Katolikus főgimnázium, Privigye, 1884
ktém a nemes szivü, jó tevékenységéről széles körben ismeretes férfiú igazgatói hivatalának elfoglalása után azonnal hozzáfogott azon fenséges eszme megvalósításához, amely különösen a felvidéki gymnásiumok népesedésének, a nyomorral küzködő jó tanulók neveltetésének elmaradhatlan kelléke. Ez az eszme volt: a gymnásium mellé egy ,,alumneum“-nak felállítása. Legelőször magán körökben lett buzgó apostola ő e szent ügynek ; de később, midőn buzgó fáradozása folytán a a kezdet nehézségein átesett és látta, hogy daczára az itteni vidék roppant szegénységének mindig számosabban és számosabban magukévá teszik e hazafias ügyet, elérkezettnek hitte az időt arra nézve, hogy azt nyilvánosan is tárgyalhassa. E végből Krajtsik Endre, akkori polgármesterhez azon kéréssel fordult: hívná össze gyűlésbe a város tanácsát és a gyűlés tárgyául a privigyei kath. gymnásiumnál életbeléptetendő alumneum ügyének megbeszélését tűzte ki, így is történt. A gyűlés 1878. évi február 1-én megtartatott és eredményezte azt, hogy a kérdéses alumneum a jövő 1885/c. tanév elején már tényleg életbe léphet ! Hogy mily igazán és őszintén nemes szivén hordá Furdek Nándor úr a felvidéki tanulóifjúság vallás-erkölcsi s hazafias neveltetésének magasztos ügyét, mily valódi ismeretével birt ő felvidékünk viszonyainak és ebből kifolyólag mily tiszta önzetlenséggel, határtalan felebaráti szeretettel, béketűréssel és kitartással csüngött magasztos eszméjének megvalósításán : meggyőződünk róla, ha átolvassuk az ő lelkes szavait, melyekkel tudomására hozza az egybegyűlteknek a föntebb említett gyűlés tárgyát. Íme ezek az ő szavai : „Tisztelt Uraim! Erkölcsi s hazafias kötelességem parancsolja, hogy nyilvános térre lépjek a szegény, jó s erkölcsös tanulók ügyében kiknek a tudományok csarnokába való bevezetését a műveltség korigényelte magaslatára felvezetését, s ezek jutásához segédkezését csak a nemeskeblü s hazafias érzelmektől átla