Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-09-16 / 37. szám
ter után nézni, aki a fellázadt szellemeket megfékezze ! Tény az, hogy az osztrák kormányférfiak rendszerében egész a legújabb ideig ellenmondás volt. Mialatt ugyanis egyrészről nagy, egységes Austriát akartak, más részről sohasem szűntek meg a különböző nemzetiségek antagonismusát táplálni! Adja Isten, hogy ezután máskép legyen. (A L 1 o y d u t á n.) ISKOLAÜGY. LÁTOGATÁS EGY ALGYMNASIUM VIZSGÁJÁN. Egyházi életünk szellemi fejlődésének jelentékeny rugója a középtanodáknak mennél több városokban elszaporodása. S nem kis örömére szolgálhat egyházi testületünknek ily iskoláknak újbóli alakulás s a levőknek erélyes megőrzése. Ily iskolák hasonlíthatók a mérsékelt éghajlathoz, melynek ege alatt — hogy ugy mondjam — az emberiség növényzetének legtöbb nemű fajai fejleszthetők. Mi ép azért örömmel üdvözöljük a vidéki kis gymnasiumokat, melyek szorgalmas méhként gyűjtik össze a tán különben rejtve maradandóit szellemi tehetségeket s adják át tovább ápolás végett a nagyobb intézeteknek. Azonban nem tagadjuk, hogy mind az általános miveltség, mind pedig az egyes néposztályok különböző szellemi szükségei s a kor kívánalmai tekintetéből szivesebben látnók, ha a számtalan apró gymnasiumok helyett, melyeknek fentartása prot. egyházunknak nagy áldozatába kerül, népesebb s vagyonosb egyházainkban felsőbb polgári vagy reáliskolák alapításáról gondoskodnánk. Ugy hiszem több szolgálatot tennénk a nevelésnek s igy egyházi érdekeinknek az által, ha némely imigy-amugy tengődő 2 vagy 4 osztályú gymnasiumoknak polgári iskolákká átváltoztatását sürgethetnék. Mondhatná valaki: tengődő gymnasiumból csak tengődő polgári iskola válhatik az egyik és oly kevéssé felelhet meg a célnak, mint a másik. De a mely egyházközség képes egy kis gymnasiumot fentartani, az ugy hiszem kevesebb áldozattal birna egy polgári iskolát virágzó állapotba hozni. De vidéki egyházaink szivesebben fáradoztak kezdettől fogva a gymnasiumok, mint a polgári vagy reáliskolák felállításán, ugy hogy aránylag kevesebb polgári vagy reáliskolával dicsekedhetünk. Ily nézetekből indulva ki látogatom meg mult hó 28 és 29-én az aszódi algymnasium vizsgáját. Valóban az eredmény, melyet ez intézet az oly kedvezőtlen anyagi viszonyok közt felmutatott fényes bizonyítvány életre valósága mellett. Lelkesült öröm ragyogott az egyházi elöljárók s a szülők arcán midőn áldozataiknak ily szép sikerét látták. Ezen siker által mintegy azt jelenté ki az intézet a jelenlevők előtt, hogy fenállásra jogosítva van. Engemet különösen meglepett, midőn láttam hogy IV. osztálybeli növendékek extempore fordítják Caesar commentárjait. A reálttanokban tett előhaladás is teljesen megfelelt az algymnasiumi kivánatoknak. Ezen sikert nagy mértékben elősegité az intézetben divatozó szakrendszer. Mi nem épen látjuk szükségesnek, hogy az algymnasiumban szoros szakrendszer uralkodjék, miután szigorúan megkívánható az algymnasiumi tanártól , hogy minden algymnasiumi tantárgyban kellő előadási képességgel s ügyességgel bírjon. Poroszországban ez az első képességi fok a tanári vizsgán, nálunk is nagy súlyt fektetnek e képességre a gymnasiumi tanárjelöltek vizsgáján. De vannak az algymnasium körében is oly tárgyak, melyeket egyik-másik tanár kiválóbban mívelve (p. o. nyelvek, mennyiségtan) nagyobb ügyességgel és kedvvel adhat elő. Azonkívül a szakrendszer csekély számú tanerő mellett sikeres munkabeosztást tesz lehetővé. Az aszódi gymnasium, tekintve a felmutatott eredményt, szép jövőt remélhet. De biztos-e már valamely iskola jövendője, ha működését siker koronázza ? Nem biztos, mert első és alapfeltétel minden iskolánál, hogy anyagilag biztosítva legyen. Ellenkező esetben minő jövője. Egy-két évig ügyes vezetők alatt fenállhat, de végre is a kedvezőtlen anyagi viszonyok ernyesztőleg hatnak a legvidorabb szellemi tevékenységre s a lelkiismeretes munkás igyekezni fog működését újból ott megkezdeni , hol a nevelésügynek többet használhat. Huzamosb ideig tartózkodván külföldön, alkalmam volt tapasztalni, hogy a munkaerő ügyes alkalmazása és beosztása által éretnek el a legnagyobb eredmények a művelődés minden ágában, különösen pedig a nevelés és tanítás mezején. Az erők szétforgácsolása vagy alkalmatlan helyeken alkalmazása gondosan kerültetik. Nálunk ahelyett, hogy a meglevő intézeteket ápolnák, némely tehetőst egyházak külön gymnasiumokat állítanak ; ide jól-roszul készült egyéneket alkalmaznak s igy szárnyra eresztik az „ujdon szülöttet" anélkül, hogy vagy a kerület vagy az egyetem az illetőket kérdőre vonná, minő alapból tartják fenn az iskolát! Ha akad is ily intézetbe jól készült egyén (amiről már csak azért is gondoskodnak, hogy az intézet hitelre kapjon, kérdem, képes-e ily intézet céljának megfelelni ? nem e többet használhatott volna a közügynek az ide alkalmazott fel készültségű ifjú, ha nem ilyen heméréletű iskolában működik ? De nálunk ez igy megy ! ISKOLAI KÖZLEMÉNY HALASRÓL. Tanintézetünk egy pár évi története főbb vonásokban a közelebbi múltról e becses lap hasábjain van följegyezve, ennek folytatásául a legközelebbi mult, a lefolyt iskolai év is legyen itt fölemlítve a következő sorokban. Az 186%-iki tanév a halasi iskola történetében — az emelkedés korszakául tekintendő, amennyiben a korábbi pár év alatt nyilvánult közóhaj az iskola erösbitése s emelésére hangoztatott ige, ez évben lett testté, miáltal az eddig hat rendes tanárral ellátott hat osztályú gymnasiumban a tanerő egy hetedikkel erösbittetett, s a jövő 186%-ik tanévre már a gymnasium hét osztályra felemelése az egyház által kimondatott s a legfelső forumon pedig, az egyházkerületi közgyűlésen megerősíttetett. — E ténynek elmaradhatlan hatása leend közelebbről: a város közművelődésére, távolabbról: