Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-02-26 / 9. szám
OH 9. , Pest, február 26. 1871. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : Mária-utca 10I-ik szám, első emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai idiletéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet s hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a ! ? kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja Bélyegdij külön 30 kr. 1 Revideáljuk-e a lelkész-választási törvényeket. A lelkész-választási törvények célja az, „hogy a lelkész-választási szabadság nem korlátozva, hanem csupán szabályozva legyen, s ekként az annak korlátlan gyakorlásából származható visszaéléseknek eleje vétessék." Ha a revisiónak is az lesz célja, hogy az itt-ott mutatkozó zabolátlankodásnak, korteskedéseknek s tán a kormányzó testületek részéről is tapasztalható visszaéléseknek eleje vétessék: részemről is szivesen ajánlom a revisiót; de ha az a revisió olyan akarna lenni, mint aminő volt az 1848-iki országos törvények revisiója, hogy t. i. a törvény szellemét egészen megváltoztatták, a jogoknak nyakát kitekerték; részemről akkor azt mondanám, inkább tartsuk meg a meglevő hiányos törvényt szigorúan, mint sem újat, rosszabbat csináljunk s az elégedetlenség magvait szórjuk protestáns népünk közé. A törvény szelleme jó, biztosítja a nép jogait , s ezen jogától a népet megfosztani akarni most haszontalan erőlködés volna. Azonban a törvény alakja hiányos, már ezt szükséges correctebbé igazítani; ez értelemben már minden lelkész-választási esetnél oda utal a tapasztalás, hogy „Revideáljuk a lelkész-választási törvényeket." Ha jól tudom, a dunamelléki egyházkerület volt a legelső, mely a szabad választást kimondta, s választási törvényeket készített; de épen mert e téren úttörő volt, nem készíthetett elég jó törvényt, nem lévén előtte példány, melynek hiányait gondosan kikerülhette volna. De még ezen egyházkerületnek régebben is már fő törekvése volt a minél szélesebb alapon nyugvó szabadság, a lelkész-választási törvény készitésénél is csupán a szabadságra nézett, s a rendről, mely pedig ezen törvényeknek célja, kissé megfeledkezett. Igy fejlődhetett ki némely egyházmegyébe, különösen a baranyaiakban, a lelkész-választások körüli féktelenkedés, zabolátlanság, sőt fejetlenség. Előttem fekszik a legújabb lelkész-választási törvény is, a dunántúli egyházkerületé, mely az egyházkerület szellemét híven tükrözi vissza; ott főtörekvés volt mindig, nem a szabadság, hanem a rend; innét magyarázható ki, hogy ott hierarchia is fejlődhetett, s ha az ujabb időkben a szabad választó óhaja az egyes gyülekezetekben oly erős nem volna, miszerint már többnyire brachiummal kényszerült az egyházkerület a gyülekezetbe állítani a kinevezett papot, soha meg nem adták volna a népnek őt megillető jogát; sőt ha kedvezőbb idők jártak volna az absolutismusra, még rendőr állammá is fejlődhetett volna a szabadságra hívott reformált egyházkerület, de így a kor szellemének hatalmas pressiója alatt, adtak annyi jogot a népnek, amennyit már nem voltak képesek kezükben tartani, a minél kevesebbet adni nem lehetett. Általában az egész törvényükben több a mindenféle fenyegetés, mint a jogoknak körülírása, s jaj annak a szegény papnak, akinek valamely gyülekezetben megválasztásra reménye van, mert ha akarják, igen könnyen rásüthetik a korteskedés vádját, és akkor még a kezében levő kenyeret is elejti; de jaj a gyülekezetnek is, mert ha tán óvást tenne a felsőbbség pártfogoltja ellen, akkor meg választási jogát veszti el. Minda mellett a törvényben sok jó van a rend érdekében, melyre még vissza fogunk térni, s melyet óhajtanék a miénkbe 17