Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-09-16 / 37. szám

SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint EEŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. PÁR SZÓ AZ 1859-iki CS. K. PÁTENSRŐL, MELY A MAGYARORSZÁGI PROTESTÁNS EGYHÁZAK RENDEZÉSE VÉGETT ADA­TOTT KI. Örömest elismerjük, hogy az 1859-iki osztr. kormány a magyar protestáns egyházak rende­zése végett kiadott pátenssel a két felekezetű pro­testánsoknak engedményt akart adni; mert ez a pátens valóban engedmény volt, összehasonlítva a Haynau által octrogált szervezettel, melyben a törvényesen választott superintendensek helyett kormányilag kinevezett admininistratorok ál­lottak az egyház élén, kik akarva nem akarva a kormányrendeletek expeditorjainak nyomorúsá­gos szerepét játszották. De a kormány két dolgot nem vett tekintetbe, t. i.: hogy a protestáns em­ber, mint minden önálló és független ember, min­denek előtt arra törekszik, hogy úr legyen a maga házában, s erre fekteti a legnagyobb súlyt, és, mint minden független ember, még azon esetben is, ha nincsenek meg neki a­ szükséges eszközök, melyekkel saját ügyeit rendezhetné, vagy ha nem áll hatalmában egyik másik sze­rencsétlenséget házától eltávolítni; — sőt még akkor is, ha igazgatása alatt a család ügye ha­nyatlásnak és feloszlásnak indul, kétszer is fonto­lóra veszi, mielőtt, habár legjobb barátjának, azt mondja: „jőj és csinálj rendet házamnál ! — igy van a protestáns is az egyházban, mert ezt ő saját házának tartja, és pedig oly háznak, mely­ben legszentebb szellemi agyona van letéve, mely fölött leggondosabb­­ kell őrködnie. Leg­alább a művelt protestáns előtt nem titok, hogy saját házában való ezen uralom, egyházának ön­kormányzata és igazgatása, szóval az autó ne­mn i­s volt gyakran az egyetlen horgony, mely egyházának élethajóját a rettenetes viharok között, melyeket annak ki kellett állania, az enyészettől megmentette. Nem vette tekintetbe a kormány azon nagyon lényeges körülményt sem, hogy kevesebbet adott mint az itteVi­ XXVI. tör­vénycikk. Mert ez 4-ik pontjában a magyaror­szági protestánsoknak teljes autonómiát nyújt, s pedig oly módon, hogy egyes egyedül önválasz­totta elöljáróiktól függenek, és zsinati s convent­határozataik sem kormányparancsok sem királyi leiratok által nem változtathatók meg; a pátens pedig az egyházat a közoktatási miniszter alá he­lyezte. Nem csoda tehát, ha az odtrogált és az ősi egyházalkotmány szabadságát károsító pátens oly ellenzéket idézett elő, hogy azt, miután a kí­sérletbe vett megfélemlítések mit sem használtak, mint életbe nem léptethetőt visszavonták. Voltak azonban, mint mindenütt, ugy a ma­gyarországi protestánsok között is gyönge szer­vezetű és izgékony idegzetű emberek, kikben az önkormányzati egyházkormányzat gépének néha nagyon is zörömbölő működése alteratiót, vonaglá­sokat okozott, kik tehát üres okoskodásokkal, alap­talan gyanusitással, pessimista nézetekkel mindég készen állottak pálcát törni oly intézmények fö­lött, melyek belső lényegekben nagyobbak és üd­vösebbek voltak, mintsem azon urak csak távol­ról is álmodhatták volna. Ezek mindég készek voltak, a mi képviseleti presbyteriál rend­szerünket, a mi vitatkozó nyilvános gyűléseinket consistoriumokkal vagy talán még hi^ chiával is fölcserélni; annál inkább mert ház kormánya oly nyelven kezeltetik, mely HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. 73

Next