Katolikus főgimnázium, Privigye, 1877

Adatok a tanintézet ez évi történetéhez. A privigyei algymnasium 1870)71 év elején megnyithat­ván, 8 évig nem kimélve semmi fáradságot, a legnagyobb erőfeszítéssel működött, hogy a műveltséget azon vidéken is köz­kincsesé tegye, hol ezelőtt, tekintve a felvidék nagyobb részt szegény sorsú lakosait, gyermekeiket csak nehezen, vagy éppen nem valának képesek iskoláztatni. Ezen gymnasium megnyitása által nagyon könnyíttetett e vidék szegényebb polgárain ugyan , de mindazáltal még igen nagyok azon aka­dályok, a­melyekkel a szegény, szorgalmas és jóviseletű ta­nulónak küzdenie kell, hogy legalább e négy gymnasiális osztályt bevégezhesse. Ez intézetnek ugyanis nem lévén semmiféle kegyes ala­pítványa, a­melyből a nyomorral küzdő jó tanulók segíttet­­nének, a felebaráti szeretet gyakorlók és a tudomány iránt érdeklődők átlátták, hogy ezen csak úgy lehet segíteni, ha a jó emberek filléreiből ez intézet mellett egy „alumneum“ állíttatik föl. — Első volt e gymnasium lelkes igazgatója,­­Furdek Nándor, — az ily ügyekben jótékonyságáról eléggé ismeretes férfiú, ki szándékát a privigyei értelmiség előtt különféle körökben közölvén, észrevéve, hogy ez ügy, a neve­lést szívén hordozó férfiaknál, hatalmas pártfogókra talált. Most minden gondját arra fordítá, hogy ez ügyet nyilvános helyen is tárgyalhassa ; érintkezésbe lépett tehát a város tek. tanácsával, melynek eredménye az jön, hogy Krajtsik András polgármester úr elnöklete alatt folyó évi február hó 1-én gyűlés tartatott, melyen a gymnasium igazgatója a következő sza­vakkal adá tudtára az egybegyűlteknek a gyűlés czélját : Tisztelt uraim ! Erkölcsi s hazafiús kötelességem parancsolja, hogy nyil­vános térre lépjek a szegény, jó s erkölcsös tanulók ügyében, kiknek a tudományok csarnokába való bevezetését, a művelt-

Next