Prágai Tükör, 2018 (26. évfolyam, 1-6. szám)
2018 / 6. szám
csehek és magyarok Csehszlovákia 1918-1938 - visszatekintés Csehszlovákia száz évvel ezelőtti megalakulása minden magyart érint. A nagy háború (később a háborút az I. világháborúnak nevezték) utáni, gyorsan változó, felfordulásokkal teli időkben úgy a csehek, mind a szlovákok kivívták nemzeti önállóságukat. Annak érdekében, hogy a két nemzet az új államban többséget alkosson, bevezették a csehszlovák nemzet fogalmát, amely a múltban nem létezett. Nem létezett önálló Szlovákia, tehát a szlovák nemzet önállósága sem. Csehszlovákia, a csehek és a szlovákok közös állama az illuzórikus csehszlovakista ideológia alapján az Osztrák- Magyar Monarchia egyik utódállamaként jött létre 1918-ban. Az új állam elsősorban a szlovákoknak, de részben a cseheknek is a Monarchiában veszélyeztetett nemzeti létük bebiztosítását, megmaradását jelentette. Számos történész és politikus állítja ezt, mintegy magyarázatképpen a történtekért. Elfelejtik azonban, hogy a nemzetek börtönének kikiáltott Osztrák-Magyar Monarchia az egyik oldalon ugyanígy vagy úgy elnyomta a nem német és nem magyar nemzeteket, de a másik oldalon ugyanakkor jelentős szabadságot és mozgásteret is nyújtott fejlődésükhöz, mert a birodalom nem fejtett ki határozott és egyértelmű nyomást egy törvényileg szentesített egységes államnemzet kialakítására. A Monarchia romjain létesülő utódállamokból a nagyhatalmak mindenáron nemzetállamokat akartak kreálni, ami Csehszlovákiában sem sikerült. Tekintet nélkül a különbségekre és problémákra, amelyek a cseh-szlovák együttélés következő éveiben nagyobbaknak mutatkoztak, mint azt az alapítók gondolták volna, mindkét nemzetben megerősödött a nemzeti tudat, a nemzeti kultúra. Beneš, Masaryk, Štefánik