Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-01 / 74. (522.) szám
nek köszönheti. Rendkívül műveltségű tanár és ügyvédi oklevéllel rendelkező, nemes gondolkozású politikus, aki talán még minisztersége és rendkívüli elfoglaltsága ellenére is folytatni fogja előadásait, amiket ingyen tart egy nőképző intézetben, amelynek egyébként is támogatója, valamint sok más szellemi törekvésnek. Az önök munkatársának gyakran volt alkalma az új miniszterrel Boulevard Saint Micheli lakásában, amely valóságos keleti múzeum, Magyarországról beszélgetni és mi, hogy a francia politikusok közöttt.uoyen vannak, akik Magyarországról objektívebben gondolkodnak, mint ahogy a hivatalos megnyilatkozások után hinné az ember. Egy ízben, mikor az íróasztalán heverő rengeteg anyagra és nagy elfogultságára céloztam, a jövendő miniszter ezzel búcsúzott tőlem: „Milyen boldogság volna mindezt itthagyni két hónapra a világ egyik legszebb helyére, az Önök gyönyörű Margitszigetére elmenni , dolgozni". Stresemann nem tartja Franciaországot boldog győztesnek Hannover, március 31. Stresemannn dr. a német néppárt pártnapján nagy beszédet tartoéit. — Ha Franciaországról úgy beszélnek — mondotta —, mint amely a Ruhrvidéken győzött ugy nem hiszem, hogy a háborús és háború utáni politikája következtében sok sebtől vérző Franciaország boldog győztesnek érezné magát — A szakértők munkájáról a következőket jegyezte meg: — Annak ellenére, hogy a szakértők őszinte szándékairól és tárgyilagosságáról meg vagyok győződve, kérdéses, váljon a Németország teljesítőképességéről szerzett képük helyes-e. A német kormány mindent meg fog tenni, hogy megegyezésre lehessen jutni, amennyiben ez a német nemzet teljesítőképességét túl nem haladja. A német jóvátételi teljesítményekhez való hozzájárulást attól tesszük függővé, hogy újból visszaadják a Ruhrvidék fölött való rendelkezés jogát. Hozzátartozik ehhez még a Rajna- és Pfalzvidéken az alkotmányos állapotok helyreállítása. Berlin, március 31. Az Echo de Paris berlini munkatársa beszélgetést folytatott Stresemann külügyminiszterrel, aki kijelentette, hogy az egész külpolitika zsákutcába jutott. A német választásokról szólva, a miniszter ama nézetének adott kifejezést, hogy a választásokból a szélsőséges pártok fognak győzelmesen kikerülni. Harmincórás ülés a szkupstinában Technikai obstrukcióbión kivonult az ellenzék • Megszavazták a költségvetést Belgrád, március 31. Miután a kormány nem volt hajlandó a horvát képviselők hátralékos negyven mandátumát a költségvetési vita lezárása előtt igazolni, az ellenzék techliskiná oóstrojkciót kezdett. A kormány elhatározta, hogy a szkupstina szombat este hét ómkor megkezdett ülését csak a költségvetési vita befejezése után fogja bezárni. Ennek megfelelően az ülés szüntelenül egész éjszaka és egész vasárnap tartott. A kormány az ellenzéknek kifáradásával számol és költségvetési vitának hétfő estig való befejezését reméli, hogy a költségvetés április elsején életbe léphessen. Ebben az esetben a kormány több hónapos szünettel egyelőre véget vethetne a parlament izgatott hangulatának. A közbeeső időt a választásokra való előkészületeikre lehetne fölhasználni, hogy a szkup$inát újra való összeülése után föl lehessen oszlatni, így meg lehetne hiúsítani a negyven horvát képviselő mandátum verifikálását. A kormány eme tervei ellenzéki körökben mindinkább növekvő elkeseredést szülnek. Remélik, hogy a korona a belső béke érdekében azon lesz, hogy a horvát képviselőikert alkotmányosan biztosított jogaik gyakorlásához segítse. Davidovicsot, az ellenzéki blokk vezetőjét szombaton este hat órakor a király audiencián fogadta. Belgrád, március 31. Davidovics, az ellenzéki blokk vezetője a