Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-02 / 148. (2073.) szám
2 szólalása volt. Krámát, a nagyszláv koncepció eszméjének romantikus Don Quixote-ja nem lenne következetes magáshoz, ha nem csörtetne kardot, valahányszor a külpolitikába beleszól. De fejtegetései súlyos falzumokra épülnek föl, amikor azt állítja, hogy a régi monarchiában Budapesté volt az első szó a külpolitikában, továbbá, hogy Tisza akarta volna a háborút. Ezek olyan elrozsdásodott lomtári érvek, hogy csak a saját komor virágának hitelét rontja, aki ilyen érvekkel él. Ami pedig Kromár utolsó állítását illeti, mely szerint a kisebbségekkel szemben a csehszlovák többség már teljesítette a kisebbségjogi kötelezettségeit, erre nézve Scotius Viator is a tanunk, hogy még mindig garmadával vannak teljesítetlen „jogos követeléseink", amelyek a nemzetközileg garantált kisebbségjogi minimumhoz tartoznak. Hakent is félretolta a Polbyro Prága, július 1. A kommunista párt parlamenti klubijának elnöke, Haken képviselő első volt azok között, akik feltétel nélkül alávetették magukat a Polbyro új vezetőségének. A Polbyro mindezek dacára megfosztotta Hakent klubelnöki tisztségétől és helyébe Sretka képviselőt nevezte ki, aki — úgy látszik — radikálisabban tud elbánni a párt ellenzéki csoportjával, mint Haken. Fuad király Pilsenben és Karlsbadban Prága, julius 1. Fuad egyiptomi szombaton reggel hagyta el Prágát, király hogy meglátogassa Pilisent és Karlsibadot. A Wilaou-pályaudvarra Masaryk elnök kisérte el vendégét s a pályaudvaron a kormány nevében Számek miniszterelnökhelyettes, Renés külügyminiszter, Cerny belügyminiszter és Najman vasútügyi miniszter búcsúztak el a királytól. Faud király délelőtt tíz órakor különvonatom érkezett Pilsenbe. Az állomásról egyenesen a Skoda-mövekhez ment, ahol a gyár vezetősége üdvözölte a királyt. Utána Waldek-szállóban közös ebéd volt. Délután a négy órakor folytatta útját Karlsbadba. Este fél hét órakor érkezett kíséretével Karlsbadba. Az állomáson a város polgármestere, továbbá a fürdőigazgató és a hatóságok képviselői fogadták. A Mihály kíséretével együtt a közönség négyes sorfala között autóval a Pupp-szállóba vonult, ahol két napra szállt meg. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg; minden csütörtökön omammmmmmmMmammmm i-nam—» 1029 július 2, kedd. tiii MhJuuAi OMiiieiiiii i wieiiiiii i „Az agrárpárt Rotziiliióban gyarmatpolitikát folytat" Necsas képviseli memorandumot nyújtott át Udrzal miniszterelnöknek — A „köbméteres párt" — Milyen gazdálkodás folyik az állami erdőbirtokokon Ruszinszkóban f Prága, július 1. A képviselőház múlt heti, utolsó ülése előtt mindenki nagy érdeklődéssel várta Necsas cseh szociáldemokrata képviselőnek felszólalását, mert úgy hirlett, hogy a ruszinszkói agrárrezsimet akarja leleplezni. A nagy érdeklődéssel várt parlamenti beszéd azonban elmaradt, mert a koalíción belül nézeteltérések miatt a munkát váratlanul befejezték. A Lidové Noviny most arról számol be, hogy egy szociáldemokrata képviselőkből álló küldöttség pénteken átnyújtott Udrzsal miniszterelnöknek egy memorandumot, amelyben panaszt emelnek a ruszinszkói erdőreform végrehajtása és az erdőgazdálkodás ellen. A memorandumban rámutatnak arra, hogy az agrárpárt a szó legszorosabb értelmében gyarmatpolitikát folytat Ruszinszkóban, de nem az állam érdekében, hanem saját anyagi érdekében. A memorandum példákkal igyekszik bizonyítani, milyen pártgazdálkodást folytatnak az agrárpárt exponensei a ruszinszkói és prágai országos és állami hivatalokban, különösen pedig a