Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-01 / 249. (2174.) szám
2 1929 november 1, péntek. T.GU-MagYAR HÍRLAP Prága, október 31. Az új kormánytöbbség megalakítására vonatkozó hivatalos tárgyalások valószínűleg csak a jövő hét elején kezdődnek meg, miivel e héten még az egyes pártok elnökségei és végrehajtó bizottságai üléseznek és dönteni fognak abban, vajjon részt vegyenek-e valamely kormánykonstrációban vagy sem. A legkomolyabb tárgyalásokat a legerősebb cseh párt, az agrárpárt már meg is kezdte, amennyiben tegnap pártelnökségi ülést tartott, ma pedig végrehajtóbizottsági ülést. A német és cseh szociáldemokraták ugyancsak ma tanácskoznak, a Rund der Landwirte is, a cseh néppárt, végrehajtói bizottsága pedig szombaton tartja konferenciáját. Mindaddig, amíg a pártok nem határoznak, az új kormánytöbbségi konstellációra vonatkozólag, csak tapogatózó véleményt lehet mondani. Mindamellett igen érdekesek a kulisszák mögül kikerülő hírek. Polgári, vagy vegyes rezsim? Az előtanácskozásokon a jövőre nézve igen komoly kérdések forognak szőnyegen. Az kerül eldöntésre, vajjon a gyengült jobboldal a megerősödött baloldalnak átengedje-e a hatalmat, avagy pedig kisebb pártok segítségével fentartsák a polgári pártok rezsimjét és a polgári pártok fölvegyék-e a nyilt harcot a szocialista pártokkal. A választás sok vezető embernek csalódást hozott. Ez elsősorban Benesre vonatkozik, aki biztosra vette azt, hogy a cseh nemzeti szocialista párt legalább hét mandátummal erősödik meg és teljes biztossággal vette azt is, hogy a második legerősebb párt lesz a parlamentben s ennek élén maga diktáló szerephez jut az agrárok mellett. Ez a reménysége azonban nem vált be, mert a cseh nemzeti szocialista párt csak négy mandátummal szaporodott és a második legerősebb párt a cseh szociáldemokrata párt lett, vagyis Benes és pártja már csak harmadrendű szereppel kénytelen beérni az új parlamenti konstelláiióban. Követelések, ellenkövetelések A cseh szociáldemokrata párt váratlan győzelme nehéz feladat elé állította magát a pártot is, de ugyanakkor a szocialisták győzelmi mámorukban a kormányba lépést olyan feltételekhez kötik, amelyeket a polgári pártok nem teljesíthetnek. A cseh szociáldemokraták ugyanis mindazon szociális törvények novelláinak törlését követelik, amelyeket 1926 óta a polgári többség életbeléptetett. Az agrárok viszont a szocialistákra az agrárprogramot akarják rákényszeríteni, úgy hogy a cseh néppárttól régebben szabotált mezőgazdasági javaslat elfogadásától teszik függővé a szocialistákkal való együttműködést. Frakcióharc az agrárpártban A cseh agrárpártban a választás után komoly ellentétek merültek fel a jövő kormánykonstellációra vonatkozólag. A jobboldali szárny, amelyhez többek között Bradács, Stanck és Nodzsa tartozik, minden erejével arra törekszik, hogy a polgári blokkot összetartsa és ha a szocialisták részt akarnának venni a kormányzásban, úgy részvételükhöz semmi feltételt nem köthetnek. A másik szárny viszont, amely vezérének Adrzalt tekinti, békésen akarna kijönni a szocialistákkal. A párt két szárnya közötti harc e hét végéig eldől s a jövő kormánytöbbség arculata elsősorban ennek a frakcióharcnak eldőltétől függ. Az agrársajtó teljesen a jobboldali szárny kezében van s az agrárlapok már előre azt lanszírozzák, hogy a jövő kormánytöbbség szilárd magvát a régi koalíció 147 polgári képviselője képezi. (Ebbe a számba beleszámítják Kurtyákot és a Rosche-csoportot is). A jelen pillanatban a helyzet tehát az, hogy Adrzal elsősorban érintkezésbe lép az eddigi többségi pártokkal, de ugyanakkor tapogatózik a volt ellenzéki cseh pártoknál is és ezen előtárnácskozásainak eredményeiről referálni fog pártjának. A cseh agrárpártban az Adrzal vezetése alatt álló szárny többségben van s így a legvalószínűbb, hogy egy iparospártokkal