horvát és a többi ellenzéki képviselőktől körülvéve éjjel tizenegy órakor megjelent a szkupstina ülésén és az egész ellenzék nevében kijelentette, hogy a kormány jogellenes útán negyven horvát képviselőt megakadályozott abban, hogy azok a költségvetés kidolgozásában közreműködjenek. Mivel az ellenzék nem hajlandó a népakarat kijátszásában közreműködni, elhagyja a parlamentet. A kijelentés után az ellenzéki blokk valamennyi tagja elhagyta az üléstermet. Miután a nyugalom helyreállott, Pasics miniszterelnök arra kérte pártjának tagjait, hogy ne hagyják magukat zavartatni az ellenzék magatartása miatt. Sajnálja az ellenzék exodusát, de a költségvetés sokkal fontosabb, mint olyan képviselők mandátumainak elismerése, akik a mandátumok bemutatásával közel egy évig vártak. A szkupstinában a költségvetési vitát ezután oly Tárcarovatunk: Szerda: Nagy István: Mesék. Csütörtök: Balla Irma: Bucsti Schönbrunntól. (Vers.) — Strelisky József: Pillangó. Péntek: Klírnits Lajos: Rohan az élet. (Vers.) — Tóth Béla dr.: Francia nézetek a magyar irodalomról. Szombat: Segesdy László: Cigaretta. Vasárnap: Mécs László: A rasszleány. (Vers.) — Komáromy János: Daliás Ének 1919-ből, Kedd, április 1. gyors menetben folytatták, hogy éjfél körül szavazni lehetett. A költségvetés elfogadása mellett 124 kormánypárti képviselő szavazott, közöttük négy délszerbiai török. Két német képviselő a javaslat ellen szavazott. Szavazás után az elnök felszólította verifikációs albizottságot, hogy a horvát képviselők hátralékos mandátumainak elismeréséről szóló jelentést minél hamarább terjessze a ház elé. A legközelebbi ülés ma délután lesz. Mint hírlik, az ellenzék tudomására hozták, hogy a korona Pasicsot azzal a feltétellel bízta meg a kormányzással, hogy a horvát modátumokat elismerik. CSAK Cip „1«A € h]-4‘ NAL VEGYEN MÁSSÁ, FÖ UTCA* 25. 1779 PfüÉOffipnfoM) korrupciós letartóztatások A benzinbotrány miatt megint négy tiszt került hűvösre — Letartóztatták a pozsonyi kábelgyár prágai képviselőjét — Grossmann Ernő részt vett a papirpanamában A benzinbotrányban Prága, március 31. szereplő polgári egyének ellen a vizsgálat már annyira előrehaladt, hogy a Pécsben letartóztatott Kőrben kihallgatása után az ügyészség elkészítheti a vádiratot. A hadbírósági vizsgálat ellenben még folyik és előreláthatóan még sok időt fog igénybe venni. A Národni Osvobozeni értesülése szerint e napokban Prib őrnagyot, Dolecek törzskapitányt, Zelnicek főhadnagyot és Káplán őrnagyot tartóztatták le, akiket a hradzsini helyőrségi fogházba szállítottak. A tisztek egyike a letartóztatásakor revolvert szegezett Fara? hadbíró-századosra. A revolvert elkobozták. A rendőrségi sajtóiroda jelenti. A postaügyi minisztérium megvesztegetési botrányával kapcsolatban a rendőrség letartóztatta Hasek Rudolfot, a pozsonyi kábelgyár prágai expozitúrájának igazgatóját. Hasek pénzajándékokat adott a letartóztatott Cerny építési tanácsosnak. Hasek azt állítja, hogy a pénzt nem megvesztegetés céljából adta Cernynek, hanem azért, hogy „kellemessé tegye neki a vele való személyes érintkezést." Hasek igazgatót az ügyészség Az olmützi Nasinec prágai forrásból arról értesül, hogy a korrupciós afférek egyre növekedő számára való tekintettel külön miniszterközi vizsgálóbizottságot fognak kiküldeni, amely felül fogja vizsgálni mindazokat az állami szállításokat, amelyeket az utóbbi években adtak ki és meg fogja állapítani, hogy milyen módon történt ez. Valamennyi inkorrektséget üldözni és megbüntetni fogják. 9 Al van, amit mi fizétxünk? 