Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-02 / 274. (722.) szám
2 Több nagyvilágiasságot Prága, december 1. A Venkov vasárnapi vezércikkében azt panaszolja fel, hogy a cseh-szlovák politikai, kulturális és közgazdasági élet erősen szenved a kicsinyességek miatt, annak ellenére, hogy ezekben a szakokban kiváló tudósokat képes felmutatni. A kicsinyesség oka abban rejlik, hogy a cseh-szlovák nemzet még mindig nem vetette le a szellemi kicsinyességet, ennek mélyebb oka pedig az osztrák elnyomatásban található. A legfőbb ideje érkezett el annak, hogy a nemzet ezt a lelki kicsinyességet levesse, mivel csak így lesz képes az állam a helyét megállni a nemzetek versenyében. Több nagy világias szellemre van szüksége a nemzetnek, ezt pedig csak hosszas munkával s a külföld megismerése utján szerezheti meg. A külföldön kell tenni tanulmányokat; a külföldi utazások ne legyenek csupán szórakozás, időtöltés, hanem tanulmány, komoly munka- A továbbiakban történelmi példákkal igazolja a cikkíró a külföldi utazások nagy kulturális hatásait . Nézetünk szerint annyiban téved a cikk írója, hogy a cseh-szlovák nemzet nem utazik eleget. Itt van Benes külügyminiszter úr s itt van Beöka miniszter úr veje. Avagy ez nem elegendő? Emez utazások költségeit véve alapul, az eredményekben feltétlenül igen gazdagaiknak kell lenniük. Herriot epinali beszéde Páris, december 1. Herriot miniszterelnök, akit Epinalban nagy lelkesedéssel fogadott a tömeg, beszédében rámutatott a genfi egyezmény szükségességére Franciaország biztonsága szempontjából. Franciaország nem követel hódítást és annexiót, csak azt hogy Európa mai helyzete békésen megmaradhasson. Beszédét a belügyeknek és a katolikus törekvéseknek elemzésével zárta be, hivatkozva az egységre, mely minden haladásnak és nyugalomnak garanciája. A munkanélküli tisztviselők és a genti rendszer. Mint ismeretes, a kormány jövő év május elsejétől a genti rendszer alapján fogja segélyezni a munkanélkülieket- A rendszernek általában és ezt a rendszert átvevő cseh-szlovák törvénynek egyebeik között az a nagy hibája van, hogy a munkanélküli magántisztviselőkről teljesen megfeledkezik- A magánajtómazottak illetékes szervezetei máris eljártak a népjóléti minisztériumban, hogy eme hiányon segítsen a kormány, azt a választ kapták azonban, hogy a magánalkalmazottak is megkaphatják a segélyt, ha belépnek a cseh-szlovák szociáldemokrata és nemzeti szocialista munkásszakszervezetekbe. A minisztérium válasza érthető visszatetszést szült a magánalkalmazottak körében, mivel a kormánynak nem volna szabad kihasználnia a munkanélküli magánalkalmazottak szorult helyzetét arra, hogy őket politizálásra kényszerítse. A kormány eme álláspontja a törvény hiányaival s a rendszer hibáival sem menthető. Szerda: BRUCKNER GYŐZŐ dr.: A Mikuláskultusz eredete és jelentősége. I. Csütörtök: BRUCKNER GYŐZŐ dr.: A Mikuláskultusz eredete és jelentősége. II. Péntek: Ifj. INCZINGER FERENC: Adj nekem egy kis kertecskét (Vers.) Szombat: HENRY BORDEAUX: Tűzfalun. Vasárnap: MÉCS LÁSZLÓ: Az öregek. (Vers.) — NEUBAUER PÁL: A vén színész. 3% *^* f&e Ment fontos CEEÉillierMil ierriai inteikeiasa London, december 1. A Daily Telegraph szerint Chamberlain és fierrioí pénteki összejövetelének korántsincs az a jelentősége, melyet általában tulajdonítanak neki. A lap szerint az angol külügyminiszter egyelőre nem fog állást foglalni a genfi jegyzőkönyvre vonatkozóan. Valószínű, hogy csak Marokkóról, Északafrikáról Angoláról, általános, mohamedán kérdésekről lesz szó. A kölni angol zóna kiürítését is megtárgyalják. A német ellentállás egységes frontja A német pártok impozáns állásfoglalása Prága, december 1. A Gablenzban megtartott nagygyűlésein, az elvén az összm német pártok egységes ellentállási frontot alkottak, impozánsan nyilatkozott még a német nép törhetetlen akarata, hogy a koalíciós álparlamentarizmus ellen a végsőikig küzdeni fog. Az elhangzott beszédeik nemcsak azt jelentették, hogy a német nép bízik saját maga erejében, hanem a prágai