Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-02-14 / 7. szám
már nem ismerhetünk, mint a* szent írást, és az egyenes okosságot." — Sőt még az úr vacsorájára készített iskolás gyermekek is, kiknek, elméjek gyengesége miatt, inkább kell a' tekintet által vezéreltetniük, mint a' felnevekedteknek, a' szent vendégségre oktató kis katekhismusukból ezen kérdésre : Miért hiszed és követed te inkább a* keresztyén vallást, mint más akármelly vallást? ezt felelik: Azért, mert minden vallások között, a' keresztyén vallás egyez meg tökéletesen az okossággal. Hát maga a' helvét hitvallás mit szól mind ezekre? Helybehagyja-e az emberi tekintetet, 's az ez általi megköttetést a' szent irás magyarázatában ? Mondják, hogy ez megköti a' kezeket. Nagy szó ez! A' ki megköti kezemet az Írásban, megköti az némileg számat is a' szólásban, — sőt megköti lelkemet is; mert szabadon nem nyilatkozhatom, gondolatimat másokkal nem közölhetem, — és igy megfoszt eredeti saját jogomtól, mit magam sem idegeníthetek el vétek nélkül. Halljuk azért saját szavait. — A' 2-dik részben, melly a' szent irás magyarázatáról tanít, a' többek között igy szól: „Az Írásnak csak azt a' magyarázatát ismerjük keresztyéni igaz magyarázatnak lenni, melly azon Írásból vétetett, — melly egyez a' hit és szeretet regulájával, és az Isten dicsőségére, 's az emberek idvességökre használ. — Nem szenvedjük a' tudomány vizsgáitatásában, vagy hit dolgában, hogy csupán a' páterek értelmével, vagy conciliumok végzésével erőtessünk: sokkal inkább nem a' bevett szokásokkal, avagy az egyetértő sokasággal, avagy az időnek hosszú határzásával. Nem szenvedünk azért a' hit dolgában más itélő birót, hanem a' szent irás által szóló Istent." Nemcsak megvetettek pedig a" helv. hitvallás szerzői minden emberi tekintetet, hanem magok is felszólítottak másokat, hogy ítéljék meg őket, 's azért szólanak így az előbeszéd végén : „Azoknak, kik az Isten beszédéből jobbakat tanítanának, nagy hálaadással mind helyt adni, mind engedelmeskedni az Úrban készek." — Hát az illyen hitvallás megköti a' kezeket? Nem, — nem a'symbolikus könyvek, hanem magunk bilincseljük meg kezeinket, hogy a' másokét is megbilincselhessük. Magunknak nem tetszik a' Jézus könnyű 's gyönyörűséges igája, 's önként veszszük magunkra az elhordozhatatlan jármot, mitől mind az evangeliom, mind hitvallásunk szabadokká kívánt bennünket tenni,'s az egyháznak mind belső, mind külső reformjára nézve, gátoljuk az Isten országának eljövetelét. A' helvet hitvallás elve épen az, mi a' protestantismusé, és nem ellensége sem az észnek, sem a haladásnak. Ez nem ítélt magáról kevélyen, mintha már a' tökéletesség legfelsőbb fokát elérte volna, és tovább mint ő ment, menni nem lehetne; nem tulajdonított magának csalhatatlanságot, 's épen nem akarta, hogy a' megölő hetük iránti vak tisztelet miatt sok irományok, mellyeknek czélja a vallásos tökéletesedés, és Istenben való élet, halálra ítéltessenek. Adja Isten, hogy ezen értekezésemmel, mellyet az emberi jogok és vallás iránti tiszteletem íratott velem, az egyházi élet belső reformjára nézve, mit reményem szerint követni fog a külső reform is, ne hiába munkálkodtam légyen. Pap István, vámosi lelkipásztor. Levél egy új lelkészhez. Kedves öcsém! — Soraidból értem, mikép az N.helységben megürült rendes lelkészi állomásra, az ottani elöljáróság által egyházi fel—sőségtől nyert szabályszerű engedély fölmutatása mellett, meghívást vettél ez új év kezdetén. Örülök szerencsédnek, egyszersmind kérlek, ne vedd rosz néven bátyádtól, ki hivatalos pályád küszöbén tanácsadólag lép föl irányodban ,s mint illyen, számjegyekkel jelölt pontokra szedve gondolatait, ezúttal eltér levelei szokott alakjától . . . 1. Elmondák a hívásod végett megjelent küldöttek, ezt erősíté az átadott hívó levél is, mikép a' közbizalom benned összpontosult. Szép! de ne feledd el, fogsz találkozni emberekkel ott, kik más egyént akartak 's nem téged, kiknek e* szerint szemökben szálka elválasztatásod. Ne vizsgáld, ne nyomozd, kik legyenek ezek; de tudva, mikép a' téged tárt karokkal várók mellett, rád horgas szemekkel nézők lesznek : fő feladatod legyen, jó 's kifogás nélküli erényes magadviselete által, megszerettetni magad mindkét rendüekkel, hogy előttük becsületed legyen és pedig kezdetben mindjárt. Sokat tesz nagyon az első jó ítélettétel,s legtovább megszokott maradni az. 2. Hivatalod teljesítésében pontos légy! Végezd azt akkor, mikor annak ideje van. — Sokszor úgy megszaporodik a baj, hogy ember alig győzi. Gyakran alkalmatlan időben esnek papi foglalkozásaink. Légy lankadatlan! Vigyázz, hogy vagy komor tekintetedből, vagy szavadból észre ne vegyék hallgatóid, mikép a' hivatal,— tered előtted. Olvasd 2. Kor. XI. 26. 27. 28. 3. Szószéki beszédeidet jól kidolgozd,'s azokat érzéssel, illő tűzzel mondd el, könyv nélkül megtanulván. Minden igaz embernek nagy gondot kell fordítani hivatalára.Róm. XII. 7, 8. Kitől lehet ezt inkább várni 's meg kivánni, mint a' lelkésztől, kinek hivatása a'keze alá bízottakat tökéletesebbekké 's igy boldogabbakká tenni? Valóban a' legegyügyúbb ember is észreveszi, 's meg tudja ítélni, mint készült a' lelkész az ő tanítására, kellőleg-e vagy sem? — Népszerű tárgyakat válaszsz és azokat népszerüleg, azaz, nem a' nép szavaival, szólásival add elő, de ollyanokkal, mellyekkel hallgatóid szivökhez férsz. 4. Lelkészi fáradatlan gondod ne csupán a* meglett idejüekre, de különösen fordítsd a' most #