai ruszinok követelései. Eperjes, julius 10. (Saját tudósítónk jelen­tése.) A Prágai Magyar Hírlap vasárnapi számában röviden megemlékezett az orosz nemzeti pártnak julius 2-án tartott nagy népgyüléséről. A Mezőlaborcon népgyülésen még az alább következő fontosabb esemé­nyek történtek. A gyűlés lefolyását kellemetlenül befolyásolta az, hogy a gyűlés után a legnagyobb rendben szétoszló népet mintegy ötven csendőr Héricz fő­szolgabíró parancsára szuronnyal szétkergette. A gyűlés a következő határozatokat fogadta el: 1. A zempléni orosz nép teljes egészében elfo­gadja az eperjesi orosz nemzeti párt programját. 2. Helyesli a pártvezetőségnek azt­ a lépését, hogy a Génuában tanácskozó delegátusokhoz a nép sérelmeinek orvoslása ügyében 1922 április 1ü-én a memorandummal fordult .3 Helyesli a pártnak cseh-szlovák kormányhoz 1925. szeptember 30-án beadott tiltakozását 4. Kívánja, hogy az összes orosz iskolákban a tanítás fokozatosan orosz irodalmi nyelven történjék, a szlovák nyelv pedig csak a harmadik elemi osztálytól legyen kötelező és tiltakozik Bircsák és Konopatek olva­sókönyve ellen. Ezzel szemben kívánja, hogy az iskolákban csakis itteni szerzők tankönyveit hasz­nálják. 5. Kívánja, hogy a Szlovenszkóban élő valamennyi oroszt a kassai nagyzsupában egye­sítsék. 6. Kívánja, hogy a kassai nagyzsu­pa vala­mennyi hivatalában az orosz nyelv egyenjogú legyen ,a szlovák nyelvvel; az orosz járásokban pedig az összes hivatalos fölírások és tájékoztató táblák nemcsak szlovákul, de oroszul is szóljanak. 7. Kívánja, hogy az orosz népet hivatalosan ruszkij-nak és ne rusiriskij-nak nevezzék. 8. Kí­vánja, hogy az összes orosz kultúrintézményeket és lapokat éppen olyan segélyben részesítsék, mint a hasonló célú szlovák intézményeket. 9. Kí­vánja a háború által elpusztított templomoknak és parókiáknak állami lakásoknak, költségen való fölállítását. 10. Ott, ahol a nép kéri, az új par­cellázás keresztülvitelét követeli. 11. Kívánja orosz gimnázium fölállítását Eperjesen és N­agymihályon, orosz polgári iskolát követel Homonnán és Me­zőlaborcon, Kassán pedig egy orosz jogi fakultást óhajt. 12. Addig is, amíg az orosz területeket Ru­­szinszkóhoz csatolják, a Szlovenszkóban élő oro­szok jogainak tiszteletben tartását kívánja a ki­sebbségi törvény értelmében 13 Kívánja a teljes szólási, sajtó, valamint szervezkedési szabadságot mindazokon a helyeken, ahol görög-katolikusok élnek és tiltakozik a „görög- katoliku szlovákok" féle elnevezés ellen. 14 A n­épgyű­lés erélyesen tiltakozik Hericz mezőlaborci főszolgabírónak ama törvénytelen eljárása ellen, hogy a népgyűlés megtartását csak ama feltétel mellett engedé­lyezte, ha azon a határkérdést nem említi meg, szigorú ?negbüntetését követel? 15. A népgyűlés tiltakozott a két cseh-szlovák népszámlálás ellen, melyet számos helyen hivatalos terror mellett ve­zettek keresztül. 16. A több, mint 200 orosz nép­iskola számára orosz tanfelügyelőséget követel és a legerélyesebben tiltakozott az iskola is az orosz ifjuság elszlovákosítása ellen 17. Kívánja a mun­kásbiztosí­tási törvénynek olyatén való megváltoz­tatását, hogy a betegsegélyző pénztárba csak olyan munkaadó legyen köteles befizetni, aki leg­alább három cselédet tart, vagy akinél a munká­sok szolgálata veszéllyel van egybekötve. 18. A népgyűlés tiltakozott az ellen, hogy olyan tanító­kat, akik orosz, vagy pedig magyar intézetben szereztek oklevelet, arra szorítsák, hogy az elő­irt vizsgát máshol, mint az eperjesi orosz tanító­ it biioagíalae iteipef Mtiiictaizdi&a. Berlin, julius 10. A mai nap folyamán to­vább folytak a belpolitikai válság megoldá­sára irányuló tárgyalások s a köztársaság védelméről szóló törvényes intézkedésnek előkészitése. A köztársaság védelméről szóló törvény. Berlin, julius 10. A birodalmi gyűlés jogi bizottsága tegnap befejezte az államtörvény­székről szóló javaslat második olvasását. A törvényjavaslatnak azt a részét, amely a volt uralkodó családok tagjainak száműzeté­sét foglalja magában, arra az esetre, ha a tör­vényeket megszegik, a baloldali pártok sza­vazatai ellenében törölték. Bell (centrum­­párti) és Schücking (demokratapárti) ama javaslatát, hogy a volt uralkodó család