Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-06-30 / 13. szám
14? legum, historiarum et multarum artium , quasi nutricula quaedam est ,u általa ama' grammatika a' régiek' összes stúdiumának, életük', erkölcseik', történetük' értelmében vétetett, 's ki tagadhatná, hogy az mai összes műveltségűnknek, már csak történeti szempontból is , alapja nem volna. A' tudós a' jelennek teljes ismeretéhez , melly munkásságának hatásköre, csak akkor jutand, ha a' régiséget megérté, az eszmét mint a' kor' vivőjét felfogá 's azt minden kifejtéseiben 's alakváltozásaiban a' jelenig vizsgáló és philosophiai szellemmel követé, hol világlott neki azonban ezen eszme derübblegát, mint épen a' régiek' irományaiban. Minden tudománynak, melly a' jövendőt szilárd következetességgel mintegy előkészíti, philosoph-történeti kezdete a' régiségben találtatik , 's valamelly tudomány' leírásával épen nem dicsekhetünk, anélkül hogy történeti forrásából ne merítettünk , születése' 's gyermeksége' bölcsőjéhez el ne jutottunk volna. Még a' mostani művészet is a' régiek' műveiben leli fel szabályait. Azért jelszavunk : valódilag tudós a' classicitas' legbuzgóbb, legalaposb studiuma nélkül senki nem lehet. Az igazi tudományosság nem áll az életnek ellen, 's hol a' tudósok illy valódi tudományosság'jellemét megőrzik, nevendékeket is képeznek, kik távol attól, hogy magokat az életben fel nem lelnék, inkább hivatvák azt tovább is kifejteni 's a' felfogott eszme szerint valósítani. A' szellem' ezen fensőbb munkálatára azonban kevesek a' választottak ; a' több szám közvetlen viszonhatásban áll az élettel. De azt czéljaik szerint használni ezek is éreznek kénytelenséget, mi többé nem könnyű feladás. Ki magának korunkban önállást akar kivíni, műveltségre kell szert tennie, melly egykor tán szellemi pazarlásnak tartatott. Ali ezen változás név szerint a' polgári rendről, mennyiben személy- és iparérdekeken csakugyan túl kell magát orientálnia Szintolly ingatag a' kereskedő', jövedelembérlő" állása, midőn hatáskörének nagyobb kiterjedést akar adni, ha a' jelennek politikai, társulati és kereskedési szövevényességeit és alágazatait biztosabb szempontból vizsgálni nem képes, melly szempontnak utolsó elvei és törvényei ismét csak mélyebb ügyismeret által világlanak ki. De nem tekintve illy viszonyokat, puszta kézműtani ügyességgel mai nap a' kézműves be nem érheti. Eszméletlen kezelés' ügyessége nem elég Mert egy részről a' vevők' igényei mindig növekedének, más részről a* túlzó versenyzés az árt leszállítá, mig az élet, mivel tőle több kívántatik mint előbb, mindig drágább. Több oldalról kényszerítve , a' kézműves ezen sokszen'í igényeknek csak úgy felelhet meg, ha magának a' munkát megkönnyíti 's a' készítés' költségeit megkímélni törekszik. Az elsőt csak úgy képes, ha az eszméletlen ügyességei, mivel dolgozik, eszmélet munkásságra emeli. Mig ő csak a' neki hagyott kézfogásokat alkalmazás, mivel ép' igy és nem mésként tanulá; mig neki a' miért felel teljes világa nincs, sorsa legfelebb csak történetességből javulhat , mire sajátlag számolni nem lehet..Feltétele minden haladásnak a'jelen állapot'szabatos és értelemteljes ismerete, 's a' kézműves' szerencséjét egyéb mi szinte nem feltételezi. Ez által teend a' vevők' kiványainak, készítményei' hasznavehetőségét és szépségét illetőleg, eleget. De ki kell e' mellett a' versenyzést (concurrentiát) is tartania. A' készítmény' költségei a' ráfordított időtőkének a' megkívántató anyaghozi viszonyában állnak. Itt kímélni lehet, ha vagy kevesebb időt alkalmazand, vagy az anyagot ügyes bánásmód által sikeresebbé teszi, vagy a' drágábbat és bajjal szerezhetőt olcsóbbal pótolja ki. Ez utolsó viszonyban a'tudomány felette termékenynek mutatkozott, 's az életnek nincs egyéb hátra, mint meghódításait birtokba venni. A' számtalanszerü gépelyeket, mellyek idő- és munkakímélés végett találtattak fel, nem érintve, a'vegy-, természet'stb. tanokból majdnem naponként keletkezének felfedezések elő, a' gyakorlatot közvetlen előmozdítandók , 's mindig olcsóbb készítményeket eszközlendők. Mind erre azonban a' lehetőséget csak értelmes kiművelés nyújthatja. De hol szerezze azoknak nagy tömege, kiket a' tudós pályára sem hivatás, sem hajlam nem vonz, a' szükséges egyetemi és különösb kiművelést? Ez előtt csak tudósokat képző intézetekben. Azonban bármilly jótékony hatással van csak némi elkezdett tudományos műveltség is a' szellemerők' kifejtésére , melly szerint balgatagság állítani, hogy a' ki csak egy két évig járt úgynevezett tudós iskolákba, idejét vesztette légyen ; más részről csakugyan nem tagadhatni, hogy az alaki műveltség elérhető oktatási terv által, melly e' mellett a' nevendékek' közvetlen anyagi igényeit is szemmel tartja és kielégíti. Illy oktatási terveket lelünk a' reáliskolákban, mellyek' czélja nem egyéb , mint a' polgári életre szükséges előképzést adni. Mondjuk előképzést, mert a' gyakorlati kiművelés egyes és meghatározott szakokra nézve itt sem érhető el, sem nem hrányoztatik, az iskolabeli kilépés után az itt is fensőbb tanulási pályára , vagy magára az életre bizatik. A' reáliskolák , mellyek' eszméjét már Herder adák, a' fensőbb szellemművelés' és szellemgyakorlat' anyagiáúl, a'régi nyelvekbeni kizáró oktatás helyett, a' mér-és természettant, a' történetet és földiratot 'stb. veszik. Ilol valamelly fensőbb tanodával vagy polytechnikai intézettel összekapcsolvák, két osztályra szakadnak. Az alsóbb osztályban az oktatás' tárgyai leginkább az elemi ismeretekre, a' honi nyelv' grammatikáján kívül még egy vagy két külhoni éra, péld.: Ezen herderi eszméhez a berlini reáliskola legközelebb áll. Taubner.