Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-09-27 / 39. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 39. szám, Ötödik évi folyamat. Sept 27. 1846. Magister sit eruditus, — prius discat quam doceat. Boethius. TARTALOM: Könyvismertetés: A' Pesten felállítandó prot. praeparandia terve Szőnyi Páltól. . . . s . . . s. — Alsó-borsodi ref. egyházmegyei gyűlés. (Vége) Eger­völgyi. — Tükröcske a­­ tiszamelléki ref. e.kerület­ből. — y. — Ujabb szózat a' Stúrismus ellen. Hl­a­váts József. — Szen­tant: Hymnus. Farkas F. Koporsó fölött. Bacsó. — Vegyes közlemények.— Könyvismertetés. A* Pesten felállítandó protestáns praeparan­dia terve. Készítette Szőnyi P. nevelő. Buda, 1846. ára 50 kr. finomabb papíron 1 frt. p. p. Ezen könyv ugyan már két hírlapban volt ismertetve, de szükségesnek látom azt minél többen megismertetni, — 's az egyházi lapban épen elmulhatatlannak. Ezen könyv ugyanis egyfelől szép bizonysága annak, hogy azon pesti­­ pr. főiskolai választmány —, mellynek nagyszerű feladata: a'Pesten felállítandó prot.főiskola 's ez által közvetve az annyira kívánatos unió létre­hozása, — nem szűnt meg még most is higgadt, de épen azért kitárö buzgalmával nagy czélja el­érésére munkálni; — más részről saját erőnkkel, tehetségünkkel é s jelen állásunkkal — ezeket több statusokéival is egybe hasonlítva — annyira megismertet, miszerint ismertető nem hiszi, hogy ezek tudása 's egybehasonlítása nélkül valaki a­ népnevelés ügyéhez akár egyházi­, akár ország­gyűlésileg okszerűen hozzá szólhasson. Ismer­tető nagyon óhajtaná, ha e' könyvnek olvasása által minél többen meggyőződnének a'felől, hogy a' népnevelés ügyébe nem olly könnyű és semmi erre készültséget nem igénylő dolog ám okosan beleszólhatni, mint ez nálunk olly igen napi­ren­den van, hogy ha valaki semmi egyébhez nem ért is, ebbe épen ollyan joggal vél beleszólhatni, mint mikor a­ faluból iskolamestert, vagy egy bornyapásztort kell elcsapni. Hogy sz.-nél sem az olvasottság, sem az olvasottaknak okos egybe­hasonlítás általi felhasználása nem hibázik, ar­ról mindenki meg fog győződni, ha a­ 151. lapú kis könyvecskét átolvassa. Azokra nézve pedig, kik ezt nem tehetnék, megkísértem a­ könyvnek vázlatát néhány érdekesebb adatokkal együtt köz­leni, különben is ezt tartom valamelly könyv legczélszerűbb megismertetésének. Szerzőt a' praeparandia tervének készítésére a' pesti prot. főiskolai választmány kérte fel, és igy feladata ebben állott (lásd 27. lap.). Föltéve, hogy a­ czélba vett intézet anyagi kellékei nem hiányzanak; 's tudva, hogy a' pesti prot. főiskola azon terve, melly az e' végre koszorúzott pálya­munkákból, nevelő Kiss Lajos által öszvfeilesztve elfogadtatott, mit, mennyit és mi renddel foglal magában: egy olly praeparandiát kelle terveznie, melly a' nevezett főiskolával, a kor lelke 's nemze­tünk szüksége-sugalla kapcsolatban álljon; jól képzett tanítókkal lássa el alsóbb iskoláinkat , haladást idézzen elő népnevelésünk ügyében: de ideált léptetni életbe, hasztalanul ne erőlködjék. Sz. könyve elején mindjárt az elvet mondja ki, melly öt vezérlé,'s mellynek a'pesti prot. főiskolai választmányt is vezérlenie kell, 's ez: merészleni gondolkozni és tenni. A­ pesti prot. főisk. és praepa­randia felállítóinak, — úgymond — reformátorként szükség fellépniük 's épen azért nagyon meg kell gondolniok, mi lesz tanácsosabb: más nemzetett különösen ollyat, melly már előttünk messzire ha­ladt, vakon utánoznunk-e ? vagy a­ tettre termet, magyar jellemhez hiven, magunkból indulva ki, elvetnünk a­ roszat, és megtartanunk a­ jót eddigi intézkedéseinkből? Ő ez utolsót javalja, és a­ pesti képezde alapelveit így állítja fel: 1) Ne legyen az a­ főiskolától elkülönözve. 2) Képezzen egyszersmind falusi és városi tanítókat, ugy, hogy a' több évre terjedő folyam — cursus — elsőbb éveiben a' falusi tanítóságra már készek legyenek az ifjak. 3) Elemi-, nép-, polgári- és gymnasiumi ta­nítók ugyanazon intézetben, de külön években ké­peztessenek. 4) Ideiglenes tanítókká, azaz, a' tanítóság mellett más hivatalra is készíttessenek. E' szerint külömböznek hát képezd­énk a' külföldiektől , a' mennyiben azok a) egészen külön-álló intézetek; b) vagy csupán városi, vagy csupán falusi tanítókat képeznek; c) gymnasiumi tanítóságra nem adnak elég kép­zettséget, és d) végezetre holtig való tanítókat képeznek. Mégis nagyon hiszi sz­, hogy alapel­vei­k elsejébe mindenki könnyen beleegyezik, ki 39

Next