Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)

1835-08-01 / 9. szám

PEST AUGUST’­lsején. Megjelen e’ divatujság hetenkint kétszer,esz­tendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fr. és le­f. pengő. lAISdlAJOS A’ TÁRSAS ELET ÉS DIVATVILÁGBÓL. Most föl! — föl a’ szédítő bérczeken­­ Rablánczot fűző vad elleneken Föl! föl! vívjunk a’ hon’ javáért Békében, csatában fogjunk kezet, ’S ébreszszen a’ magos láng érezet Hogy „szép élni, halni hazáért.“ Hazuga , Auditor* BÉKEDAL. Csatából most jövök én, Vívtam a’ harcz sík mezején, Szabadságot a’ hazának, Hirt és nevet táborának. Ne fuss előlem barna lány, Nekem is e’ szép föld hazám ; Homlokamon ím a’ jele: Élek halok értté ’s vele. Ellenséged nem vagyok én; Annak vére kardom’ élén, Melly azt a’ sírba fekteti, Ki a’ magyart nem szereti. Jer, a lányka! — harczjutalmul Adj egy csókot ajkaidrul; A’ mióta síkra keltem Lányka csókját nem ízleltem. Pedig bennem is van egy szív, Kedvesemhez , hazámhoz hiv; ’S karom , melly tud öldökölni, Tud szelíden lányt ölelni.Rastavi. Ő­SI BAJNOK a’ hajdanban. Béke ölelte szép hazám’ egén Ismét bonts felleget látok én Villámot rejtőt vad keblében , A’ honra, mellyen bal sors fáradott» Kű­rzavar okozta vész támadott Vért szomjazó ádáz dühében. „Bár enyészszel rettentő vihar kél, —­­Igaz és hű haza-polgár nem fél“, Szól lelkesedve az ősz vitéz. ..’S a’ hont dúló vad elleneki dühét Merész karral emelt kard veri szét ’S győzi le többük­ akarat ’s ész. Így — ha sírhoz hanyalló életem­ Őszkorát javadnak szentelhetem Oh hon! öröm érzet foglal­ el És fényt derűben ’s borús napokban , Szelíd békén és zajgó harczokban Vív értted el kar ’s vér et kebel! 1835. 9. szám. Előfizethetni helyben a' kiadónál Dorottya ut­­czában Czigler házban Ildik szám alatt. —­ P­esten kívül pedig minden cs. kir. Pos­ta­ hivatalnál. A’ PURGATORIUMI LÉLEK. BULWER UTÁN ANGOLBÓL. 1. Az angyalok megpendítek hárfáikat az égben, ’s zengzetük fölhatott, mint illat folyam, a’ leg­főbb hatalom’ sátorihoz. De Szeralim’ hárfája éde­sebb volt mint társaié, ’s a’ láthatlan’ szava (mert magok az angyalok se ismerik Jehovah’ dicsősé­gét, csak távol az ég’ mélységeiben látnak egy nem alvó szemet, melly örökké vigyáz a’ terem­tés fölött) így hallatszott szólani: „kérj ajándé­kot a’ szerelemért, melly énekeden lobog, ’s meg lesz az neked adatva. Es Szeralim felele: — Vannak azon helyen, mellyet az emberek Purgatoriumnak neveznek, ’s m­elly a’ pokoltól menekvés ugyan , de az égnek csak kínos előte­remé, számos lelkek, kik imádnak tégedet és mégis igazságosan bűntetteinek bűneikért; engedd­­meg nekem őket néha meglátogathatnom , ’s szen­vedéseiket enyhitnem azon hárfa’ énekei által, melly neked van szentelve. ’S a’ hang felele­t Könyörgésed meghallgattatott, óh angyalok’ legszelidebbike, ’s jónak látszik az előtt, ki csak szeretetből fényit. Menj ! szabad akaratod van. Ekkor az angyal Isten’ dicsőségét éneklé, ’s midőn az éneket elvégezte, fölkele azur székéről Gabriel’ jobbkeze mellett, ’s kiterjesztvén szivár­vány szárnyait, elröpűlt azon szomorú körbe, melly, legközelebb a’ földhöz, visszatettg a’ kín­zás által tisztuló lelkek’ hangos kiállásitól. Ott látják távolról a’ szerencsétlenek azon fényes ud­varokat, mellyekbe csak ezután jutandanak, ’s a’

Next