Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-01 / 146. (594.) szám
58 Mindenesetre tanulság ebből, hogy senki se vállaljon oly levelet kézbesíteni, amelynek tartalmát nem ismeri, mert sohasem tudja, mikor s mily alapon húzzák reá a köztársaság védelméről szóló törvény nagy általánosságban mozgó könyörtelen paragrafusait Macdonald — Merriot Paris, június 29. Satterween, a Maiin munkatársa érdekes összehasonlítást közöl Macdonaldról és Herriotról. Kifejti, hogy mindkét ember, noha némi külömbségek mutatkoznak közöttük, megegyezik abban, hogy mély érzékük van alma felelősséggel szemben, melyet viselniük kel. Macdonaldot a német fegyverkezések gondolata üldözi. Ez a gond ránehezedik a lelkére, nem hagyja őt aludni és naponta megismétli munkatársai és családtagjai előtt .azokat a szavakat, amiket Herriotnak mondott: „Nagy Isten, ha nekünk ezt még egyszer meg kell élni!" Amitől tart, az a háború. Ramsay Macdonald, a pacifista szenved attól az aggodalomtól, hogy a történelem egyszer azt mondhatja róla, hogy bizalomteljességének hibája folytán egy új háború volt lehetséges. Ghecquiersben Herriotot sem hagyta ez a gondolat aludni. Éjjel két óráig dolgozott szobájában, azután három óra hosszat feküdt álmatlanul, öt órakor ismét dolgozni kezdett Bár a két államférfin érzés világa e ponton találkozik, intellektuális beállításuk teljesen külömböző. Macdonald John Knox nemzetségéből származik, aki a skót presbitteriánusok apostola volt. Hisz abban, hogy a bűnösöket kegyelem által kell megjavítani Egy napon, amikor Sauerweinnal a gyűlöletről beszélt, amely Németországot megmérgezi, Macdonald ezt a választ adta: Ezt a gyűlöletet ki kell irtanunk. Ezek a szavak az apostol szavai voltak. Macdonald súlyos csalódásai a háború alatt abban gyökereznek, hogy túlságosan hitt az emberiség megjavításának gondolatában. Minden ellenségeskedést lojalitás és becsületesség útján akar elhárítani. Herriot ezzel szemben nem apostol, de a tudomány embere. Az ő mestere Descartes. Herriot hisz az intelligencia diadalmas hatalmában, szívesen nyúl az analízishez s igyekszik minden problémát szétboncolni az apró nehézségekre, amelyeket sorban át lehet hidalni. Amikor Londoniból Doverbe utazot Sauerweinnal, akkor kifejtette előtte tervét, amely a személyes intelligencia Tárcarovatunk: Csütörtök: FALU TAMÁS: Függő (vers). — DARKÓ ISTVÁN: Gergely jóléte és az álom. II. Szombat: HEGYALJAI KISS GÉZA: Nagyasszonyok az Íróasztalnál. Vasárnap: ÖLVEDY LÁSZLÓ: Akácvirág (vers). — FÖLDI MIHÁLY: A menyasszony. munkámétódását akarja bevinni tudomány diplomáciai operációiba. az állam- Mivel a két embernek ily egyénreis természete van, személyiségük fontos szerepet játszik a politikában. Az egyiknek valásos hite kiegészítést keres a másiknak racionalisztikus intelligenciájával. Az ember egyénisége hibaforrásaival, de a meggyőződés eljének kisugárzásaival is ismét kezd érvényesülni a nemzetközi kérdéseknél Az összes olasz miniszterek lemondtak Berlin, juráius 30. Rómából jelentik. Az összes miniszterek és államtitkárok tegnap este Mussolini rendelkezésére bocsátották tárcájukat. Mussolini máris tanácskozásokat folytatott a többségi pártok egyes vezetőivel s valószínű, hogy kedden megalakul az új olasz kormány. l kisánlániot is meghívtak a londoni konferenciára London, június 30. (Havas.) Úgy hírlik, hogy a szövetségközi konferenciára meg fogják hívni Franciaországot, Angliát, Belgiumot, Olaszországot, Japánt és az Egyesült Államokat, Romániát, Cseh-Szlovákiát, Jugoszláviát, Lengyelországot és Portugáliát akként fogják meghívni, hogy londoni köveseik által képviseltetik magukat azokon az üléseken, amelyek őket közvetlenül érdeklik. liftái injekció Késni a koalíció számára A P. M. H. eredeti politikai értesülése Prága, június 30. Azzal hogy a parlament nyári szabadságra ment, a belpolitika nyári vakációja még nem kezdődött meg. A legközelebbi napokban