Protestáns Szemle, 1899

I. Értekezések és tanulmányok - A lelkészképzésről, különösen Németországon. Schneller István

A LELKÉSZKÉPZÉSRŐL, KÜLÖNÖSEN NÉMET­ORSZÁGBAN. (Első közlemény.) A főiskola és a gyakorlati élet közt mindkét hivatási kör természete szerint itt létezik. Ez azért az élet az iskolát, az iskola az életet teszi felelőssé , s vádak és nem ritkán heves szavak szólnak az egyik táborból a másikba. Az élet embere gúnyolódva oda szól a theoretikushoz: „Alle Theorie ist grau"; „el kell felejteni azt, a­mit a theologián tanultak" ; s „elhagyva a theologiát még keresztelni sem tudnak" stb.; míg viszont a türelmet vesztett elmélet férfia kíméletlenül ráolvassa a gyakor­lati képzést sürgetőre : „megtanulja ezt az én theologusom az egyházfitól". Ha e vádakat és azok visszautasítását tárgyilagosan vizsgáljuk , nem ítélhetjük el csak úgy egyszerűen sem az egyik, sem a másik szavát. Igaza van a gyakorlat férfiának, hogy az a theologia, mely akár a multak megjegeczesedett theol. rendszerébe, akár egy teljesen subjectív értékű theol. rend­szerbe kívánja hallgatóit oly formán bevezetni, hogy azok­nak csakis befogadó tehetségére számít a szürke elmélet, a­melylyel szemben a végzett theologus tényleg okosabbat nem tehet, mint azt, hogy ezen elméletnek magára vett palástját vállairól le is veti ; s viszont igaza van az elmélet férfiának, midőn egy külső egyházi cselekvénynek gyülekezetenként változó, tehát egyes véletlen, bármely egyházi tagtól meg­tudható vonásaival mit sem törődik, annak tudatában, hogy ő hallgatóját egy élő theologiába bevezette. Az élő theologia a Protestáns Szemle, XI évf. T. 1

Next