Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-29 / 5. szám

PROTESTAN ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ­hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A PÁPASÁG ÉS A PROTESTANTISMUS. . . nature crescent does not grow alone In tliewes and bulk; but as the temple waxes, The inward service of the mind and soul Grows wide withal. Shakespeare. Ki gyermekkorunk lépteit vezette, gondosan őrködött ifjuságunk felett, méltán tarthat a férfi tiszteletére számot s arra annál érdemesebb, mi­nél inkább lettünk általa arra képesítve, hogy magunk lábain megállhassunk, s minél készebb az emberi önállóság jogosultságát bennünk elis­merni és maga idejében vezetgetésével felhagyni.— Ha ki ellenben nevelő szerepét megörökítendő, a férfit is járszalagon léptetni akarná , cseppet se csodálkozzék, ha az önállóságra ébredt ember ál­tal félretolatik s a férfiún elkövetni szándékolt méltatlanság a korábbi jólétet is elfelejteti, íme a pápaság fejlődésének bírálata kevés szóban, dióhéjba szorítva. Gondolkodó embernek lehetetlen elismerés­sel nem méltányolni azon szolgálatokat, melyeket a pápaság az európai emberiségnek századokon keresztül tett, de szintúgy lehetetlen határozott ellenzéssel nem fogadni a pápai intézménynek ké­sőbb kifejtett intentioit, melyeknek legújabban az encyklica adott nyilt kifejezést. Midőn az elfajult római világ romjain vad népek fegyverei által uj birodalmak alakultak s a túlmíveltségben elalélt európai emberiség a nyers erőnek semmit nem kimélő negéde alatt nyögött , akkor a pápaság volt az egyetlen szellemi hata­lom, mely a vad erőnek imponálni és duló garáz­dálkodásának ellenszegülni mert; a pápaság, ak­kor az emberiség legnagyobb jóltevője, az üldö­zött erénynek menhelyet, a szelid életfoglalatos­ságnak munkakört adott, és tudományt, ipart és művészetet a végelpusztulástól óvott meg. A vad népek nevelése volt századokon ke­resztül a pápaság szerepe, s az isteni tekintély, melyet az a szellem felsőbbsége és a vallás szent­ségétől kölcsönzött, az európai civilisatio ügyének csak javára szolgált. Nem legkisebb érdeme a pápaság nevelő­ be­folyásának az is, h­ogy a népek az emberi ész mozgalmának fontosságát felismerték, és a gondo­lat hatalmát — előbb a pápaság kizárólagos ki­váltsága — maguk is közönségesen gyakorolni és használni kezdték. De ezzel a pápaság nevelő feladata be lett volna dicsőségesen fejezve, hahogy hatalomról le­mondani még nehezebb dolog nem volna, mint azt megszerezni. A pápák hatalmuk mivoltát korán felismer­ték, belátták hogy, mint a költő mondja: „pos­sunt quia posse videntur," azért is midőn tapasz­talni kezdték, hogy a vak engedelmesség azon mértékben szűnik, melyben a közfelvilágosodás terjed, csakhamar irányt változtattak, s a­helyett, hogy, mint addig, a szellemi élet fejlesztésén to­vább dolgoztak volna, most azon kezdtek mester­kedni, mi módon lehetne a népeket örökös kisko­rúságban megtartani, és a hatalmat biztosító gon­dolatot monopolizálni ? A világ két leggyászosabb intézménye ta­núskodik a pápaság ama természetellenes törek­véséről : a censura és az inquisitio, me­lyeknek rendeltetése egyenesen az volt, hogy az emberi észt foglyul vigyék a pápaságnak. A történelem, a mennyire tudomására jutott,­­ az inquisitio által legyilkolt emberáldozatok szíiM. 9 fe Wí

Next