szorgalmasan fog ülésezni a népjóléti bizottság, mely a szociális biztosítási törvényt fogja rövidesen elintézni. Ezenkívül a politikai petka (Svehla, Srámek, Strilbrng, Meisner, Krtamár) is hosszabb tanácskozásokat fog folytatni főképpen arról, hogy mi módon lehetne elodázni a koalíció krízisét három négy hónappal, ha majd ősszel pihent erővel vonulnak fel a pártok s az 1925. évi költségvetés megszavazása előtt hajbakapnak. Új ígéreteket kell tehát kigondolni, mely igéretinjekciók legalább rövid időre narkotizálják a vérmes pártokat és kezes bárányként engedik magukat pórázon vezetni. Ugyan hol készíti majd a varázsorvos a petkának ezt a csodagyógyszerét. Nagy titok ez, mint a Právo Lidu is megállapítja, csupán annyi biztos, hogy Prágán kívül fogják megtartani ezeket a tanácskozásokat, a közelebbi hely megjelölését azonban titokban tartják a petkások. A parlamentben, a Rudolfinum nagytermében ezalatt szorgalmasan faragnak az ácsok, kovácsolnak a kőművesek, kályhások, vízvezetékszerelők. Ott, ahol néhány nap előtt a parlamenti őrség zárt sorai védelmezték a korhadó parlamentarizmust s négyen cipelnek egy képviselőt, ma az agonaszerelők állítottak magas állványokat s hordják ki a hatalmas orgonasapokat. A parlament július végi üléseinek tervét ma már senki sem veszi komolyan. Hiszen csupán az öreg nyugdíjasok küldöttségének ígérték meg, hogy kérelmüket júliusban intézik majd el s ők csak önmagukra vessenek, ha ilyen ígéretnek hittek. A legtöbb képviselő már előre bejelentette, hogy ha netalántán mégis összehívnák a Házatt, ők bizony szabadságot kérnek s így most már bizonyosra vehető,hogy az összehívás szeptemberre marad. Elsülyedt dán gőzös Kopenhága, június 30. A Tor nevű dán gőzös Kopenhágától délre zátonyra futott és valószínűen kazánrobbanás miatt elsülyedt A hajón a nyolc főnyi legénységen kívül tizenkét cserkész és három egyéb utas volt A legénység három tagját és öt utast egy svéd hajó megmentett Valószínű, hogy egy másik svéd hajó még három személyt mentett meg. A többiek sorsáról nem érkezett jelentés. Kedd, julius 1. A cseh néppárt és Kaderka képviselő Prága, június 30. Néhány nap előtt röviden beszámoltunk arról a legújabb politikai afférról, mely cseh néppárt eddig csendes sorait forrongásaba hozta. A párt volt képviselője, Kaderka, a földhivatalban viselt tanácsnoki tisztségében megvesztegetni engedte magát s ez alkalmat adott Myslivec képviselőnek arra, hogy a néppárti klub elnöke Srámek miniszter ellen éles támadást intézzen a „Cech“-ben azért, hogy Srámeknek tudomása volt Kaderka üzelmeiről s ennek ellenére nem lépett fel kellő szigorúsággal Myslivec képviselő cikke érthető feltűnést keltett a politikai közvéleményben s ezt a kínos feltűnést alig képes ellensúlyozni legújabb nyilatkozata, mely szerint a leleplező cikket Kaderka ellen irányuló heves felindulásában „követte el“ és sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Srámeket is érintette felindulása. Myslivec képviselőt sokkal nyugodtabb embernek és képviselőnek ismerjük, semhogy „heves felindulásban”” tegyen politikai lépéseket. A nyilatkozattal kénytelen most pártját menteni, hogy ezzel egyéb családi párttitkokat eltakarjon, ami nehezen fog menni, mivel Kaderka képviselő becsületsértés és rágalmazás miatt feljelentette Myslivecet s így a bíróságnak lesz alkalma megállapítani azt, hogy megvesztegették-e Kaderkát, vagy sem s ha nem, úgy honnan vette az uj pártalapításhoz szükséges pénzeket. Kaderka egyébként a saját lapjában, az „Otcim“-ban azt állatja, hogy a földhivatal tanácsülésén oly értelemben szavazott annál az esetnél, ahol állítólag a földbirtoktulajdonos őt megvesztegette, miként azt a néppárti titkár egy intervenciója alkalmával kivánta, tudniillik, hogy a mnichovohradistyei birtokból minimális mennyiség adassák át a földreform céljára. Gagatkó Pesak felelősségre vonását követeli. Gagatkó, a Ruszinszkában