Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-18 / 42. szám
Harmincnegyedik évfolyam. 42. SZ. PROTESTÁNS Budapest, 1891. október 18. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL. IX. ker. Pipa-utca 23. szám. Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija: Egész oldal 16 frt, féloldal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTAT OM : Vezércikk. Mit akarunk ? — Jezsuita-missziók. Lévay Lajos. — Synodalia: A vészterhes felhő. Garzó Gyula. — Iskolaügy- A görög nyelv protestáns iskoláinkban. Várkonyi Endre. —Könyvismertetés. Bod Péter: Historia Hungarorum ecclesiastica. Dr. Kovács Ödön. — Belföld. Révész Bálint temetése, r. t. — Nekrolog. Béky Sámuel. Kovács Béla. — Irodalom. Kenessey Béla: Prot. árvaházi képes naptár. — b.—d. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. Mit akarunk? «Az Isten földi országának szerkezete nagy részben hittani elvekkel van élő összefüggésben s így nem lehet az a külső körülmények változásainak s egyesek szeszélyének vagy akaratának oly önkényes játéktárgya, mint azt — fájdalom ! sokan gondolják) — mondá Révész Imre ép oly bölcsen, mint igazán s hozzátehette volna, hogy az egyház szerkezete a hittani elveken kívül még élő összefüggésben van nagy sociologikus elvekkel is. Zsinati törvényjavaslatunk két oly egyházszervezeti fő elvet fejez ki, melyek a legközvetlenebb összefüggésben vannak a hittani és a sociologikus elvekkel. A hittani elveket a legközvetlenebbül érinti az a kérdés: váljon az egyházban az egyén-e az egység, vagy pedig a gyülekezet és illetőleg a presbyterium a maga lelkészével ? Ha az egyén az egység — ám jól van, ez is egy egészen jogosult felfogás; a történet mutat rá példát is az independensekben és a congregationalistákban, mereven megtámadni, annál kevésbé egyenesen elkárhoztatni nem szabad, nem lehet. S ha zsinati törvényjavaslatunk a maga egész szerkezetében teljesen erre az alapra helyezkedett volna s az elvet minden következményeiben egész rendszerességgel keresztül vitte volna — bár mint a presbyterialis szervezet híve, nem óhajtottam volna egyházunknak ilyetén elven való szervezését — mégis azt mondhattam volna, hogy ez legalább egy egységesen keresztülvitt elv, a zsinati törvényjavaslatnak van egy meghatározott s minden izében erőteljes kifejezésre jutott karaktere, tudja, hogy mit akar és mindenki minden fenntartás nélkül világosan láthatja czélját. Helyes-e, vagy nem helyes-e az, amit akar, egyelőre mindegy, de minden esetre akar valamit! Legyen hát az egyén az egyházban az egység! Adjunk a nagyobb lélekszámból álló gyülekezetnek több szavazatot el egészen tizenkettőig. De a 12-ig elmenő szavazatot akkor ne csak addig adjuk meg, hogy az egyházkerületi tisztviselők és tanácsbírák választathassanak ez alapon, hanem adjuk meg a conventi és a zsinati képviselők választhatására nézve is; mert egyfelől az egyént tenni egységül és ezen az alapon a nagyobb gyülekezeteknek több szavazatot adni a kisebb eklézsiákkal szemben s aztán az egyetemes érdekeket képviselő conventre meg már az egyházkerületi közgyűlésből delegálni a képviselőket: valóban oly rendszertelenség, oly ellenmondás, hogy méltán tehető fel a kérdés, hát mit akarunk. Egyfelől a leghatározottabb democratismus, másfelől meg a legjellegzetesebb aristokratismus, e szó legrosszabb értelmében — hogyan fér ez meg közvetlen egymás mellett ?! Hát van-e így az egész javaslatnak valami charaktere? Áthatja-e azt valamely egyházpolitikai jelleg? Van-e benne valami magasabb czél elérése contemplálva és nem közel áll-e az a gondolat, amelytől pedig irtózva fordul el az ember, hogy vájjon nem kicsinyes, gyarló emberi s még gyarlóbb pártpolitikai törekvések és tendenciák hozták-e létre ezt a két egymással merőben ellenkező tervezetet ? De inkább hamarább elhiszek minden más okot, csakhogy ne kelljen elhinnem azt, hogy az egyházi élet terére is betették volna már lábukat ezek az infernális elemek ! Azért nem is reflektálok azokra a nyilatkozatokra, melyek a törvényjavaslatnak ily törekvések és tendenciák érdekében való készülését feszegették; csak amaz aggodalmamnak adok kifejezést, hogy az a kerületi közgyűlés s4