Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-10-25 / 43. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI IS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓhivatal: A lipót és szerb utca szögleten földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. A BIBLIA. (Tholuck után.) VI. A bibliai iratok történelmi hitelessége. (Folytatás.) (B.M.) Bileám beszélő nőstény számára! Ha általában „a művészi tökélyben felülmulhatlan elbeszélés Bileámról" (Ewald, „Greschichte Israels" II, 222) magán mondaszerü jelleget viselne, e vonást is a monda koholmányának lehetne tartani. Ámde a dolog nem ugy van Históriai volta mellett benső jelleme szól; csak egy pontot akarunk érinteni. Bileám látnoki beszédinek egyikében 24 v. jövendölés van, melyet igazi prófétiának kell tekintenünk. A látnok Isten itélő igazságának jutalmazásáról szólván, ezt mondja: „Hajók jőnek Cyprusból és feldúlják Assurt és az Eufrattali vidéket."1* Közönségesen el van ismerve, hogy az egykori Assyriának a nyugotiak, különösen Nagy Sándor alatt a görögök általi meghódittatására van célzás. —« De akkor jövendőmondást kellene megengedni, mibe a rationalismus beleegyezni nem akart. Azon erőszakos kibúvóhoz kellett tehát nyúlni, hogy itt becsusztatás van post eventum, igy Bertholdt és De We 1te, „Lehrbuch der historisch kritischen Einleitung in die Bücher des alten Testamentsu című munkájának első kiadásában. Azonban Gesenius és De Wette a második kiadásban kéntelenek voltak bevallani, hogy már Jeremiás 48, 45 jövendölésünk verseit szem előtt tartotta, sőt hogy annak egy már akkor elavult kifejezése helyébe szükségesnek tartotta egy világosabbat tenni. De Wette tehát ama tankönyv második, harmadik és negyedik kiadásaiban csak következő lengedező és zavarodásra mutató kibúvót tud találni: „23 és 24-ik vers, ugy látszik, igazi jövendölésnek veendő, melyben bizonyos helyes előérzet tévedésekkel vegyül." A hatodik kiadás azonban ismét nem teljesedett jövendölésről beszél, mely e szerint nem is jövendölés, s azért nevezi a helyet rejtélyesnek. Ha itt sajátképi jövendölés van, akkor csakugyan csodálatos történet terén mozgunk, s maga Breek is csak azon állításra szorítkozott, hogy Bileám nyilatkozatai nincsenek szó szerint visszaadva. — Ami már a feltűnő csodát illeti, jegyezzük meg először, hogy Bileám ugyan az igaz Isten imádója és látnoka volt, de tisztátalan jellemű és pogányok közt élve valószínűleg gyakorolt volt a pogány jövendölés (mantika) műfogásaiban. Már Herder úgy képzelte a dolgot,hogy a megriadt látnok magánkivüli állapotba jött, melyben amaz állat beszédét hitte hallani. E nézetet körülményes okokkal támogatta Tholuck „Vegyes irataiban" (1, 406 fg.), és Hengstenberg, „Geschichte Bileam” cimű munkájában (Berlin 1842, 571. fg.). — Az érvek következők: 1. Látványok és álmok Numeri 12, 6 mint a látnokoknak történő isteni nyilatkozási módok legközönségesebb nemei jelöltetnek. 2. Bileám maga ugy jelöli magát 24, 3, 4, 15, 16 mint a szellemre nézve zárt szemű, kinek azonban szemei kinyílnak, mikor látnoki magánkiviliségben leborul. Neki magának is tehát a látvány közönséges nyilatkozási forma volt. 3. Az angyalnak közvetlen megelőző jelenése is bebizonyithatólag benső látványból eredt magánkivüli állapotban történt.^ Csak akkor látja ugyanis e jelenést, „miután ^^^^ HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 vjkr. 87 1SP/