Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-08-01 / 31. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hatodik évi folyamat. Augustus 1. 1847. 31. szám. Megjelenik e' Lap 2 íven, minden héten egyszer, vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 ft. 40 l*r., postán borítékban küldve 5 ft. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM: Egyházi szertartás. Kenézy Lajos: Templomainkról. Szabó Mihály: Észrevételek az egyházrendezést tárgyazó javaslatra. W y A. — Iskola-ügy: A' tudomány-előiskolák tanterve. Készítette Warga János, jegyzetekkel kiséri Károlyi István . — Irodalom: Samarjay K. nyelvtanai. — Szent-lant: A' gazdag és az Lázár. Dávid és fia Absolon. Elefánt Mihály. — Vegyes közlemények. starkerals Vernunft.— Fájdalom ugyan egy részről, hogy ez így van, de így van 's mit tehetünk ellene ? Ha a' világ nem alkalmazza hozánk magát, nem marad más választásunk, mint, a' mennyire lehet, nekünk alkalmazni magunkat a' világhoz, hogy czélt érhessünk, vagy is jót tehessünk. De micsoda szertartásokról akarok hát szólni? kérded nyájas olvasóm. Azt mondom föntebb, hogy a' vallásnak kétféle nyilatkozata van. Belső, külső. Nem akarok itt szólni ama belsőről, mellyet luki lelkében érez, mellyet a' vallás fenséges igazságai, biztatási, parancsi, 's erkölcsi ereje szereznek,—sem azon gyümölcsről,mellyet a'szív jótettekben, erényben mutat föl, minthogy azokat ugy tekintem, mint a' hitfa gyümölcsét, melly míg puszta hit volt, nem egyéb volt virágnál a' hitfán, mellynek, Üdvezitönk szavai szerint is, gyümölcscsé kell érnie, hogy így láttassék (Jakab 2, 18.) kinekkinek hite az öcselekedeteiből's (Máté 7, 20.) gyümölcséről ismerhessétek meg őket. A' vallásos meggyőződést, hitet, 's ebből származóit erényt, ha látható tettekben mutatkozik is, én a' vallás belnyilatkozatának tekintem ; a mi nem belről hat kifelé, hanem külről befelé , azt nevezem szertartásnak, és ez mostani értekezésemnek röviden átalános, egy kissé bővebben különös tárgya. Egyházi szertartásunk háromfélék lehetnek, a'mennyiben azok vagy élettelen dolgok, mint: egyházi épület's abbani tárgyak,szónok,közszékek, asztal, oltár,festemény, gyertyák s a 11. vagy testmozgások, minők: állás, ülés, meghajlás vagy térdeplés, vagy lélek munkái által is, mint : beszéd, ének, zene által szoktak végre hajtatni. Első fő elve már az evangyéliomi keresztyénségnek, hogy csak ollyan és annyi szertartása legyen, millyen és mennyi az egyedüli czél elérésére, t. i. az egy láthatlan Istennek lélek- 's igazságban imádására szükséges; a' mi annál fogva az ember buzgóságra-ébresztésére képes,—de a' mi nem érthetlen 's annál fogva sikerellen czifraság, beszéd vagy mozdulatokból áll, — sem az ember fanatice elragadására, meghódítására van kitalálva, mint például némellyeknél az orrvégre vagy köldökrel huzamos nézés. Második fő elve a'keresztyén szertartásoknak, hogy azok nem csak az ész, hanem a szív, vagy Egyházi szertartás. Ezen szokatlan czím megpillantására, tudom, hogy többek fognak így kiáltani fel: Micsoda szertartás? Csak ez kellene még!? De ezen kérdésre, hogy vagynak-e az evangyéliomi keresztyén egyházban is szertartások? ugy hiszem, mégis mindenki csak „igennnel felel, és ha vannak, bármily egyszerűek is, nem árt annyi theoriai viták közt egy kis gyakorlatbról is szólani. A vallásnak kétféle nyilatkozata van, melyek egyike előttünk láthatlan, mint a napfogyatkozások nagyobb része, másik nyilatkozata azonban bizonyos külsőkben látható. 'S bár különösnek tetszik is, hogy az evangyéliomi keresztyén, — ki nem Sionon sem a' Garizim hegyén imádja egyedül Istent, — sem a' mósesi vagy övéhez hasonló czifra szertartásokban helyzi az isteni tiszteletet, hanem abban, hogy belsőképen lélekben és igazságban imádja a' legjobb atyát, — szertartásokról szól, mellyek nem csak e' lap, hanem az evangyéliom elött is, ismeretlenek : de kérem magam kihallgattatni és félre nem magyaráztatni Koránsem valami tarkabarka abrakadabrákról, vagy is érthetlen, érték- 's jelentéktelen czifra külsőségek, szertartások, öltözetekről, vagy azoknak, az annyira meddőnek kiáltott evangyéliomi isteni tiszteletbe becsempészéséről akarok szólni, — mindezek eszem ágában sem fordultak meg , hanem mivel csakugyan emberek vagyunk, kik nemcsak lélek é s igazságból, hanem test- 's érzékiségböl is állunk: nem szabad szem elöl téveszteni a' külsőt is, s a' pszükholog keresztyén figyelemnek erre is ki kell terjedni. Igen helyesen mondja Nösselt. *) Die schöne Gestalt, unter der eine Sache erscheint, nimmt uns für die Sache selbst ein. És másutt: Wir urtheilen haufiger nach Empfindung als nach Überlegung. Empfindung spricht gemeiniglich Nösselt Anweisung zur Bildung etc. Halle. 31