Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-01-22 / 4. szám
Második étfolyam. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet, 4. szám. PROTESTÁNS ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Pesti január 22-bén 1859. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petii sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., 7 ujkr. sorja. egyszeriért Bélyegdíj külön 30 ujkr. Előfizetési felhívás a Protestáns Egyházi s Iskolai lap második évi folyamára. Az előfizetési feltételek maradnak a régiek: Helyben: házhordással egész évre 6 frt. 30 kr., félévre 3 frt. 15 kr., (Uj pénzben egész évre 6 frt. 83 kr. félévre 3 frt. 42 kr.) Vidéken: postán szétküldéssel egész évre 7 frt. félévre 3 frt. 30 kr. (Uj pénzben egész évre 7 frt. 35 kr. félévre 3 frt. 68 kr.) Gyűjtőknek minden 6 előfizető után egy tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Az előfizetési őszletek a lap szerkesztőségéhez (Lövész utca 10 sz.) bérmentve intézendők. Teljes példányok a jelen, valamint a múlt évi folyamból, az utolsók bekötve még mindig kaphatók. A kegyeletek. Szózat a hon jobbjaihoz és lelkesebbjeihez. A kegyeletek tárgyát nálunk, az 1840-ki Pesti Hírlapban, először én pendítettem meg, s magát a kegyelet szót is én honosítottam meg nyelvünkben, és így a kegyeleteknek hazánkban, némileg mintegy keresztatyjoknak tekinthetem magamat. Azóta is a kegyeletek ügye folytonosan kedves tárgya lévén keblemnek és elmélkedésemnek , csak örvendnem lehete azon tapasztalásomon, hogy a hazában mások is figyelmükre s elmélkedésekre méltatják a tárgyat, s hazafiúi örömmel idvezeltem legközelebb nt. Májer István urnak, azon igen korszerű tapintatát, melynélfogva 1859. évi „István bácsi" című naptára számára, pályafeleletre ezen kérdést tüzé ki: „Mikép lehetne a családi és közéletet nemesen emelő, voltakép népboldog itó kegyeleteket (pietásokat) a magyar népnél, természete-, életelvei és szokásaihoz képest, legbizonyosabban föléleszteni?" Örömmel kelle,mondom, idvezelnem e kérdést, reményéve ,hogy a kegyeleteknek eddigelé homályban hagyott tárgya, a megkoszorúzandó pályafelelet által bővebb földerítést nyerend. A pálya-dijt Jakab Elek urnak, sok részben jeles, és az 1859. évi „István bácsi" naptárban megjelent pálya-felelete nyerte el. Miután azonban ezen pálya-feleletnek hiányai, sőt tévesztései vannak s különösebben a jól felállított pálya-kérdés körét épen nem meríti ki: nem lesz fölösleges az emberiségre, hazára, s minden szájban és tollban forgó népnevelésre nézve kiváló fontosságú tárgynak még bővebb fejtegetése, s ha nézetem nem csal, némelyekben helyreigazítása. Első hiánya a pálya-feleletnek az, hogy az inkább értekezés, mint részletes javaslás, szerfölötti általánosságban van tartva, s mellőzi a kérdés részleteit. A kitűzött kérdés részletes beleereszkedést követel az eszközök ajánlásába, mert hiszen a nép természetéhez, életelveihez és szokásaihoz kívánja alkalmaztatni az ajánlandó orvoslási eszközöket. És igen helyesen! mert valamint nem igen fognánk megelégedni azon orvossal, ki az elharapódzott nyavalya ellen általánosságban azt rendel hogy egésségünkre vigyázzunk, és kerüljük azt