tag­jainak, amennyiben állandóan külföldön tar­tózkodnak, a birodalom területére való be­lépést megtiltsák, vagy meghatározott terü­letekre korlátozzák, a bizottság elfogadta. A néppárt a köztársaság mellett. A német néppárt birodalmi bizottsága ma egyhangúlag oly határozatot fogadott el, melyben tiltakozását fejezi ki afölött, hogy a nyilvánosságot gyilkos­ szervezetek és gyil­kosságra való fölbujtás által megmételyez­zék. Az ily agitációk és szervezetek ellen a legszigorúbb rendszabályokat tartja szüksé­gesnek. Az államforma kérdését a mai súlyos körülmények között nem szabad bolygatni. Meggyőződésük, hogy Németország újjáépí­tése csak köztársasági alapon lehetséges s ezért megszavazzák a köztársaság védelmé­ről szóló törvényt. Követelik a kormánytól, hogy az állam tekintélyét óvja meg az utca uralmával szemben. A nagyszerű múlt meg­­gyalá­zását nem tűrik. A birodalom színeit minden gyalázattól megvédeni akarják s til­takoznak a fekete-fehér-piros színek sárba tiprása ellen is, mert ez a német egység szim­bólumát képezi. Szigort kívánnak a jobbol­dali radikális elemek izgatása ellen. Bajorország oppozíciója. München, július 10. (Saját tudósítónk jelen­tése.) Amennyire Bajorország déli részeiben, a nép legszélesebb tömegeiben uralkodó han­gulatot meg tudom ítélni, az a következő­képpen fost: A köztársaság védelmét célzó törvény éppúgy, mint a h­ivatalnoktörvény egész Bajorországban, különösen déli részeiben megsértése a birodalmi kormány részéről megsértése a birodalmi kormány részéről olyan teherpróba, amelyet egyetlen egy bajor kormány sem tudna elviselni. Tegnap alkalmam nyílt arra, hogy egy sor bajor hivatalnokkal beszéljek, akik megállapításaimat megerősítették. Francia­­ország iránt főként Délbajorországban nem viseltetnek oly ellenséges érzülettel, mint Északnémetországban. Leoprechtingről, akit a franciákkal való paktálás miatt életfogytiglani börtönre ítéltek, itt eltérnek a vélemények. Olyan hangokat is hallottam, amelyek Leoprecht­­ingről sokkal ke­vésbé élesen nyilatkoztak, mint a sajtó. A monarkisztikus hangulat Bajorország szuverenitásának minden sérelmére nőttön nő. A július S-i „Missbacher Zeitung" a kö­vetkezőket írja: „Oltalmazzátok meg a köztársaságot Bajorországban is! Csak a oltalmazzátok, de ne csodálkozzatok azon, ha a köztársaságtok iránt való tisztelet nem erősbödik. Mert az emberek látják, hogy fosztogatók, tolvajok, rablók, egyszóval az utcai csőcselék támogatják a köztársa­ságot, hogy a köztársaságot gyilkossággal, öléssel és a köztársasági rendőrség lefegy­verzésével oltalmazzák." Néhány nappal azelőtt ugyanez a lap egy baloldali támadásra azzal válaszolt, hogy a baloldali pártoknak nem kell tönkre­tenni a köztársaságot, mivel „ez önma­gát teszi tönkre". íme ilyen han­gulat nyi­latkozik meg Bajorországába. Az országban egyébként mintaszerű rend uralkodik. Rasin Németország ellen. Prága, július 10. Cseh-Szlovákia volt pénz­ügyminisztere, Rasin Alajos dr., akit úgy em­legetnek, mint a következő kabinet pénzü­gy­­miniszterjelöltjét, a Národní Listy va­sárnapi számában harcias hangon ír Német­ország jelenlegi katasztrófális gazdasági hely­zetéről. Szerinte ezt a helyzetet a német nép önmaga és pedig szándékosan idézte elő. Németország ugyanis — véli Rasin —­­nem fejezte be a háborút 1918-ban. Az a körülmény, hogy az antant nem szállotta meg sem Berlint, sem Bécset, nemcsak azt a látszatot keltette a németekben, hogy a háborút nem vesztették el, hanem egyene­sen fölbátorította őket arra, hogy a Ver­sailles­ béke ellen gazdasági háborút kezd­jenek, hogy ily módon szabaduljanak a jó­vátételi kötelezettségek alól. A gazdasági háborút lehetővé tette részükre az antant­­nak a jóvátételi kötelezettséggel szemben tanúsított határozatlan s ingadozó maga­tartása, valamint a Lloyd George, Keynes, a svédek s az amerikai németség részéről tapasztalható kímélet és filantrópia, ilyen körülmények között folytatja Rasin a németek mesterségesen alacsonyan tart­va a termelési költségeket s rettenetes mennyiségű papírpénzt bocsátva forgalom­ba, valóságos export-offenzivát kezdtek az egész világ ellen. Ez azonban most meg­bosszulja magát. Németország elvesztette