Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-19 / 47. szám
PROTESTÁNS S ISKOLAI LAP ELOFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és vidékre postai küldéssel félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 krajcár sorsa. Bélyegdij külön 30 kr. SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL, Mária-utca 10-ik szám, első emelet. Felhívás a magyarországi protestansegylet tagjaihoz. Kedves tagtársak ! Az egy év előtt kezdeményezett egyházi reformegyleti mozgalom élénk figyelmet ébresztett hazánknak nemcsak protestáns, hanem más vallású lakosaiban is, s a jelentékeny számú csatlakozások által az új egylet annyira erősödött, hogy első indítványozói lehetségesnek tartották az alakító közgyűlést folyó évi október 3 dikára Pestre összehívni, és ezen az egylet jövő sorsát annak összes tagjai kezébe letenni. Nevezett közgyűlésen reformegyletünk megállapította alapszabályait, s véglegesen megalakult „Magyarországi protestánsegylet" név alatt. A mozgalom kiindulási pontja azon általános tapasztalat volt, hogy a vallás-erkölcsi élet népünkben meglankadt, s a közöny és hidegség a vallási intézmények iránt naponként nagyobbodó kiterjedést vesz. Ebből, valamint az egyes ember lelkében, ugy az egész társadalom életében is ellentétek és szakadások fejlődnek ki, s társadalmi viszonyaink nem egy betegsége áll a terjedő vallási hidegséggel oly szoros összeköttetésben, hogy csakis akkor szüntethető meg, ha egész népünk mindenik osztályában a vallás erkölcsi élet felébresztése, megújulása eszközöltetik. E szempontból a megalakult protestáns egylet a keresztyénség eredti alapjával és egész történelmi fejlődésével szoros összeköttetésben, célul tűzte „a valláserkölcsi életnek Jézus szellemében és az összes mivelődéssel öszhangzásban való megújulására törekedni.” Céljából kitűnik, hogy nem akar új felekezetet alakítni, hanem megújult vallásos-erkölcsi életet, s épen azért nem is alkotott uj dogmákat, azon erős meggyőződésben, hogy a keresztyénség súlypontját nem egyik vagy másik dogmatikai rendszer alkotja, hanem azon vallás-erkölcsi életközösség, mely Jézus életében és az ő örökkévaló evangéliumában nyilvánult. E körben jogosítottnak ismer el a vallási téren is minden komoly és erkölcsi irányú tudományos kutatást, mely a történeti fejlődés folyamában, az igazságra törekvés útján létrejött, ha őszinte, és nem törekszik kizárólagos uralomra. Sőt tehetsége szerint igyekezni fog előmozdítani a tudományos kutatást a vallásban, a vallástudományi irodalomnak az eddiginél nagyobb mérvű felkarolása és támogatása által. Ilyen magasztos célok többé nem egyik vagy másik felekezet magánügyei, hanem összes társadalmunk közös érdekei, s épen azért alapszabályaink 8-ik pontja értelmében: „az egylet tagja lehet a magyar királyságnak minden lakosa, ki a fennebb kijelölt célok előmozdítására közreműködni kész.” Egyletünkből hittani meggyőződései által senki kizárva nincs, ha szabadságot enged másoknak az övétől eltérő meggyőződésben élni és munkálkodni isten országa terjesztésén. Csak az zárja ki innen önmagát, ki a bágyadt vallás-erkölcsi élet megújulását, a szabad vizsgálódást, az egyház-kormányzásban a képviseleti elv érvényülését, a humanismus terjedését, a különböző felekezetek tagjai közt a kölcsönös szeretet előmozdítását, s átalában a nép értelmi, erkölcsi és vallásos fejlődésének elősegítését, melyek együttvéve képezik a protestánsegylet célját, szükségtelen vagy káros törekvéseknek tekinti. Bátran és önérzettel hivatkozunk hazánk összes polgárainak józan eszére és lelkiismeretére, hogy célunk szent és nemes, hogy törekvésünk: a valláserkölcsi élet megújítása, társadalmi életünk épségét, egészségét fogja eredményezni! Különösen bizalommal fordulunk önökhöz kedves 93