megválasztott cseh nemzeti szocialista, illetve trudovapárti képviselő legutóbbi parlamenti beszédében rendkívül érdekes arcképet festett Pesek ruszinszkói tanügyi referensről. Qagatskó a többi között a következőket mondotta: — Pesek, ki nem tud a benszülött lakosság nyelvén beszélni, olyan politikát űz, mellyel Ruszinszkó lakosságát mindinkább eltávolítja a köztársaságtól. Ukránizáló politikájában visszaél a tanítók fizetésével, amennyiben politikai ellenfeleinek sokkal kisebb fizetést folyósít, mint híveinek, akiknek jövedelmeket is biztosít. még különböző mellékAddig, amíg kulturális célokra és a tanítóság fizetésére nincsen pénz, százezreket, sőt milliókat költ ukrán propagandára. A nő egyénisége és a divatreform — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — írta: Berendy Katalin. A francia divatárusTtők és szabónők valósággal siránkoznak a modern divat ellen, amely uniformisszerűvé alakítja a ruhákat. Híres írókat és művészeket szólaltatnak meg napról-napra, hogy a nőket visszatérítsék a változatos, szuverén, ízléses formák kereséséhez, amely egyéni varázzsal vonta be lényüket és oly előnyösen különböztette meg őket egymástól. — Átkozottul csinos ez a ruha! Előkelő ízlése van önnek! — eléje hízelgő jelzőket már nem alkalmaznak a nőkre — fenyegetődzik egy hírneves angol író, mert a férfiasan egyszerű toalettekben elszürkül a nő titokzatos lénye. Nem lesznek udvariak, mert nincs divat, nem lesz fürt, mert nincs többé nőegyéniség. Oh, minden asszony egyforma, — nemcsak sötétben — mint Luther mondja —, de még nappal is. Azt hiszem, a férfiak könnyen tudnák megcáfolni Luthert arról, hogy a nők sötétben egyformák és méginkább megcáfolhatják modern írókat afelől, hogy a nőt az uniformisa szerű divat mennyire neem szürkíti el. Első példa erre maga a férfiruha. Állítsanak libasorba tíz csaknem egyforma termetű férfit egy és ugyanazon szövetből készült zakkóban és mutassák meg egy, vagy akár tíz nőszemélynek. Majd eldől, kinek milyen a szerencséje s mennyiben köszönhető ez a ruhának. Második példáit a kóristaleányok szolgáltatják, vagy a ballett. Felöltözhet száz táncosnő, vagy énekesnő egyformán, lámpák alá ugorhat parókáiban, hogy oitt szinte gépiesen kidolgozott, zeneütemekre írt lépésekkel, mozdulatokkal ugráljon. Előadás után kérdezzék meg a mélyentisztelt férfiakat, tetszett-e nekik valamennyi hölgyecske, vagy ki tetszett a legjobban, ki nem tetszett egyáltalán, dacára a nagy, stilizált egyformaságnak... Vagy adják rá a legpikánsabban tervezett párisi esti toalettet egy hatvanéves dámára, aki pedig jól konzervált, vagy adják rá a hetvenéves hölgy köpenyét egy viruló hajadonra s kérdezzék meg a férfiakat, melyik hódit jobban? Oh, nem a divat, hanem a nő. S éppen azért, mert húsz évszázad ilyen és olyan küzdelmei dacára a nőben az a bizonyos varázs hódit, amely maga a nő, vagyis a nőiesség, amely életkorral kezdődik, életkorral fejeződik be, amely lágy körvonalúvá, ringó járásúvá alakítja a termetet, ragyogóvá a mosolyt, amely élénkebben csillog a szemekben, mint maga a könny, vagy az öröm, amely az egyik nőt elkiarcsítja és hajlékonnyá növeszti, nemes tagokkal, a másikat törpén hagyja és gömbölyíti; az egyéniséget nem a szabóművészetben, hanem a természetben kell keresni. Az angolos egyszerűségnek, amely kétségtelenül egyenlősíti a divat főbb elemeit, a kontúrt, a díszítést, a ráncolódást, a formát, el kellett következnie épp úgy, mint ahogy elkövetkezett a százötven-, kétszázoldalas regény a nyolcszáz oldalas helyébe, mint ahogy elkövetkezett a taxiautó a lóvonat nyomán,a fejbenyomó kalap a „reier“-es helyett, vagy akár a „leibbhen“ a fűző helyébe. Nem, a puffos, halszájú, sonka- és tölcsérujjakat nem kívánjuk viszontlátni, sem a halcsontozott derekat, amely alatt csaknem megfulladtak a dámák és a ruhaszámla mellé orvosi számlát is fizettek. Sem az uszályos szoknyát, amely fölszívta a