földművelésügyi minisztériumban és az állami földhivatalban. A memorandum szinte vádirat, amely fölött a kormány nem igen fog napirendre térhetni. Elsősorban a Latorica fakitermelő társaság ügyével foglalkozik. A szociáldemokraták azt állítják, hogy az államot óriási károk érték azzal, hogy nem vette át a Schönborn-nagybirtokot, mivel erre állítólag kétszázmillió koronát kellett volna fordítania. A valóságban csak nyolcvanmillió koronát igényelt volna a birtok átvétele. Az utóbbi időben eltávolították a ruszinszkói erdőhivatal elnökét, Poyr erdőtanácsost, mert az az állam érdekeit védte a társasággal szemben. Helyét a régebbi alantasa, Ohrasztina főbiztos foglalta el. A memorandum szerint abban az időben, amikor Hodzea földművelésügyi miniszter volt, Ruszinszkóban sokezer köbméter fát áron alul adták el különböző spekulánsoknak és az agrárpárt agitátorainak. A dolog már olyan általános jelleget öltött, hogy a nép az agrárpártot a fa mértékegységéről „köbméteres pártnak" nevezte el. memorandum több mint száz ruszinszkói polgárnak a nevét sorolja fel, akiknek esetében megállapítást nyert, hogy nekik a hatóságok fát adtak el 15—40 koronás árban köbméterenként, jóllehet abban az időben egy köbméter fának az értéke 60—70 korona volt. Egyes helyeken a legjobb minőségű fát kevésbé értékesnek minősítették, vagy pedig egy-egy cég kevesebb fát vásárolt, mint amennyit ingyen kapott. Egy jellemző esetet is felhoz az emlékirat a svidóci állami fűrészteleppel kapcsolatban. A földművelésügyi minisztérium képviselőházi interpellációra azt válaszolta, hogy Svidócon egyáltalában nem is létezik állami fűrésztelep. A valóságban azonban létezik ilyen és 1923 novemberében 3000 korona évi bérért adták bérbe Benjo Hallénak. A bérlő az alsóbbfokú hatóságok tilalma dacára 8000 köbméter fát termelt ki. A képviselők számos panaszukra és kérdésükre eddig választ sem kaptak. A pénzügyi törvény szerint az állami erdőknek és birtokoknak beruházási fedezetre jövedelmük húsz százalékát engedték át. Ruszinszkóban azonban az egész forgalmi jövedelmet meghagyták beruházásokra. A földművelésügyi minisztérium az állami erdes birtokok vezérigazgatóságával együtt megszegte ezt a törvényt, mert a haszonnak nagyobb részét nem beruházásokra fordították. 1929-ben 20.413.000 koronát kellett volna beruházni. A minisztérium azonban Ruszinszkóban csak 18.340.000 koronát használt fel, 2 millió koronát a prágai földművelésügyi minisztérium palotája számára használt fel és a 73.000 korona maradékot előre nem látott kiadásokra fordította. Udrzsal miniszterelnök meghallgatta a panaszt és megígérte, hogy a memorandumot át fogja tanulmányozni és valamennyi esetet meg fog vizsgáltatni. A szociáldemokrata vádakat komolynak tartja és az erdőreform végrehajtását ő maga ellen fogja őrizni. A „munka és fegyver" kiállítása Táborban Masaryk elnök beszéde a békéről és a fegyveres önvédelemről Prága, július 1. Tábor városában nagy kiállítást rendeznek. A gazdasági kiállítás mellett a csehszlovák légiók emlékeit is kiállították A kiállítási megnyitáson jelen volt Masaryk köztársasági elnök is, aki a kiállítási bizottság üdvözlésére többek között ezeket mondotta: — Fontos, hogy a gazdasági kiállításhoz csatolták a csehszlovák hadviseltek emlékeinek kiállítását is Jelen és múlt. A múlt alapja a jelennek. Azt látom a kiállításból, hogy elsősorban a békéért dolgoznak Békét akarunk Európában és különösen a szomszédainkkal. Ez a pacsizmus nem jelenti a háborús szellemnek teljes letörését, hanem a polgárt tudatosan arra neveli, hogy