kormánynak is szóltak. A pártok egységbe tömörültek. Nincs párt, csak német nép. És a nép fölveszi a küzdelmet azokkal, akik erőszakot akarnak rajta elkövetni. Piüschke polgámesterhelyettes beszédében kijelentette, hogy az egységes front tisztában van azzal, hogy egyelőre alig számíthat pozitív eredményre, de a gyűlés legyen bizonyítéka annak a törhetetlen akaratnak, amely a német képviselők szivét erősítse. Hadd tudják, hogy mögöttük egy nagy nép áll és helyesli azt, amit tesznek. Utána a többi párt képviselői szólaltak föl és protestáltak az elnyomatás ellen. Lehnert dr. azután fölolvasta Meidinger dr. átiratát, mert ő maga nem jelenhetett meg. Meidinger dr. rámutat arra, hogy az az ut, amelyre most a német pártok léptek, a hasonló helyzetben lévő népek útja. Nincs más ut. Az ir és az indus nép ugyanezt az utat választotta. Az ir módszert, a németek kulturfokát tekintetbe véve, elveti és az indus módszernek szerinte csak akkor lesz hatása, ha nemcsak a parlamentben, hanem az egyes autonóm testületekben is gyakorlat tárgyává teszik. Lehnert dr. azután a német nép önsegélyével foglalkozott, amely szerinte az egyetlen helyes harci eszköz. Utolsónak Waltersteh szólalt föl és azt ajánlotta, hogy az egyesült német pártok találják meg a Masaryk elnökhöz vezető utat, hogy alkalmuk legyen még egyszer és utoljára álláspontjukat kifejteni és kívánságaikat előterjeszteni. (Nagy zaj, kö bekiáltások: „Soha!" Kostka képviselő: „ő jöjjön hozzánk!“) Waltersloh a nagy zajban alig tudja állápontját kifejteni. Szerinte az elnök még nem mondta ki az utolsó szót, mert amit egyszer írásban adott, nem vonhatja vissza. (Közbekiáltások: „Az elnöknek nincs hatalma!“) Waltersidh: „Ha a németek nem választják ezt az utat, még mindig nyitva van egy másik, amely a népszövetséghez vezet." (Harsogó kacaj.) Zárszó után a nagygyűlés még egyszer bizalmát fejezi ki az összes német pártok képviselőinek. Kedd, december 2. Utolsó vasárnap a német választások előtt Marx, Delbrück, Tirpitz beszédei — A hamisított Herriot* memorandum — Véres verekedések Berlin, december 1. A december 7-iki választások előtt lévő utolsó vasárnap az agitáció a legmagasabbra hágott. Főleg két kristályosodási tengely körül csoportosultak az események: egyrészt Marx kancellár rajnavidéki útja, másrészt Tirpitz tengernagy müncheni beszéde körül. Marx kancellár a felszabadított vidék lakóságát akarta biztosítani középpárti politikájának, míg Tirpitz a nacionalizmus régi várába, Münchenbe vetette magát és innen gyúrja az ország közvéleményét. Az érdeklődés középpontjában még mindig Herriotnak hamisított memoranduma áll, s máig már meg lehet állapítani, hogy a nemzetiek nagy blamaget szenvedtek az ügyetlen hamisítás következtében. Marx kancellár két beszédet is mondott, melyek egyformán a londoni szerződés és a Dawes-politika apológiái voltak. Essem beszédében az augusztusi szerződéseket mondta annak az alapnak, melyre egyedül lehet építeni. mm—— 11|' —1— Bi Mim Csak ha betartjuk mindazokat a követeléseket, melyeket a vesztett háború következtében az ellenség kíván, érhetjük el a német nép politikai és gazdasági szabadságát. i* Egyenes vonalban kell követni az eddigi német külpolitika útját. December 7-én minden eldől. — Másik beszédében kifejtette a kancellár, hogy máig sikerült annyit elérni, hogy nem áll Németország káosz előtt, hanem ismét bizalommal teljes. A népszövetségnek Marx elvi barátja, de Németország csak akkor léphet be, ha ezáltal nem szenved kárt. Ismételten megvédte a köztársasági elnök személyét a rágalmak ellen és nagy vallomást tett a weimari alkotmány mellett. Miként Streesemann elmúlt beszédeiből, úgy Marx kancellár magatartásából is mindinkább világossá válik, hogy a centrum és a néppárt nem követi többé azt a jobboldalfelé kacsintgató politikát, melyet előbb a szemére vetettek, hanem határozottan a Streesemann által megformulázott „közép- * * parti politikát" adja jelszonam ■ ^ért élesen a kormány ellen fordulnak a német nemzetiek. Tirpitz tengernagy müncheni