Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-10-25 / 43. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI IS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ­hivatal: A lipót és szerb­ utca szögleten földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. A BIBLIA. (Tholuck után.) VI. A bibliai iratok történelmi hite­lessége. (Folytatás.) (B.M.) Bileám beszélő nőstény számára! Ha általában „a művészi tökélyben felülmulhatlan el­beszélés Bileámról" (Ewald, „Greschichte Isra­els" II, 222) magán mondaszerü jelleget vi­selne, e vonást is a monda koholmányának le­hetne tartani. Ámde a dolog nem ugy van His­tóriai volta mellett benső jelleme szól; csak egy pontot akarunk érinteni. Bileám látnoki beszédi­nek egyikében 24 v. jövendölés van, me­lyet igazi prófétiának kell tekintenünk. A látnok Isten itélő igazságának jutalmazásáról szólván, ezt mondja: „Hajók jőnek Cyprusból és feldúl­ják Assurt és az Eufrattali vidéket."1* Közönsége­sen el van ismerve, hogy az egykori Assyriának a nyugotiak, különösen Nagy Sándor alatt a görögök általi meghódittatására van célzás. —« De akkor jövendőmondást kellene megengedni, mibe a rationalismus beleegyezni nem akart. Azon erőszakos kibúvóhoz kellett tehát nyúlni, hogy itt becsusztatás van post eventum, igy B­e­r­t­h­o­l­dt és De W­e 1t­e, „Lehrbuch der historisch kritischen Einleitung in die Bücher des alten Testamentsu című munkájának első kiadásában. Azonban Gesenius és De Wette a második ki­adásban kéntelenek voltak bevallani, hogy már Jeremiás 48, 45 jövendölésünk verseit szem előtt tartotta, sőt hogy annak egy már akkor elavult kifejezése helyébe szükségesnek tartotta egy vi­lágosabbat tenni. De Wette tehát ama tankönyv második, harmadik és negyedik kiadásaiban csak következő lengedező és zavarodásra mutató kibú­vót tud találni: „23 és 24-ik vers, ugy látszik, igazi jövendölésnek veendő, melyben bizonyos helyes előérzet tévedésekkel vegyül." A hatodik kiadás azonban ismét nem teljesedett jövendölésről be­szél, mely e szerint nem is jövendölés, s azért ne­vezi a helyet rejtélyesnek. Ha itt sajátképi jö­vendölés van, akkor csakugyan csodálatos törté­net terén mozgunk, s maga Br­e­e­k is csak azon állításra szorítkozott, hogy Bileám nyilatkozatai nincsenek szó szerint vis­szaadva. — A­mi már a feltűnő csodát illeti, jegyezzük meg először, hogy Bileám ugyan az igaz Isten imádója és lát­noka volt, de tisztátalan jellemű és pogányok közt élve valószínűleg gyakorolt volt a pogány jövendölés (mantika) műfogásaiban. Már Her­der úgy képzelte a dolgot,hogy a megriadt lát­nok magánkivüli állapotba jött, melyben amaz állat beszédét hitte hallani. E nézetet körülmé­nyes okokkal támogatta Tholuck „Vegyes irataiban" (1, 406 fg.), és Hengstenberg, „Geschichte Bileam” cimű munkájában (Berlin 1842, 57­1. fg.). — Az érvek következők: 1. Lát­ványok és álmok Numeri 12, 6 mint a látnokok­nak történő isteni nyilatkozási módok legközön­ségesebb nemei jelöltetnek. 2. Bileám maga ugy jelöli magát 24, 3, 4, 15, 16 mint a szellemre nézve zárt szemű­, kinek azonban szemei kinyíl­nak, mikor látnoki magánkiv­iliségben leborul. Neki magának is tehát a látvány közönséges nyilatkozási forma volt. 3. Az angyalnak közvet­len megelőző jelenése is bebizonyithatólag benső látványból eredt magánkivüli állapotban történt.^ Csak akkor látja ugyan­is e jelenést, „miután ^^^^ HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 vjkr. 87 1SP/

Next