Protestáns Szemle, 1933

Cikkek és tanulmányok - Dr. Gárdonyi Zoltán: Kodály Zoltán

mészetnek, melyeket műveiben mindig a tartalom szolgálatába állít. Kodály zenéjének a mondanivalója mindig újszerű és mindig egyéni, még ott is, ahol a tartalom lá­tszólag nem is az ő alkotása. Gondoljunk csak a „Háry János" közzenéjére, melynek a forrása a maga igény­telenségében nem is sejtteti a Kodály által belévarázsolt pompás ki­fejlesztési lehetőségeket. Kodály művészetének helyes értékeléséhez csak az juthat el, aki a német zenei barokk felfogá­sát meg tudja érteni. Bach és Händel idejében a zeneszerzés művészetének a súlypontja nem az „inventio": a komponista eredeti gondolatainak a tömege, hanem az „elaboratio": a saját vagy idegen ötlet minél gazdagabb kiaknázása volt. Kodály alkotásai sorában a legnagyszerűbb példája ennek a Psal­mus Hungaricus. Mint Bach és Handel, úgy Kodály sem invenció híján fordul idegen gondolatcsírákhoz. Míg azonban a régieket az „elaboratio" sokszor csak mint szellemi torna érdekelte, addig Kodályt a feldolgozott idegen eredetű témákhoz oly bensőséges szálak fűzik, akárcsak Bachot a prot. koráihoz, így az ő népdalfeldolgozásai csak a magyar népzene és mű­zene kapcsolatáról való felfogása alapján értékelhetők méltóképen. Az ,,elaboratio"-ban, azaz a zenei gondolatok kifejtésében Kodály stílusa amellett, hogy messze évszázadokba visszanyúló mély perspektívát ad, alapjaiban mégis főként a francia zenei impresszionizmusból indult ki. Zenei mondanivalóinak egyéni jellegzetessége azonban sohasem en­gedte, hogy Debussy és mások stílusának puszta utánzójává váljék. Ma már talán csak annyi fűzi őt a franciákhoz, hogy tőlük leste el a diffe­renciált hangzások iránti fokozott érzéket. Egyéb, újabb stílustörekvé­sek közül főként az ú. n. „anyagszerűség" volt rá némi hatással, bár az énekkarra írott műveiben ezt a gondolatot is megragadóan eredeti irányban fejleszti. Kodály egyénisége a magyar zenei élet jellegzetes tényezője. Mélyreható népdalgyűjtési munkássága átalakítólag kezd hatni a nép­iskolai énekoktatáson, a cserkészek éneklésén keresztül a falut alig ismerő városi ifjúságunk zenei ízlésére. Idegenszerű, silány és elcsépelt énekek helyett kezdenek az általa új életre hívott népi gyermekdalok elterjedni. Az ifjúságnak szánt énekkari művei, melyek a hallgatóknak és énekeseknek egyaránt örömet okoznak, előkészítik a múlt századból ránkmaradt sekélyes dalárda-stílusnak a letűnését és az egészségesebb közízlés kialakulását. Ebben az úgyszólván nemzetnevelő munkában ott buzgólkodik tanítványainak folyton növekvő csoportja is. Ugyancsak az ő tanítványai köréből került ki az új magyar zenetudomány több művelője. Kodály vezetése alatt ugyanis nemcsak zenei ízlést, hanem tudományos gondolkozást is el lehet sajátítani s így méltán tekinthet­jük őt a magyar zenetudomány fontos tényezőjének is. Még a vidék zenekultúrájának, valamint az egyházi zenének a különleges kérdései is szorosabb érdeklődési körébe tartoznak. Szerzeményei közül a kar­énekeknek a magyar zeneélettel való kapcsolatára már utaltam, tisztán

Next