megerősödött vörös-zöld koalíció fog jönni. Spina a nemzeti szocialistákról Spina miniszter egy németnyelvű kőnyomatosnak nyilatkozva többek között ezeket mondotta: A szocialista pártok győzelme a parlamenti választásokon olyan tény, hogy a jövő többség kialakulásánál is faktorként fog érvényre jutni. A német nép szempontjából nagyfontosságú, hogy a szocialisták győzelmének oroszlánrésze nem a cseh nemzeti szocialistáké, hanem a szociáldemokratáiké. A cseh nemzeti szocialisták ugyan már nyilatkoztak oly értelemben, hogy a kormányban németekkel is hajlandók együtt dolgozni, de ezt a közeledést a tömegeik felé nem készítették elő kellőképpen. A cseh szociáldemokraták már német elvtársaikra való tekintettel sem tudnak majd kitérni a vegyes nemzetiségű kormány elől. A cseh agráriusok kitartanak az eddigi politikájuk mellett, mert hiszen választóik a párt politikáját jóváhagyták. A cseh és német szociáldemokraták szövetkezése A cseh és német szociáldemokraták között most folynak az egyezkedő tárgyalások. Egyelőre még nem biztos, hogy a német szociáldemokraták minden esetben együtt fognak-e haladni cseh elvtársaikkal. A helyzet most ugyan lényegesen más, mint volt 1925-ben, mert hiszen ma már közös szakszervezeteik vannak s így nem történhetik meg már az, hogy a szociális tárgyú törvények meghozásánál a cseh és a német szociáldemokraták divergens álláspontot folyalhassanak el. Mindezek dacára meglehet az is, hogy a német szociáldemokraták nem fognak részt venni a kormányban, hanem semleges álláspontot foglalnak el a rezsimmel szemben, amelyben cseh elvtársaik is szerepet vállalnak. A német szociáldemokraták követeléseinek kardinális pontját a nemzetiségi probléma képezi. *♦ r Azonban információk szerint, a mai helyzetben maguk a német szocialistáik sem találják még elég érettnek az időit arra, hogy a nemzetiségi problémákat a német munkásság követeléseinek szellemében elintézzék. A német szociáldemokratáikinak számolniuk kell azzal, hogy a hátuk mögött áll a megvert kommunista párt, amely minden alkalmat megragad arra, hogy visszaszerezze pozícióját s miután ezt szociális téren nem igen fogja tudni megtenni, valószínű, hogy belekapaszkodik a nemzetiségi problémákba s így nagyon is fontolóra kell vennie a német szociáldemokrata pártnak azt, hogy sovány ígéreteikért lépjen-e a kormányiba vagy sem. A cseh néppárt válaszúton A cseh néppárt helyzete most igen kényes, mert aránylag a legnagyobb veszteség érte i KrondorfEr Elsőrangú asztali- és gyógyviz. Legtisztább, legegészségesebb, és elvesztette teljesen a munkásszervezeteit, márpedig abban az esetben, ha továbbra is a kormányban marad, az a vssély fenyegeti, hogy a cseh agrárok mezőgazdasági elemeit fölszívják. Ezért a párt nagyon is fontolgatja, nem volna-e jobb ellenzékbe vonulni a vöröszöld koalíció ellen és ellenzéki politikával fölvenni a harcot versenytársai, a cseh agráriusok és a cseh szociáldemokraták ellen. A cseh és német katolikus néppárt választási vereségét főleg annak köszönheti, hogy a lakóvédelem problémáját nem tudták a kormányban megoldani. A szociáldemokraták a történelmi országokban főleg ezzel operáltak Srámekék ellen. Ugyanebben a helyzetben volt a német keresztényszocialista párt is s ezért a két párt csak nehezen határozhatja el magát arra, hogy a szocialistákkal együtt kormányozzon. Akik rosszul jártak A cseh nemzeti demokrata párt ténylegesen vereséget szenvedett s ha számszerűleg többletszavazatot tud kimutatni, ezt nem a párt érte el, hanem a vele szövetkezett Rázus- és Kurtyák-párt A nemzeti demokraták eminens érdeke föntartani a polgári többséget, mert egy vörös-zöld koalícióban már nem is másodrendű, hanem csak harmadrendű szerepet játszana. Végül a cseh iparospárt is rosszul zárta le a történelmi országokban a választásokat. Csúfos vereségétől egyedül