Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-21 / 47. szám

PROTESTANTS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési d­ij. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Az önképző körök. Az iskolai évek elején úgy a fővárosi mint a vi­déki lapok újdonságai között nem ritkán találkozunk a különbféle tanintézetek kebelében megalakult „ön­képző körökről" szóló tudósításokkal; úgyszintén a tanév végén megjelenő iskolai értesítők is kiterjeszkednek rendesen az illető tanintézetekben fennálló önképző körök munkásságára s annak eredményére. Valóban meg is érdemlik, hogy róluk említés tétessék, mert kétségkívül ezen körök az újabb időknek egyik leg­szerencsésebb gondolata, és kivált az utóbbi pár év­tizedben érvényre jutott középtanodai szervezet mel­let valódi szükséget pótló intézmén­nyé lettek. Ha az ily körök kivételkép egyik-másik ifjút a komo­­­­lyabb tanulmányoktól talán elvonnak is, vagy ha az­­ ábrándozásra különben is hajlandó 6-ik 7-ik osz­­­­tálybeli növendéket egyik-másik önképzőköri jóaka­ratú dicséret ha néha kissé megszédít is, s azon hitet­­ kelti fel benne, hogy ő az istenektől a Petőfi határai­ban való osztozásra van hivatva, még ez nem oly baj, egy-két év, vagy a szépirodalmi lapoknak egy pár nyersebb „szerkesztői mondanivalója" kiábrán­dítja az ifjút. Az ily apróbb káros hatásai ezen kö­röknek tekintetbe se jöhetnek azon előnyök mellett,­­ melyet azok nyújtanak. Hány ifjú van, kinek keblé­ben az égi tüzet, a szép és nemes iránti lelkesedést, a hazaszeretet szent lángját épen az önképző körök gyújtották fel; hány van, ki a kathedrán vagy a rostrumon szerzett babérait, s előnyeit első sorban egyik vagy másik szerény önképző köri versenysza­­­­vallatoknak, vagy az ily körök által rendezett ünne­pélyeknek, hangversenyeknek köszönheti. S ha az i testi évet 1848 körüli időkben a protestánsok úgy az iroda­lomban, mint a megyei s állami élet terén aránylag oly kiválló szerepet vittek, ezt kétségkívül egy jó részben annak is köszönhették, hogy a protestáns tanintézeteknél a negyvenes években már talán min­denütt voltak egy vagy más néven nevezett önképző körök, míg a katholikus tanintézetek egy jó része hitből sem ismerte az ilyeket. Ma pedig, midőn a középtanodai szervezetnél fogva az ifjú annyira receptív munkásságra van kárhoztatva, és a fejéhez vágott sok mindenféle ta­nulni való miatt alig nyer rendes iskolai teendői között időt arra, hogy produktív erejét, munkásságát csak némileg is kifejthesse: most épen nélkülözhet­­ len minden tanintézet mellé egy-egy önképző kör, hogy így a tehetségesebb s nemesebb törekvésű if­jak eszközt s alkalmat leljenek a bennök rejlő erők felébresztésére s kifejtésére. De épen azért, mert­­ annyira szükségeseknek tartom ezen köröket, s annyira szeretem őket, óhaj­tanám, ha ezek néhol-néhol legalább működési köreiket még eg­gyel megszaporítanák. Most ugyanis a mint tudom ezen körök tagjai foglalkoznak szépirodalmi vagy a fensőbb intézeteknél tudományos dolgozatok készítésével, fordításával, ezek elszavallásával, vagy felolvasásával, ugy a dolgozatok, mint az előadások megbírálásával. Mind igen helyes és hasznos. Vala­mint nagyon szép és helyes dolog, hogy önképző kör vagy más név alatt gond fordittatik legtöbb helyütt a műéneklés gyakorlására, tornára, s néhol a zene művelésére is. Ma már nem elég a classikusok beta­nulása, a görög és zsidó betűk megismerése, s egy vagy más szakból egy nagy pecsétes oklevél meg­hirdetések dija: 4 hasábos pettt sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorsa. — Bélyegdij külön 30 kr. 76

Next