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* . fogházába szállították. Mint legutóbbi számunkban jelentettük, Kassán letartóztatták Grossmann Ernő eperjesi papirkereskedőt. A nyomozás során kiderült, hogy Grossmann a nemzetvédelmi minisztérium egyik előadóját több százezer koronával megvesztegette. Ezt a „kiadást" Grossmann azután úgy hozta be, hogy a minisztériumnak szállított nyomtatványokért túlságosan drága árat számított, így például az előjegyzési naplókat, amelyekből többezer példányt szállított, darabonként hatvanöt koronáért számlázta, noha e naplók árát a szakértők legfeljebb tíz koronára becsülték. Miniszterközi bizottság az állami szállítások felülvizsgálására \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 1 \ Saját készítményü finom férfi £ 1 \ és nő 51 fehérnemű, asztal- m* £ \ térítők és mindennemű lenáru £ 2 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ A könny története A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Juta: Péterfy Tamás. Tizenöt esztendeje immár annak, hogy Józsa Dániel tanár úr írja a színdarabját. Halhatatlan színirfüvet alkar. Rójja egyik betűt almászok mellé,s havnak írt egymásután, gondolatokat gyönyörű csoportéban. És szentül hüszük, hogy az Ő színmüve, „A könny története" mellett valamikor eltörpül „Az ember tragédiája" . . . írja, újra írta, javítgatja. Életének legkedvesebb órái azok, amelyeket színmüve alkotására fordithat ... Csak csendben hagynák ... De az asszony most is ott settenkedik a tanár úr háta mögött: . . . Kíváncsian le ® a sorokat, mondatokat. Nem azért, hogy a szép gondolatokat élvezze, hanem hogy a tanár urat bosszantsa, megakadályozza és kinevesse. Józsa tanár elmerülve ír, mintha gondolatai egy másvilágba röpítenék a képjelet szárnyain : „És teremté az Isten az egész világot, a Napot, a Holdat és a csillagokat. És a megírnál adott anyagból, hulladékból forrná rá a Földet, ezt a játék golyócskát. — Vak csillagunk nem más, mint csipp-csepp hulladék, minden egyébre értéktelen, hasznavehetetlen anyag. — Hitványság. De még ezen a vak csillagon is legutoljára teremté az Alkotó az iktibort. — Abból az anyagból, ami semminek sem volt alkalmas. — Amilyen volt az anyag, olyan hitvány az ember . . . Ezt a tökélétlenséget észrevette a Teremné és pótolni, javítani kívánta, mert érző lelket lehelt beléje. — Pocsék alkotása, az ember, ettől sem lett különb, mert anyaga még az állatokénál is értéktelenebb vaku. — Ez bebizonyult az első próbánál, A tiltott fa gyümölcsét megkóstolták Aidám és Éva és szembe állottak az Alkotóval. — Mert az ember a legutolsó teremtmény, salak, maradék, gezembe . . .“ „És megátkozd az Úr a maradékból összeeszkábálit emberpárját, Ádáimot és Évát. — Megátkozd pedig ilyenképpen: E Földnek több mint a fele víziből áljon, de azon a földöm ember mindaddig ne találjon boldogságot, igazi örömet, ameddig ez a töméntelen sok víz apró, pici könnycseppek alakjában, igaz fájdalomból eredő könnyezéssel az emberek szeméből mind-mind le nemi hullott . . . És az embernek még most sem érkezett el a megváltás . . . — És még sokáig késik a földi boldogság, mert sokan sírnak hamis könnyeiket . . .“ Az asszony csak eddig tűrte Józsin tanár ur alkotását és itt miből hátba vágta az írót... Az alkotó munka megállt. Józsa tanár ur hátratekintett, hogy lássa a suppamó istennyila eredetét. — De Zsóka kérlek!? . . . tett.Az asszony szép volt. Szőke volt. És neve— A te könnyes történetedben csak nevetni lehet! . . . A feinyitott zongora rezgő húrjai visszhangot adtak az asszony kacajához. Józsa tanár vette felöltőjét, kalapját és botját. Elment hazulról . . . Immár tizenhetedik esztendeje, hogy így megy . . . /soka megzavarja az alkotás művét .... • . A kis városka északi részén pompás fenyőerdő sötétlik. Vidám mókuskák játszanak az illatos fenyőágak között. Kergetik egymást pajzán kedvteléssel és ugrálnak