Szlovenszkó és Ruszinszkó mentette meg, habár ott nem érte el a várt eredményeket és még csak egy mandátumra való szavazatot sem gyűjtött össze. Az egy mandátummal gyengült cseh iparospárt örülni fog, ha bármely többségi konstellációban is szóba állnak vele. Szocialistákkal vagy szocialisták nélkül? Az agrárpárt két szárnyának belső harcától függ, hogy polgári színezetű vagy vegyes kormánytöbbség alakul-e • Benes hatalmi kilátásai megcsappantak Hétfőn kezeődnek a pártok között a hivatalos többségalakítási tárgyalások Megnyílt a teljesen modernül berendezett HOTEL SCHHI1DL KoSi ce, FS-utca 80.I (Bejárat a Posta utcáról) Hideg, meleg víz. Központi fűtés. Utazóknak és állami alkalmazottaknak 10%-os kedvezmény. Étterem. Telefon 1122. Buffet. HM———-■■amint .................... ..i... .................. p....... ' Leszállították az angol diszkontot London, október 31. Az Angol Bank diszkontját fél százalékkal 6 százalékra csökkentette. Kalkutta, október 31. Az Indiai Bank diszkontját 1 százalékkal 6-ról 7 százalékra emelte. Hágónkerg csődje Berlin, október 31. Jólértesült körök szerint Huggenberg népszavazási akciója csőddel végződött. 25.850.000 szavazó közül mindössze 2.405.000 írta be nevét Huggenberg listáira, azaz 9,5 százalék, holott a népszavazás kierőszakolására tíz százalékra lett volna szükség. f@f8Hd MSGK REGÉNY (21) Irtás ffORICZ ZSIfilfOND Nagyon soká állott, hallod... Aztán láttam az urat... a túlsó oldalról gyütt. Eccer csak az is figyelt... Azután elővette a revolverét és rácélzott a tornácra... Akkor ez az uraság is elővette a maga revolverét és rácélzott az urra... Eccere lőttek... Akkor az idegen uraság hátrálva visszament a fák alatt a kertbe, amerre jött... Akkor a tornácon nagy sikoltozás vót... Mikor csend lett, én eljöttem és megkerestem az idegen uraságnak a lábanyomát. Megláttam tisztán egyet. A homokba. Arra én ráboki toltam a kosarat. Hogy el ne tapossák. Reszketett minden csontja, ahogy maga elé görbedt e olyan halkan beszólt, hogy alig lehetett hallani a szavát . . . — Mer a homok felissza. Elmosódik. Én elmentem a tenyiszhez. Ott volt a kanna, amivel a meszet locsolják a tenyiszre. A meszes kannát elvittem. Aztán azt a lábnyomot, hallod, leöntöttem mésztejjel. Hogy megmaradjon. Tgy megmarad. Már kemény lesz a homok a roésztól. Akkor megint rátettem a kosarat. Visszavittem a kannát a helyire... Aztán elmentem a gyűrőbe. Megleltem az autónyomot. Ott állottak. Ott is van nyom elég- de ott már sok van eltaposva. Hallgatott. — De ha öngyilkos lett, — mondta az a szezony. - Te avval ne törődj. Csak te senkinek a kerek világon erről egy hangot el ne mondj- Mert megöllek. Megölnek minket az urak. Ha te arról egy hangot is elbeszélsz. Az asszony nem bírt tovább állami Leguggolt. Úgy ült a sarkán, a falnak támaszkodva. Nagyon sokáig. Mikor feleszmélt, amikor hallotta az ura lélekzetét. A szegény ember, hogy könnyített magán, elaludt. S ő lassan megértette, amit az ember mesélt. És a béres asszonyra gondolt, aki elmondta neki, hogy az ur öngyilkos lett. Hogy itt voltak az urak! Ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy utána menjen annak az asszonynak, ki a külső tanyára s elmondja neki, hogy az ur nem maga ölte meg magát, hanem egy idegen ur. Amék autóval jött és a „gyülőnél“ állott . . . Tudta, hogy ha az ura alszik, az úgy alszik, hogy nem ébred fel. Lassan elkezdett tovább kúszni. Maga sem tudta, mit csinál, csak mikor már messze járt a háztól, a szántóföldeken ? ment, ment, hogy menjen s könnyítsen a maga lelkén . A IV. Háznál három pap beszélt. A debreceni püspök maga is itt volt s gyönyörű imát mondott. Utána az esperes beszélt az Avaryakról, akik négy századon keresztül istápja s gyámolói voltak a református eklézsiának. Harmadiknak a debreceni kollégium rektora prédikált s szívből elsiratta