a gazdasági háborút s a tönk szélére jutott. Az export-offenziva összeomlott s nem se­gít rajta a rapallói német-orosz szerződés sem. Mindebből — Rasin véleménye sze­rint — az a tanulság, hogy végre meg kell győzni a németeket arról, hogy ezt büntet­lenül tűrni nem lehet s hogy a béke egye­nesen megköveteli, hogy Németország jó­vátételi kötelezettségének eleget tegyen. Kedd, julius 11. képzőben tegyék le. 19. Tiltakozott az ellen is, hogy a földfelosztást korteskedés céljaira kihasz­nálják és hogy abba bármilyen politikai párt be­­avatkozhassék 20. Kívánja a rendieteknek orosz nyelven, orosz betűkkel való közzétételét 21. Kívánta az orosz nép erre alkalmas fiainak csendőrséghez, postához, vasúthoz való fölvételét. a 22. Követelte, hogy a kormány a háború által sújtott nép között olcsó magot, az iparosok között pedig olcsó nyersanyagot osszon szét 23. Kí­vánta, hogy a szlov­enszkói illetőségű orosz ta­nulóifjúság a ruszinszkói tanulóifjúsággal egy el­bírálás alá essék, vagyis ösztöndíjat nem mint szlovák, hanem mint orosz tanuló kapjon. Az orosz nemzeti párt legközelebb nagy nép­­gyűléseket fog tartani Homonnán és Tőketere­­besen. A szenátus újra összeült. Prága, julius 10. (Saját tudósítónktól.) Egy heti szünet után ma újból összeült a szenátus, hogy megtárgyalja azokat a javaslatokat, amelyeket a tavaszi ülés folyamán a képvi­selőház elfogadott. A szenátus ülései, a nyári szünetre való tekintettel csak a késő dél­utáni órákban kezdődnek s még a héten be­fejeződnek. Bizottsági ülések.­ ­ Ma délelőtt a költségvetési bizottság tar­­­­tott ülést. A szénácóról szóló javaslat meg­­­­tárgyalását a következő ülésre napolták és­­ arra meghívják a pénzügyminisztérium kép­­i­viselőit is. A szenátusi klubelnö­kök a véres tornászünnepről. A szenátusi klubelnökök ma délutáni érte­kezletén szóba került az az interpelláció, amelyet a német polgári és német sz­­olá­l­de­mokrata párt a viesai események tárgyában előterjesztett. A németek követelték a sürgős tárgyalást. A sürgősség szükségességét Jel­tinek és Heller szenátorok okolták meg, akik utaltak arra is, hogy a leimeritzi eseményeik ügyében beadott interpellációra a kormány még mindig nem adott választ Az interpellációban követelték a németek, hogy Benes miniszterelnök a wiesai esemé­nyeken a plénum előtt fejezze ki sajnálkozá­­sát. Benes miniszterelnök válaszában kijelen­tette, hogy fontosnak tartja az eset megvizs­gálását és a bűnösök szigorú megbüntetését Azonban nézete szerint az esetet nem kell a plénum elé vinni, mert a közvélemény izga­tottságát fokozná. A németek ezzel szemben újból kijelen­tették, hogy a német közvélemény annyira izgatott, h­gy kívánja a sürgős tárgyalást A többség az interpelláció sürgősségét el­vetette. Klovács szenátor, aki a tanácskozáson el­nök­öt, arra kérte a képviselőket, hogy has­san­ak oda, hogy a sajtó minden kis eseményt ne fújjon fel. Ezután Mayr-Harting szenátor sürgette meg a választ ama interpellációjára, amelyet az ügyben adott be, hogy Srobár miniszter az iskolákra szánt pénzből két és fél millió koronát politikai célokra fordított. Benes minisztereink megígérte, hogy az interpellá­cióra még e héten válaszolni fog. A plenáris ülés. A plenáris ülés — tekintettel arra, hogy a klubelnökök tanácskozása sokáig elhúzódott, — háromnegyed 6 órakor kezdődött meg. Kimondották, hogy 19 javaslatot fognak sür­gősen letárgyalni. Majd áttértek a háború előtti adósságok kamatainak megfizetéséről szóló javaslat tárgyalására. Az ülés folyik. Javaslat német bányászati, kohászati, gazdasági és kereskedelmi főiskolák létesítéséről NSg­­­e dr., Hilgenreiner dr­,Mayr- H­a­r­t­i­n­g dr., Spiegel dr. szenátorok és társaik törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy az állam a prágai német főiskolát bővítse ki négy évfolyamos bányászati és kohászati szakkal. Továbbá, hogy Ausigban német­nyelvű három évfolyamos gazdasági és ke­reskedelmi főiskolát létesítsen, a prágai né­met teknikai főiskola önálló szakja gyanánt. Az uj kormány egy héten belül megalakul? A szenátus folyósóin ma az a szenzációs hír terjedt el, hogy az uj kormány nyolc napon belül megalakul. A kormánykörökben ezt a hírt cáfolják.

Next