Katolikus főgimnázium, Privigye, 1880
ideig is kiállott elég viszontagságot, nagy ünnepéllyel vonultak a boldog emlékű grófnő által épített lakházba.*) Muzslay János a bajmóczi uradalom gondozója hathatós latin szónoklattal ecsetelvén a grófnő jótékonyságát és vallásosságát az épület kulcsait a piaristáknak nyújtotta át. Az iskolák építése csak 1675-ben fejeztetett be, és ugyanakkor vezettetett be az ifjúság számra mintegy 330. Az 1678 és a következő években elég nyomorúság és baj közt folytak a kegyesrendiek és privigyei vidék lakosainak napjai, mert Tökölyi pártfogói által segíttetve, győztesen járta be a föl vidéket, Privigyét és Bajmóczot 1678-ik évi szeptember hó 28-án elfoglalván, fölgyujtotta, lakosait pedig kor és nemi különbség nélkül kardra hányatta; a tűzüszköket csak az épületünk és az úgynevezett Mária templom kerülte ki, de a kath. vallást gyűlölő ellenség rabló kezét egyik sem, mert berontván lakásunkba, azt kifosztotta, a ház bútorát és az iskolai tárgyakat pedig megsemmisítette ; az akkori időben házunk keleti részén a mostani templom szentélyének helyén épített kápolnában *) az oltárt, s a szentek szobrait lövöldözés közt összetörték az utczára hányták, és belőlök minden kitelhető gúnyt űztek; a toronyból pedig két harangot raboltak el. Tamás áldozár és Farkas papnövendék pedig izzó vassal kínoztatva, vértanúi halált szenvedtek , míg végre Pálfy Károly tábornok az ellenséget megtámadván, azt Szent-Keresztig űzte, és őt szétverte. Az 1681-iki év augustus hó 10-én intézetünk harcának színhelye is volt, ugyanis az említett napon épen vásár alkalmával mintegy 300 török és 200 fölkelő a városba rontván, azt fölgyujtotta, a lakosságot öldösni és a várost rabolni kezdék, a megrémült lakosok és vidékiek nap . Az alapítónő a jelenlegi épületnek csak az első felét egy emelettel (kelet felől), az épület második felét (nyugatra), valamint a második emeletet a kegyesrend építtette 1734-ben. 2) Jelenlegi templomunknak alapköve 1740-ben tétetett le, és csupán vallási kegyeletből áthatott adakozásból építtetett föl és nyerte jelen díszét 1752-ben.