a békét szolgálja, de ha kényszerítik rá, jó katona is legyen. Amit a nemzet munkájával elért, azt minden erejével meg is fogja védeni, ha erre szükség lesz. A humánus program nem jelent gyengeséget, hanem akkor, ha szükség van arra, energikus védelmi harcot. A védelem nemcsak szükséges, hanem erkölcsileg meg is van engedve. Nem emberi dolog erőszakot elkövetni a másikon — akár egyénről, akár nemzetről van szó — de nem volna emberi dolog, meg nem védeni azt, amit elértünk. Ebben az összetételben fogadom el tehát a kiállítást: munka és ha szükséges fegyver. [p ~: ■ ■ ... '■ MSWIDEFISSt FIGYELJEN mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélozása, az idegrendszer ellentállóbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leghatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DIANA SÓSBORSZESZ melynek állandó használatával sok bajt háríthatunk el magunkról és sok később nehezen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. Az egész országban mindenütt kapható. Hatástalan utánzatokat utasítson A láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS JÁNOS sq AUTÓBALESET A SCOTLAND YARD SARKÁN Hobarth a soffőr mellé telepedett, míg annak háta mögött Pearcy foglalt helyet. Az autó fedelét szétkapcsolták és hátra bocsátották. Pearcy egy szolgálattevő detektívet is baljára ültetett s az autó nyugodt ívben fordult ki a rendőrpalota kapuján. Körülbelül ötszáz lépésnyire a kaputól, a legközelebbi uccasaerkon a soffőr lassítani kezdett. Pearcy és Hobarth tekintete összevillant s a három rendőrtisztviselő kezében fekete árnyék gyanánt bújt elő az uccai lámpa fényében egy-egy browning. Kovács megérezte, hogy a háta mögött ülők tekintete rajta csüng. Ez a helyzet egy másodpercig tartott. Hirtelen különös hangú kiáltás ütötte meg fülüket. Érthetetlen idegen nyelven parancsoló hang. Hobarth azonnal a cukrász szavaira gondolt. Ez az a bizonyos idegen nyelv. Meg akarta állítani az autót. A láthatatlan ellenség a közelben van! A három rendőr csupán a hang tulajdonosát kereste. Hobarth odakapott a kormánykerékhez. Ettől a mozdulattól az autó ismét vad tempóval szökkent előre. A rándizástól-e, vagy valami szerencsétlen véletlen következtében, a kormánykerék kicsúszott a soffőr kezéből. A gép balra fordult. Az éles ivó fordulat láttára Hobarthban megfagyott a vér. — Vigyázz! — kiáltott föl magánkívül. Késő volt. Az autó orra nekiütődött a járda szélén levő fának. Pearcy érzi, hogy az ülés fölemelkedik vele. Magas ívben lendül előre. Hobarth lába kalimpál előtte. Fejével beleütődik a soffőr ‘hátába s ez a lökés föltartóztatja az előrezuhanásban. Furcsa rázkódással remeg meg szemében az uccai lámpa fénye. Egy kissé nehéz lélegezem. Átcikázik fején a gondolat, nem sebesült-e meg? Irtózatos pillanat. Fájdalmat nem érez. De a háborús sebesültek sem éreznek semmit az első pillanatban. Hobarth már tápászkodik. A másik detektív a kezét nyújtja. — Megszökött a gazember! — kiáltja dühödten Hobarth. Pearcy föltérdel. A jobb combját érzi. Nézi a nadrágját. Elszakadt. A rongy alatt vérző horzsolás. A jobb alkarján is érzi a zsibbadó, csipő fájdalmat. Ott is csak horzsolás. Nem baj. Körülnéz. Valóban, a soffőrnek semmi nyoma. — Valószínűleg szándékosan idézte elő a balesetet, — hangoskodott Hobarth miközben vérző, dagadt orrát törölgette zsebkendőjével. — Hogy odábbálljon, — jegyezte meg szerényen a másik detektív, akinek a tenyere és a térde vérzett. A nadrágja rongyokban lógott alá. — Utána! — kiáltotta Pearcy. Utána, de merre? — Az utcasarok mögött kell keresni. Hobarth