beszédében egyenesen nevetségessé igyekezett tenni a kormány önhitt és büszke politikáját. A tengernagy szerint néhány négyzetméter területnek és egy két kunyhónak felszabadítását a kormány úgy állítja be, mint hatalmas győzelmet. Ezzel szemben a német nép széles rétegeiben nagy elégedetlenség uralkodik és csak úgy képzelhető el a javulás ha december 7-e kiemeli a német népet a fekete-vörösarany elposványosodásból. Berlinben a mindinkább előretörő demokratáknak volt nagy sikerük a kiélesedett választási küzdelmek folyamán. Gyűlésüket a Grosses Schauspielhaus-ban tartották meg s ámbár ez a színház több, mint ötezer embert fogad be, mégis igen sokan kinrekedtek a túltömött teremből Több szónok között Hans Delbrück dr. egyetemi tanár is beszélt, aki bár nem tagja a pártnak, most határozottan mellette foglalt állást. Többek között a következőket mondta: A német nemzetiek Tirpitz tengernagyot akarják kancellárnak, a fajvédők pedig Ludendorfot, pedig ez a két úr Németországnak a lehető legtöbbet ártott. A professzor kifejtette, hogy a közeljövőén egy könyvben be is fogja bizonyítani Ttly káros volt Ludendorffnak 1918-i teékenysége az utolsó nagy offenzíva alakjával. Nemcsak politikusnak, hanem hadvezérnek is része. A Theater des Westensben a német néppárt tartott nagygyűlést, melyen szintén igen sokan vettek részt. Az agitációs vasárnap magától értetődik nem múlhatott el vérengzés nélkül. A demokrata-fekete-vörösarany szövetség egy fölvonulását hatvan kampóskeresztes megzavarta, mely alkalommal súlyos verekedésre került a sor. A rendőrség számos embert letartóztatott. A demokrata hétfői lapok szerint a letartóztatott kampóskeresztesekkel a rendőrségen nagyon udvariasan bántak, míg a demokrata szövetség tagjait úgy kezelték, mint a betörőket. Nagy jelentőséget tulajdonítanak von Gerlach híres pacifista politikus rendes hétfői cikkének a Welt am Montagban. Gerlach a hirhedt Herriot-féle memorandum hamisítvényt elemzi. Kifejti, hogy a német nemzetiek követni akarták az angol konzervatívok példáját és azt hitték, hogy egy Linovjev szerű levéllel magukhoz édesgetik a választókat. Gyártottak tehát egy memorandumot, melyet Herriot írt volna és mely a lehető legnémetellenesebb hangon frafikált a jelenlegi német kormánnyal Szerencsére a turpiság hamarosan kisült és a német emberi jogok ligájának egyik tagja, Kuczyinski dr. révén Herriot is a legerélyesebben megcáfolta a levél valódiságát. Különben is az Írásnak már a stílusa is mutatja, hogy nem a Szajna, hanem a Spree mentén készült érzésmód. Tehát nem ellentét. Az expresszionista mozgalom érzést akar kifejezni, de ezt impresszionista formáiban is megteheti, sőt a legtöbb meg is tette, még vázlatosabb, még dynamikusabb lett, annyira, hogy mozgó szemünk nem tudja jelrendszerét követni, összefutnak a formák és nem alakulhat ki belőle harmónia, káosz, deformáció, zűrzavar áll elő. A kubizmus filozófiája csak a deformációnak végzetes túlhajtása, el egész a sematikus leegyszerűsítésig, addig, amíg emberi szem nem követheti őket, elképzelt n-dimenziós terükbe. Ez az út tehát zsákutcába vezet. Nem dönthették meg az impresszionizmust, még csak nem is helyettesíthették. Új látási módot kellett találni hogy kielégítő eredményre juthassanak Az uj utat fiatal magyar művészei úy csoportja találta meg, Szőnyi István Abakozák Vilmos, Patkó Károly, Korb Böske, Jeges Ernő, hogy csak néhány nevet említsek. Az új út patinás múltra mutathat rá, esztétikáját már Leonardo da Vinci fejtette ki, de az impresszionizmus századja nem ismerhette el. Mozgó szem helyett ők nyugvó szem számára dolgoztak. A három dimenzió: tér helyett ők két dimenziós teret s abbal reliefszerüen kiterített, hatalmasan domborodó súlyúkat és tömegüket megőrző, plasztikus erejüket hangsúlyozó figurákat állítsnak. Íme az uj művészet törekvése, ahogy azt Leonardo da Vinci írta: „a festő feladata előidézni, hogy a sík mint domborulat hasson, rajta a síkból kiemelkedni látszó alakokkal ... a domborulat a festészet lényege és lelke." Ez a