a jelest, aki mint diák dísze volt az iskolának, mint férfi mindig méltó utóda a magyaroknak. Olyan volt a temetés, mint a régi nagyurak utolsó útja. Véghetetlen beszédek és roppant tömeg, amely meghatottam kísérte el a családi kriptáig az utolsó nagytúrát. Az után tizenkét pap ment kettős sorban, s utánuk a megye nagynevű családjainak képviselői. A falu egész lakossága jelen volt, az uradalom személyzete s a környék falvainak népe igen nagy számban. — Nagy emberek voltak ezek mind, — mondta egy vastag papi ember az után. — Milyen kár, hogy mégis mindig volt bennük valami gyöngeség. Amiatt nem emelkedhettek soha az ország színe elé, mert mindig megakadályozta őket az igazi nagyságban valami zökkenő a lelkük mélyén . . . Avary Pálra emlékezem, — mondta — aki az operai templomot megmentette ... Ez az Avary Pál Mária Terézia gárdakapitánya volt s a királynő kedvence és belső titkosa . . . Egyszer csak megjelenik a faluban egy kanonok, hogy elfoglalja a templomot a királynő parancsára a katolikusok számára. Szaladtak a nép emberei hozzá: „Uram, mit tegyünk?“ „Menjetek a templom elé, — mondta. — Ha ott leszek, küldjétek be hozzám a templomba s hagyjatok egyedül vele". Úgy is volt . . . ő maga felöltözött vitézi ruhájába, kardot kötött az oldalára s lóháton ment a templom elé. Leszállóit, bement s megállóit az úrvacsorás asztal előtt. Akkor bejött a kanonok. „Mit akarsz!" „ő felsége a királynő parancsára a templom kulcsait". „Ott vannak az asztalon, vedd el, ha mered". A kanonok kinyújtotta a kezét , rátette a kulcsokra. Avary Pál kihúzta a kardját s levágta a kanonok kezét . . . Ebből nagy eset lett. őt rögtön elfogták s Bécsbe szállították a királyné elé A királyné kihallgatta s azt mondta: „A halálos ítéleted készen van. De adok huszonnégy órai gondolkodási időt. Ha holnap délig visszatérsz az egyedfil üdvözítő egyház kebelébe, gróffá teszlek Ha nem, fejedet vétetem." És Avary Pa. kitért . . . Azontúl ide többet haza nem jött, a családnak ez az ága másira szállt, C viszont nagy uradalmakat nyert . . . Ilyen csodálatod volt mindig a család . . . Mártírt nem adott, de míg életüknek bőségében voltak, amnőig hívek és jótékony urak maradtak . . . Csak a megpróbáltatások óráit nem bírták el . . Hallgattak, akik hallották s mindenkinek a lelkében megélt az Ítélet a díszes érckoporsó lakója felől, aki hidegen, elegánsan és még szótlanabbul, mint életében, elment, s magával vitte a család minden titkát. Az özvegy gyalog ment, mély fekete gyászban a koporsó után. Nővére karjába fogózva. A két nő olyan volt, mint két édes, szép mártírnő. A parasztasszonyok, akiknél még megvan az ősi temetési szertartási divat, hogy égre hasító jajszóval s roskadozva kell kisérni a koporsót, nem voltak megelégedve azzal, hogy oly egyenesen lép és semmi hangját nem lehet hallani. A sírnál a helybeli lelkész beszólt. Ez egy magas, kövér fiatalember volt, aki megdöbbentette a papokat azzal, hogy nem mint a nagy szónokok, nem az ujtestamentumból vette a terisztust, hanem Jeremiás könyvéből ezt az igét választotta: „Én pedig olyan valék, mint a mészárszékre hurcolt szolid bárány és nem tudtam, hogy terveket szőttek ellenem, mondván: Pusztítsuk el a fák gyümölcse gyümölcsével együtt; irtsuk ki ezt az élők földéből, hogy még a nevét se emlegessék többé!" A népek egymásra néztek. A parasztok mind összepillantottak s egyórás felé hajoltak. Köztük már suttogott a szó. A pap nem tett semmiféle célzást arra, amit ő már hallott, hogy mit beszél a közönség, nagy általánosságban szólott s megengedte, hogy a legfelsőbb Isteni akarat lett volna az* aki e név eloltására, a fa kivágására adott ítéletet. .Mert az isten urai bejárható Manók. Mig a pap prédikált, az özvegy szeme rajta függött s mintegy denvedten hallgatta a szavakat amelyek az ő lelkének a hangjait érintették.