rászólt a járókelőkre, akik kíváncsian álltak meg az inkább humort, mint szánalmat ébresztő autóbaleset láttára: — Fogják el a soffőrt! Fogják el! Az emberek körülnéztek. Egyesek úgy emlékeztek, hogy a keresztuccába szökött. Arrafelé néztek mindnyájan. A finom kod darára egész jól el lehetett látni 50—60 lépésre. A három rendőrtisztviselő belefújt sípjába. A szomszédos uccákból rohamléptekkel közeledtek a jelre a rendőrök. — Nem láttak innen elszaladni egy embert? Sol íórruhában? — kérdezgették összevissza. Az összefutó rendőrök mindegyike a leghatározottabban állította, hogy sem menekülő, sem ilyen külsejű embert nem látott. Mikor Hobarth megmutatta Kovács Gyuri fényképét, akkor is a fejüket rázták. A soffőr eltűnt. — Átkutatni a szomszéd épületek lépcsőházait, — hangzott Pearcy parancsa. — Nem bújhatott el messze, mert távolabbra senki sem látta. Megállított egy áthaladó autótaxit. A combjában zsibbadó fájdalom miatt a baloldalával •dőlt rá az ülésre. Magához intette Hobarthot. — Megfogjuk? Nem fog elszökni? — Már kisiklott a kezünkből — felelt bosszúsan Hobarth. — Hallotta ön azt a kiáltást Azon a titokzatos ismeretlen nyelven. A társa volt. Akit keresünk. Mindjárt tudtam. — Most már értem, mert ütköztem bele esés közben a solfőrbe — magyarázta Pearcy. — Ez az ember előre el volt készülve a zuhanásra, ezért hátrafelé ugrott, nem úgy, mint mi, akiket előre dobott a lendület. A társa pedig már várta. És együtt tűntek el. Most már biztosan mindketten a láthatatlan köpenyben vannak. Ez az átkozott tehetetlenség. A kiküldött rendőrök közben sorra végigjárták a szomszéd paloták kapuit. A legtöbb kapus azt tanúsította, hogy egy félórán belül senki sem lépett be a házba. A titok megfejthetetlennek látszott. Valami férfi szaladt egy sikoltozó nővel feléljük. Hobarth a futók elé állít. — Hová futnak? — kérdezte az idegentől. — Kérem, megijedtem — szólt, dadogva az asszony. — Mitől ijedt meg? — Nem tudom, uraim, ki az, mi az. Ahogy jövök, a ködből hirtelen négy szem mered rám. Négy szem, semmi más. — Ugy van. Ember alakot nem láttunk — szól közbe az idegen férfi. — Biztosan kísértetek. Materializált lelkek ... — Hol volt ez? — ragadta meg hevesen az idegen karját Hobarth. — Vagy kétszáz lépésnyire — s mutatta az irányt. — Utánuk! Elő a revolverekkel! Hobarth maga ült az autó kormánykereke mellé. Elindultak. Pearcy feltartott revolverrel állt az autóban. Az ijedt idegen és felesége most még értelmetlen ebből bámult a különösen rongyos revolveres társaság után. — Biztosan rablók — gondolta. — Csak rablók lehetnek ilyen rongyosak. Vájjon kinek a fejére vadásznak? Mert hogy ember vadászatra mennek, abban nem kétkedett. HARC A LABORATÓRIUMÉRT Hobarth föltevése valóban fedte a valóságot. Selley abban a pillanatban, amikor meglátta, hogy a fehércsillagos autó kigördült a rendőrpalota kapujából és gyorsuló sebességgel közeledik feléje, habozás nélkül az úttestre ugrott és így kiáltott Kovács Gyurinak: — Gyuri, fordítsd föl, menekülj! Kovács megértette a helyzetet. Hobarth kézmozdulatával egyidejűleg hevesen balra rándította a kormányt és teljes erővel hátrafelé lökte magát. Bár Pearcy feje a hátába ütközött, de ennek dacára úgy ugrott ki a zuhanó kocsiból, hogy a talpára esett. E szempillantásban Selley mellette termelt és a kezébe nyomta a második ételű ruhát. A legközelebbi kapualjban Gyuri gyorsan belebújt s mielőtt még a három rendőrtisztviselő föl ocsúdhatott volna, már egyenletes léptekkel csoszogott tovább a két menekülő a nehéz búvárruhában a Themze-part irányában.