Pro Minoritate, 1997 (1-4. szám)
1997 / 1. szám
Hogy a sok évszázados, véres leszámolásokkal és háborúkkal tarkított horvát-szerb szembenálláshoz mi közük volt a Baranyai, kelet-szlavóniai és nyugat-szerémségi magyaroknak? Szinte semmi, illetve csak annyi, hogy útban voltak. Akadályozták a Szerbiából előretörő Jugoszláv Néphadsereg alakulatait és a nyomukban felvonuló csetnik szabadcsapatokat. Belgrád eredeti szándéka szerint Vukovárt csak a horvát „elemektől" kellett volna megtisztítani, egyébként a Szerb Krajina fővárosának szerepét szánták neki, a katonai vezetés azonban nem tudott megálljt parancsolni a fékevesztett pusztításnak. A horvátországi magyarok, akik tanúi voltak a hónapokig tartó ostromnak, kénytelenek voltak felismerni - főleg miután ők is Horvátország szuverenitása mellett voksoltak -, hogy sorsuk megpecsételődött. Valószínűleg legtöbbjében akkor merült fel először a menekülés gondolata. Mák Ferenc: Menekülésben A szlovákság nemcsak a megyék perifériáin élt (él), hanem a centrumban is. 1950-től Békéscsaba lett a megnövekedett területű megye székhelye. A város közigazgatási szerepe már az 1960. évi népszámláláskor megmutatkozott, a lakosság száma ekkorra lépte túl az 1941. évit. A hatvanas-hetvenes évek beruházásai további új munkaerőt vonzottak a városba, a népesség növekedése azonban a nyolcvanas évek vége felé megtorpant. A lakosság egy részének kicserélődése megváltoztatta a szlováklakta települések vallási összetételét is. Mindenekelőtt a római katolikusok és kisebb mértékben a reformátusok száma növekedett, míg az evangélikusoké csökkent. Kugler József: A csehszlovák-magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A valóságban azonban ma Magyarországon a kisebbségi népességet alkotó lakosok még nem nevezhetők polgároknak, testületeik, szervezeteik ki vannak szolgáltatva eltartóiknak, az államnak és elsősorban az önkormányzatoknak. De ez utóbbiak is ki vannak téve a kisebbségi regisztráció hiányából következő anomáliának, mert fiktív népességszámra, a kisebbségek létszámára nem releváns szavazati eredményre állapítanak meg kis, közepes vagy jelentős nagyságú támogatási összegeket. Érvényes mindez a pécsi cigány kisebbségre is. Jelenleg nincs a pécsi cigány népesség létszámára vonatkozó egzakt adatunk. A népszámlálások kategóriái - anyanyelv, nemzetiség, idegen nyelv használata - nem teszik lehetővé valós kép kialakítását a tényleges népességszámról, ennek okai között szerepelnek az önkéntes bevallást akadályozó történelmi, társadalmi, politikai gátak. Rozs András: Cigány állampolgárok Pécsett 1994-1997 Főszerkesztő: Tóth István • Szerkesztők: Aáry-Tamás Lajos, Gyurcsik Iván, Király András, Klein András Tipográfia és tördelés: Heltai Csaba és Heltai Ákos • Szerkesztőség: 1117 Budapest, Orlay u. 2/B, Tel./fax: 166-8347 Levélcím: 1462 Bp., Pf. 771 • Kiadja: Pro Minoritáté Alapítvány • Készült az Arzenál Nyomdában • ISSN 1216/9927 A címlapon és a hátlapon Dusán Kállay grafikái láthatók A lapban olvasható cikkek nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség véleményével Folyóiratunk megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta