Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-01-29 / 5. szám

Második évfolyam. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HIVATAL, 5. szám. ELŐFIZETÉSI DIJ: Pest, január 29-kén 1859. Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. PROTESTÁNS Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Hl­íDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petii sor többszöri be­iktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. A kegyeletek. Szózat a hon jobbjaihoz és lelkesebb­j­e­i­h­e­z. (Vége.) Az általam előrebocsátott fejtegetésekből, h­atár­vonalazásokból és elvekből, folynak most már azon eszközök és módok meghatározásai, miket hazánk­ban a kegyeletek fölélesztésére, felhasználnunk lehet és kell. Pályázó e végre a következőket ajánlja: 1. Be kell várnunk, úgymond, az időt, melyben a nemzet az ujabb viszonyokban otthonosnak talá­landja magát. — Igaz, hogy a türelem rózsát terem, mint mondják; de hát addig csak vesztegelj­ü­nk-e ? 2. Az elöljárók, kimélve, jóakaratosan és türe­lemmel bánjanak a néppel. — Ez helyes! 3. Vallás-, iskola- és néptanítók oktassák a né­pet. — Igen helyes; azonban ezt eddig sem mulasz­tották el, sőt nőttön nőtt e részbeni buzgalmuk. 4. Az irodalom is tegye meg a magáét. — He­lyes , mert valóban irodalmunkban nem ártana több figyelem és lelkiismeretesség a kegyeletesség iránt. Gyakran léha mulattatás vágya, könnyelműség, mely­nélfogva egy-egy felötlő elméncség kedveért kegye­let sértetik, gázló polémiák stb. ti­lragadják még azon íróinkat is, kik nép számára irnak. 5. Emlékezteti pályázó, a hajdan kiváltságokkal nem birt néposztályokat arra, hogy hálásan fogad­ván utóbbi jobb helyzetüket, maguk képeztetésén és kegyeletességen munkálódjanak. — Ez is nem fölös­leges emlékeztetés ; miután tapasztaljuk, hogy ezen néposztályok közt, jobbra fordult állásuk dacára is, még mindig számosan találkoznak, kik a vagyono­sabbakra némi kajánsággal sandítgatnak. Mind jók és idvesek ezen, pályázó által ajánlott eszközök, de nem kielégítők, nem kimerítők. Az esz­közök felhasználásában, azon kettős elvből szükség kiindulni: a)­hogy minden becsületes, lelkesebb, ha­talommal vagy tekintél­lyel bíró honfinak, szerep jusson a kegyeletek fölélesztésében, s így a közre­munkálás, minél általánosabb , s ennélfogva sikere­sebb legyen, b) Hogy a pálya­kérdéshez híven, ve­gyük fel nemzetünknek jelen életét, életelveit és be­csúszott visszaéléseit, s az általános eszközök mel­lett , ezekhez alkalmazzuk, különváló óv- és gyógy­szereinket. Ezekhez képest, a pályázó által ajánlott eszközökhöz még én e következőket kívánom ra­gasztani : 1. A kegyeletek fölélesztésére nézve hazánkban, mint már más alkalommal is érintettem, minden esz­közök közt legsikeresebbnek, leghatályosabbnak tar­tom a kisdedóvást. A szegényebb sorsú szülők, egész napon át kenyérkeresés után látván, kénytele­nek magukra hagyni kiskorú gyermekeiket, kik en­nélfogva elhanyagoltatván, rendesen addig szívják magukba az erkölcsi mételyt és kedélyeiferdülést, míg ez a benyomások elfogadására legalkalmasabb, azon első gyermeki korban, mely az iskolázást meg­előzi. Valóban azon tehetőseink, kik az emberiség ügyéért nemesen buzognak, nem tehetnek célszerűb­bet és ü­dvösebbet, mint ha minél több helységeink­ben kisdedóvásokat állítnak fel, vagy segítnek elő. Igaz, hogy egy minden kellékekkel ellátott kisded­óvó intézet, több költséget és alapítást igényel, mint legtöbb helységeinktől telnék; de ha ily helyeken a gyermekek, iskolázás előtt, valamely közhelyen, egy jámbor, becsületes és okos nőszemélynek, — ki ezért némi csekély fizetést húzna, — felügyelése alá járat­nának, ez által aprólékos munkákkal játékokkal fog­lalatoskodtatnának, már ez által is sok volna nyerve, t­s nem lehetne-e több helyütt, a nemesebb gondol­kozású közbirtokosok pártfogására, segélyére is szá­molni ? Hazánkban, minden pénzszegénységünk mel­lett is, évenként számosak a pénzelforgácslások, mel­lékes, lényegtelen egyesületekre, jószándékú, de pusz­tán szemlélődő tárgyú jutalomkitűizésekre, idő előtti vagy múlékony eredményű adakozásokra, miknek legalább egy részét kisdedóvások felállítására lehet­ne felhasználni. Gyökeresen kell orvosolni a nyava­lyát. — A kisdedóvások a lelki atyák felügyeléseik alatt állanának, kik egyszersmind adnák a kisdedóvó nőknek is, a kellő kisdedóvási irányokat és taná­csokat. El nem nyomhatom ezúttal sajnálkozásomat^

Next