port, esetleg az égő cigarettát és lekötözte az egyik kezet, mert föl kellett emelni. S aztán, talán akkor nem volt a divat uniformisszerű? Próbált volna egy dáma sonkaujjú ruhában járni, amikor puffos volt a divat és a sima szövetek helyett rózsás-rózsásat viselni, „amelybe csak divánok és fotelek öltöznek .. A divat minden korban ránkparancsolt bizonyos formát, ízlésbeli meghunyászkodást és mi engedtünk neki. Amellett a fejünket törtük egy kis „különlegesség“-ért, amihez szabó rendszerint még egyeszer annyi szövetet, selymet és jóval több munkadíjat kért. De azért nem föltétlenül sikerült a ruha, mert nem értette meg jól, vagy még nem gyakorolta be a szabást eléggé ... Viszont az egyszerűsített, angolos viseletnek két nagy előnye van. Az egyik, hogy megtakarítással jár. Lassacskán megtanulják a nők, mennyi szövet kell hozzá, a szabók pedig tökéletesen beletanulnak a szabásba, a mai keserves tapogatódzás helyett. Mennyi időt takarítunk meg ezenfölül a próbákon! Ismerek Pesten egy előkelő nőészabót, aki a múlt tizedes éveiben nagy hírnevet szerzett a haute-volée dámái előtt, mert csak sport- és bizonyos angol ruhák szabására vállalkozott. És kiszorította Párisi Londont, Bécset olyan időkben, amikor a keztyüt Grenobleból, a harisnyát Bostonból illett hozatni. Viszont a modern szabóságban tönkrement, mert a zavaros formákat nem bírta kidolgozni. Nem lehet a női ruha egyszerűsége soha unalmas, mert az anyag időnként változik, továbbá prémek díszítik, másrészt kisebb-nagyobb változást mindig követelhet a tervező, vagy a nő maga. A gyermekruha, főként az angol matrózstílusú, évről-évre ugyanaz. Még az anyaga sem változik. S ezért egyforma volna benne minden kis gyerek? Az arisztokrata béby csak úgy különbözik benne a polgári médytől, mint a szőke baba a fekete hajától. Az egyik magas, a másik mosolygós, a harmadik édes, durcás, vagy csintalan, csak úgy, mint különben. S egyiket jobban szeretik, mint a másikat, mert... mert... az ujjunk sem egyforma, de még a cserebogár sem, ha már kettőt-harmat nézünk belőle. El kellett következni az angol egyszerűségnek azért is, mert a hajviselet egyszerűsödött, mert a modern nő egész életberendezése megváltozott, különösen a polgári életben. A tizenkilencedik században dolgozni akartunk. Mert azt hittük, akkor egyformán értékelnek bennünket az irigyelt férfiakkal. Közben nem volt kedvünk és rá sem értünk, magunkat szépítgetni. A modern leány huszonkét-huszonötéves korig egyetemre jár, tehát a divatra, szépítésre leghivatottabb éveket a tudomány csarnokában tölti el, ott pedig nem illik „mode danácinak lenni. Ami azután jön: az életküzdelem, a kiábrándulás, a visszakívánkozás otthonokban élni, szintén nem inspirál arra, s nem is ad hozzá pénzbeli eszközöket, hogy magunkat szépitgessük. Mikor divatozzunk hát és miért, kinek a pénzével? A divatozás helyébe lépett a testszépütés kultusza, a sport, a szép formák növesztése, ápolása és egészségben tartása. Ez foglalja le az időt. Azután a kényszerű foglalkozás. A műtőasztal mellett, a katedrán egyszerű ruhában kell járni, úgy, mint a sportnál. A divat jelenleg nagyon csinos. De a női alak még nem elég tökéletes ahhoz, hogy benne érvényesüljön. Elkövetkezik az is. Föltéve, hogy ostoba divatok vissza nem terelnek az útról. Még pár szót az „uniformisról" A cipő mind egyforma szabás szerint készül. S ezért sablonos benne a láb? Annál inkább érvényesül a szép láb a kevésbbé szép mellett. A szép ruhához legtöbbet ad a jó megjelenés, a disszitingvált modor. Egyiken úgy áll „az“ a ruha, mintha viharban tűzték volna rá, a másikon meg, mintha ráöntötték volna! Tehát: az egyéniséget éppen nem kívülről, hanem belülről kell szépíteni és színesíteni, hogy kifelé hódítóan hasson. S hogy a férfiak talán hűek lesznek csak azért, mert a divat egyforma, tehát minden nő egyforma? Legyünk nyugodtak, nem. Ez az egy sohasem lesz divat. Sem állandó .., /