messze, mintha valóban repülnének, dézsa tanár úr elnézi a pajzán mókusok játékát . . . Milyen kedvesen tudnak ezek játszani, mulatni?!... Még csak hátba sem üiüik egymást « . „ Késő délután, hazafelé útijában betér a „Vörös retek" korcsma ajtaján. Az urasági csőszuddogált ott. A tanár úr letelepszik az asztalához, mert olyan jóízű beszédje van ennek az embernek, mintha káposztát ölte lék volna minden szava . . . Csupa zamat, csupa füszerszám az életből . . . Elbeszélgetnek s a búcsúzásnál meghagyogatja a csősz: — Testen attól a Koléta cselédleánytól is érdeklődni, tanár úr . . . Okos leány ... tapintatos leány . . . tűid az gond ölikozná mások helyett is — ha érdemes. — Hogy értelmezi ezt kend? . . . tudakolja Józsa tanár. — Hát úgy igyenesen, meg görbén . . . Tetszett látni az erdőben, hogy nincs olyan igyenes fa, amelyiken bog ne volna . . . Mert hát olyan jó asszony sincs, amelyiknek egy kis bibije ne lenne ... De még olyan buta ember se találtaik a világon, akinek egy szemernyi esze sincs . . . És ott hagyta a csősz Józsa tanár Urat, hadd okoskodjék ha akar. Hazafelé mentében csakugyan meghanyta-vetette a dolgot Józsa tanár ur és a Koléta. cselédnek oda csúsztatott egy biankót. Több vola a félévi cselédi fizetésénél . . . Majd megtapasztalom az eszét, — mormogta magában Józsa tanár. Egy hét múlva mindent tudott, de nem akart tudni semmit . . . Ott vola az asszony többrendbeli szerelmes levelezése a kezeiben. Megszámozta azokat piros, vastag ceruzával s zsebrevágta, mert igen sok pénzébe került. Egész agyát „A könny története" foglalta el Befejezéséhez közeledett. Dolgozott, azaz írt volna, de soha nem engedte . . . Ezideig szakadatlanul kacagott, nevetett, hogy potyogtak tőle a könnyei... A szerelmes levelek birtoklása után gyanakszik az asszony és sir rettenetesen . . . tele:Józsa tanár megilletődötten szaval Zsóka -- A könny az Ég drága harmatja! , isten renddé a földi fájdalmak enyhlésérty,, É.vi juj három* zor jaj annak a szenvedőnek ,tikit nem tűid kininvuzitii! . . . Asszony. aszszonya ... Ne pazarold hamisságokra *z Ég drága harmatját! —Dani! Dani! Semmit sem értek a szavaidból! . . • Már megint a színdarabodból szavalsz . . . Tudtam, hogy ezt mondod ... Vártam, hogy ezt mondod * . . . Hát elnyögön* neked, szavalás nélkül, hogy megérthesd! — Ne bőgj!! Ne könnyezz, mert nincs igazad!!.* Zsóka elájult, összeesett a lényegen. És ott maradott, mert a tanár úr hirtelen teáig használta a csendes pillanatot és tovább irta „A könny történetét" . . . Nagykésőre eszmélt az asszony. Saját jószántából fel is tápászkodott a padkáról, mert nem segített neki senki. Oda ment az íróasztalihoz. — Meg vannak számlálva! -- mondja hidegen a férj. — A perceim?! — riadt fel az asszony. — Nem! — felel a tanár ur közömbösen, — a levelek. Nesze Zsóka, visszaadom . . . És a levelek láttára újra sirt az asszony. Józsa tanár ur pedig gondolkozott az eseten: milyen buta a nő. Azért is sir, ha nem találja meg a leveleit s azért is sir, ha megtalálja... Belenézett a színdarabjába és hangosan beszélt: — Ezek a könnyek nem igazi fájdalom könnyek! . . . És már régen, nagyon régen felszabadult volna az emberiség az átok alól, ha az asszonyok igazi fájdalom környékét hullatnának . . . Ti asszonyok a világ teremtése óta csaljátok az emberiséget tiltott almával hamis könnyekkel . . . Ezt irtam én bele „A könny történetében"! ... A megváltásnak el kell következni! . . . Másnap Kolétát, a cselédlányt elbocsátotta a tanárné, tanár.— Miért küld tied el? ... kérdezi a Józsa Hozzá akarok járulni a Föld szenvedő Emberiségének a megváltásához. •— felel az asszony, Koleta bizonyosan igaz könnyeket hullat a te ropogós bankóid elmaradásáért . •