plaszticzmus már merőben ellentéte az impresszionista látásnak a nyugvó szem Új magyar művészeti törekvések — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — írta: Lázár Béla dr. A magyar művészet - főleg a festészet és szobrászat — mindenkor szoros kapcsolatban voltak európai áramúitokkal, de azokon belül meg tudta találni a maga egyéniségének megfelelő új hangot. Paál László a borbizoni erdőben a maga tragikusan mély szivét szólaltatta meg, Munkácsy drámai erővel fejezte ki Courbet tónusharmóniáit, Székely Bertalan PUsty historicismusából monumentális egyszerűségig emelkedett, Lotz a Bacodry-féle dekorativizmust játszi képzelettel világos harmóniákhoz fejlesztette. A francia impresszonizmus reflexhatásokká, futó, illanó, percig való dffektorokká anyagtalanította a világot, a nagybányaiak idáig nem követték őket. Visszaadták ugyan a szétszórt világításban, a hullámzó szabadon áramló, három dimenziós térben lefolyó világítási hatásokat és a bennük felbukkanó jelenségegeket, mint fény s szinfolíri ~t, a véletlen szeszélyes játékait szinte keresve. Azonban e közös alap megőrzése mellett mindenik magyar mester önállóságát, egyéniségét épen meg tudta őrizni. Ferenczy és Rippl-Rónai, Magyar-Mannlimer és Hatvány Fényes és Hermán, Csók és Vaszary, Iványi-Grünwald és Koszta. Perlma^n és Rudnay, minden közös vonás mellett, annyi sajátosan egyéni jellemmel bírnak hogy művészetük külön és sajátos jellegét összezavarni nem lehet. Amit — főleg az utolsó évekből — tőlük megismerhettünk az a mai magyar művészet igaz értékei közé fogik soroztaim 'nemkoron. Ennek a művészetnek megértéséhez meg kellett tanulnunk látni, még pedig hogy a mozgó, hullámzó, vibráló levegőhatásokat s a bennük fölbukkkanó jelenség ö'•<*•* eb* ggések-t, folyton változó reflexekből való kibe zás közben megláthassuk, meg kellett szoknunk a gyorsan mozgó szemmel való látást, hogy a színfoltok közt 'Tgamhassunk, azokat egybekapcsolhassuk mozgó szemünkkel teremtve meg ilykép a művész által megadott jelekből a mozgó, a cselekvény illúzióját. Ez a jelzés nem mindenik művésznél egyforma. Csók szinfoltjelrendszere más, mint Vaszaryé, már csak egyéniségük karaktere miatt is. Az egyik a finom, lágy, leheletszerű tónusokat szereti, a másik az éles, ragyogó, tömör színfoltharmóniákat Rudnay szüremtétekkel, melyek élesen összeütköznek, Perimutter széles, de egybefonódó színfolt szembeállításokkal dolgozik s így mehetnénk végig mindenik mester jelrendszerén, de a legnagyobb látszólagos ellentétek ellenére megtalálhatjuk a közös vezetőt: mind az impressziók, az optikai benyomások közvetlenségére törekszik, a fény és szintelemzések foltjaiból építi fel a maga világát. Ez a közös jelrendszer utóbb már akadémiává merevedett és a fiatal művészek uj jelszó, uj király, uj látás, uj világfelfogás, **zaz új stílus után vágyakoztak. Kísérletezésekben nem volt hiány. Amit a külföld megpróbált, visszhangja támadt annak nálunk is. A nyolcasok, a kubisták, az expresszionisták minden zavaros kísérletezésével találkozhatunk a kiállításokon. De e sokféle próbálkozás megnyugtató eredményre nem vezetett. Mert nem vezethetett. Az impresszionizmus kritikája — melyet ők hangsúlyoztak — bár ezt is külföldi mintára egy tekintetben jogosult ok: meguntuk a mozgó szemmel látást, mi másra vágyakozunk. Ez olyan szuverén joga minden művésznek, hogy ez ellen semmit sem lehet felhozni. Ha mást adni is tud, a pálma az övé. A sok kísérletező sem nálunk, sem a külföldön ilyen mást, ami alapjában más lett légyen, adni azonban nem tudott, mert kritikájában nem ment a dolgok lényegéig, nem ismerték fel, hogy a látásnak új alapra helyezése nélkül nincs uj stílus, mert minden uj stílus uj látáson alapszik, vagy helyesebben mondva: minden uj stílus az eddig divatos látás ellentétén alapszik. Már pedig az Expressziinizmus, de a kubizmus is a mozgó szemmel való látást feltételezi; az expresszionizmus nem ellentéte az impresszionizmusnak, mert míg az impresszionizmus látási mód, az expresszionizmus felfogás és ♦