Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-05-28 / 22. szám
SXF.RKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. br. Kizsy-utca 29. sz. 1. sm. Előfizetési dij: Helyben há/közhordással s vicékre postai küldesse félévre l írt -r>0 kr., egész évre í) írt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál , helyben a kiadóhivatalban. PROTESTÁNS "17"99 Hirdetések dija: I hasabos pelit sor többszöri V»eiktrtlágiiért •") kr., egyszeriért 7 kr. sorjja. — bélyegdij kül im. :U kr. T Teljes számú példáLix^rokibeil mindég szolgái la ia i Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megnjitására felkéretnek. ""^jg Pünköst ünnepén. Van egy régi történet, melyet ismerünk gyermekkorunk óta, és amelyet mégis oly igen kevéssé ismerünk és értünk. A történet ez: Volt Jerusálemben ezelőtt majd 19 száz évvel 12 közönséges műveltségű ifjú, ki halász, ki vámszedő, de mindannyia egy már akkor is világszerte gyűlölt népből eredő. Egy napon egy sajátságos eset adta magát elő ezen ifjak körében, melynek folytán ők úgy érezték magukat, hogy valamely csodás átváltozáson mentek keresztül, egészen más emberekké lőnek, és olyasfélékről kezdenek álmodozni, hogy azt az erőt és szellemet, melytől az ő keblök dagad, elterjesztik az egész föld kerekségén, s annak keresztje előtt, kitől ők e sajátságos erőt s szellemet eredetinek hitték s ki előttük oly igen kedves volt, letérdeltetik a föld minden népeit. Bizony vakmerő gondolat vagy álom, határos az őrültséggel. A mi lelkünkben is felvetődik az a hajdani kérdés, hogy azon ifjak talán édes bortól részegedtek meg ? Hova gondolták vak rajongók ? Hiszen csak azt a maroknyi népet is, melynek körében éltek, ki tereli le a két ezeréves alapról ? Van-e emberi hatalom, mely azt a sokszorosan megerősített sövényt szétbontsa, melylyel az Írástudók és farizeusok a régi törvényt körülvették s hitrokonaik lelkében örök időkre megg szilárdították. Azt a népet leölheted, avagy világgá szétszórhatod; de ősei hitétől el nem tántoríthatod. De még ha ez sikerülne is , ha megnyernétek is a kebleket hevítő szellem híveiként egész népeteket, mit érnétek el vele? Az a magas műveltségű görög, ki a félvilág felett uralkodik a maga civil isállójával, csak nem fog szellemi kincseket, világboldogító eszméket az obscurus rabbi-iskolák növendékeinél keresni, Athénből Jerusálembe, az areopagustól a synedrionhoz zarándokolni? Az a római, ki előtt meghajol az egész ismert világ, csak nem fog térdet hajtani az őt uraló szolganépek legkisebbikének tesztre feszített tagja előtt, s a három egyik kővilágrész népei felett csillogó fényes koronát csak nem fogja a gúny és megvetés között font töviskoszorúval felcserélni ? Vagy az a sok mindenféle vad népe a föld kerekségének, melynek tudatlanságát, babonás vakhitét, másrészről állatias szenvedélyét, vérengző, vad indulatát sem Hellász " ' . jó műveltsége sem a hét hegy hatalmi vesszeje nem tudta eloszlatni, megszelídíteni: csak nem fogt a pro bethlehemi csillag fénye által az évezredes setétségből kivezéreltetni, s a szelídség és alázatosság nádvesszeje által csak nem engedendő magát megfékeztetni ? / És mégis úgy történt. Az ábrándozok álma megfvalósult. ör ! De hát, hogy lehetett ez? A titok kulcsát kezünkbe adták olvastuk a könyvek már gyermekkorunkban ' Ött könyvében, hogy mikor a pünköst napja bekövetkezett volna, a 12 ifjú, a tizenkét apostol mind „együtt valának egy akarattal, s akkor lőn az égből nagy hirtelen, miíít >b zbul Jszo fl £ ..43-II q